Kritika. Kelemen Hunor szerint Romániának aktívabban kell fellépnie az átalakuló világrendben
Fotó: Borbély Fanni
Románia ma politikailag súlytalan, csak sodródik az áralakuló világrend történései közepette – állapította meg Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
2026. január 23., 09:402026. január 23., 09:40
Kelemen Románia külpolitikai víziójának hiánya kapcsán osztotta meg gondolatait a közösségi oldalán, és felvázolta azt is, hogy szerinte mi a teendő.
„Mit tehet Románia ebben a felbolydult és gyorsan változó világban, ahol már biztosan semmi sem lesz olyan, mint volt a Krím-félsziget 2014-es elcsatolásáig, amivel Oroszország egyértelműen a világrend átírását célozta meg?” – tette fel a kérdést, majd leszögezte: először is le kell számolni az összes illúzióval.
„A történelem nem ért véget, a nemzetközi rendet mindig is a győztesek és az erős államok írták. A világrend megváltozott és változni fog. Ma senki sem tudja megmondani, hogy mennyi ideig tart az átalakulás, de talán annyit biztosan állíthatunk, hogy az egymást fenyegető rivalizálás a nagyhatalmak között évekig folytatódik.
Ez nem zárja ki, sőt feltételezi azt, hogy az állam olyan alapértékekre építi a külpolitikáját, amelyek nem ideológiai értékek és amelyek a kisállamok számára szinte létkérdésként jelennek meg. Az már egy másik kérdés, hogy ezeknek egyike-másika a ma olyannyira blamált szuverenitsta pártok és mozgalmak által is felvállalt érték” – mutatott rá.
Kelemen leszögezte: a meglévő szövetségek mellé a rugalmasság jegyében új szövetségeket is kell kötni.
„Kis ország a periférián egymagában kiszolgáltatott és kudarcra van ítélve. Gazdaságilag gyenge, katonailag irreleváns, képtelen a saját védelmét egy nagyobb agresszorral szemben biztosítani. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy prioritást kell élvezzen a NATO és az EU-s tagság egyaránt, azok összes nyűgével és előnyével együtt.
Moldva Köztársaság esete teljesen más jellegű, ami a reálpolitika alapján szintén alakítható. Regionálisan pedig legalább három irányba kell lépnie az országnak. Kiemelten kellene kezelnie a kapcsolatát Lengyelországgal és Finnországgal, a török kapcsolatoknak a mostaninál sokkal szorosabbra fűzése már így is késésben van, míg a nyugat-balkáni jelenlét és erős szövetségesi rendszer építése nagy mozgásteret és befolyást adna az országnak a régióban. Ugyanakkor földrajzi fekvéséből kifolyólag a Közel-Kelet és a Kaukázus két olyan térség, ahol Bukarest kapocs szerepe kiaknázatlan” – hangsúlyozta.
A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.
Azt is leszögezte, hogy
„A nagy és erős országok az Unióban is mindig a kisebbek kárára érvényesítik a saját érdekeiket, csak sokkal szebb csomagolásban adják elő, mint a három nagyhatalom közül bármelyik.
Intellektuálisan is nagy kihívás ez tíz évnyi lustaság és nemtörődömség után.
Ebből a helyzetből kell az elnöknek elmozdítani a román külpolitikát és olyan eredményeket elérnie, amelyek nem csak biztonságot nyújtanak, de a nyugati szövetségesi rendszeren belül a periférián lévő ország számára relevanciát biztosítanak” – figyelmeztetett Kelemen Hunor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elektromos kerítéseket telepítenek azokon a településeken, amelyek a leginkább szenvednek a medvék jelentette problémától – jelentette be Fiana Buzoianu.
A nyugatbarát koalíciós pártok felelősséget viselnek a stabilitás megteremtésében, és érezhető a „közös vágy”, hogy együtt folytassák a kormányzást – jelentette ki Nicușor Dan román államfő.
Közvitára bocsátja a szaktárca az egészségügyi rendszer digitalizációs stratégiáját – jelentette be csütörtökön Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Hevesen bírálta Marcel Ciolacu volt miniszterelnök Ilie Bolojan jelenlegi kormányfőt, mondván, hogy az „csak a megszorítások híve, aki kétségbeesetten próbálja leplezni saját kudarcát”.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) prioritása a minőségi munkavégzés, nem pedig imázskampány folytatása – jelentette ki Marius Voineag, a DNA főügyésze.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormánykoalíció tagja akar maradni, de nem bólogató Jánosként – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!