
Fotó: Rompres
A közgazdász végzettségű Pete minden bizonnyal készült arra, hogy vagyongyarapodását valamikor magyaráznia kell; noha a törvény évenkénti vagyonbevallásra kötelezi a választottakat, 2006-ban négy, 2007-ben pedig három vagyonbevallást is iktattatott a szenátusnál. Már a 2006. szeptember 15-i vagyonnyilatkozatában megjelenik két, abban az évben nyitott bankszámla, melyekre összesen 1,229 millió lejt fizettek be. A szenátor lábjegyzetben közölte, hogy az összeg a szesz- és élesztőgyár felszámolásából származik. A jövedelmeiről szóló fejezetben viszont csak a 2007. április 17-én keltezett vagyonbevallásában jelenik meg. Eszerint az S. C. Spirt şi Drojdie cégtől 1,56 millió lejt, az S. C. Fixing cégtől pedig 181 ezer lejt kapott osztalékként a cégek felszámolása nyomán. A bevétel az éves szenátori jövedelem negyvenszeresét teszi ki.
Pete István a Krónikának elmondta, a bankszámlán megjelenő, de jövedelemként csak később feltüntetett összeg ugyanannak a tranzakciónak az ellenértéke. „2006-ban történt a cég felszámolása, 2007-ben, a pénzügyi év végén kellett feltüntetnem az öszszeget a bevételi oldalon” – magyarázta a szenátor.
A Nagyvárad Velence kerületében fekvő gyár 1999-ben szüntette be végleg a tevékenységét. A céget 1991-től 1998-as államtitkári kinevezéséig Pete István vezette. Ebben az időszakban, 1993-ban történt a cég privatizálása is.
A MEBO módszeres privatizáció arra tett kísérletet, hogy a vállalatokat az alkalmazottaknak adja el. „192 alkalmazott vásárolt részvényeket – idézte fel a privatizáció részleteit Pete István. – Én bankhitelt vettem fel, hogy egy jelentősebb részvénycsomagot szerezhessek meg.” A szenátor már nem emlékezett arra, hogy pontosan
mennyit fizetett a részvényekért. Azt is csak egy rögtönzött fejszámolással állapította meg, hogy a cég felszámolásakor a részvények 37 százalékával rendelkezett.
Hangsúlyozta, a vagyongyarapodás semmiképpen nem hozható összefüggésbe a politikai szerepvállalásával, csupán arról van szó, hogy most érett be a politikai szerepvállalása előtti vállalkozói tevékenységének a gyümölcse. Megjegyezte, a bezárt gyár értékének mintegy negyven százalékát fordították az adósságok kifizetésére.
Pete István felvetésünkre kijelentette, nem tart attól, hogy a közvélemény előtt az ügyeskedő, saját zsebre privatizáló vállalatigazgatók csoportjába kerül. „Most már minden vállalkozás tisztességében kételkedni kell? – tette fel a költői kérdést. – Nem suttyomban ment a privatizáció. A döntéseket az alkalmazottak gyűlésein közösen hoztuk meg”. A szenátor úgy vélte, a privatizáció sikeres volt, sajnálatosnak tartotta viszont, hogy a céget be kellett zárni. Hozzátette, nagy rizikót vállaltak a gyár alkalmazottai, amikor olyan ipari létesítményt vásároltak meg, amelyről tudni lehetett, hogy néhány éven belül be kell azt zárni.
G. A.
A Communitas fizette Markó Bélát?
Nyolchavi miniszterelnök-helyettesi fizetésével egyenértékű összegért adta el Markó Béla RMDSZ-elnök a marosvásárhelyi Mentor kiadóbeli részesedését Káli Király Istvánnak, a kiadó adminisztrátorának. Az így szerzett 33 ezer lej mellett Markó kilencezer lej osztalékot is kapott tavaly a kiadótól. Az adatok az elnök 2007. december 18-án frissített vagyonnyilatkozatából derülnek ki. A kiadó igazgatója, Káli Király István a Krónika Könyvespolc mellékletének adott interjúban decemberben arról beszélt, hogy Erdélyben a kiadók csak támogatásokból tudják fenntartani magukat. Legfőbb támogatási forrásuk pedig az RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány, mely a magyar közösségnek szánt román költségvetési támogatásokat osztja el. A Mentor nehéz anyagi helyzetére utal, hogy a kiadó közgyűlése novemberben egy ingatlan eladásáról döntött, hogy előteremtse a tartozásai kifizetéséhez szükséges anyagiakat. Novemberben a Mentor többségi tulajdonában levő Lyra kiadónál kényszervégrehajtást rendelt el az adóhivatal. Markó Béla tegnap nem válaszolt telefonhívásainkra.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.