
Fotó: Rompres
A közgazdász végzettségű Pete minden bizonnyal készült arra, hogy vagyongyarapodását valamikor magyaráznia kell; noha a törvény évenkénti vagyonbevallásra kötelezi a választottakat, 2006-ban négy, 2007-ben pedig három vagyonbevallást is iktattatott a szenátusnál. Már a 2006. szeptember 15-i vagyonnyilatkozatában megjelenik két, abban az évben nyitott bankszámla, melyekre összesen 1,229 millió lejt fizettek be. A szenátor lábjegyzetben közölte, hogy az összeg a szesz- és élesztőgyár felszámolásából származik. A jövedelmeiről szóló fejezetben viszont csak a 2007. április 17-én keltezett vagyonbevallásában jelenik meg. Eszerint az S. C. Spirt şi Drojdie cégtől 1,56 millió lejt, az S. C. Fixing cégtől pedig 181 ezer lejt kapott osztalékként a cégek felszámolása nyomán. A bevétel az éves szenátori jövedelem negyvenszeresét teszi ki.
Pete István a Krónikának elmondta, a bankszámlán megjelenő, de jövedelemként csak később feltüntetett összeg ugyanannak a tranzakciónak az ellenértéke. „2006-ban történt a cég felszámolása, 2007-ben, a pénzügyi év végén kellett feltüntetnem az öszszeget a bevételi oldalon” – magyarázta a szenátor.
A Nagyvárad Velence kerületében fekvő gyár 1999-ben szüntette be végleg a tevékenységét. A céget 1991-től 1998-as államtitkári kinevezéséig Pete István vezette. Ebben az időszakban, 1993-ban történt a cég privatizálása is.
A MEBO módszeres privatizáció arra tett kísérletet, hogy a vállalatokat az alkalmazottaknak adja el. „192 alkalmazott vásárolt részvényeket – idézte fel a privatizáció részleteit Pete István. – Én bankhitelt vettem fel, hogy egy jelentősebb részvénycsomagot szerezhessek meg.” A szenátor már nem emlékezett arra, hogy pontosan
mennyit fizetett a részvényekért. Azt is csak egy rögtönzött fejszámolással állapította meg, hogy a cég felszámolásakor a részvények 37 százalékával rendelkezett.
Hangsúlyozta, a vagyongyarapodás semmiképpen nem hozható összefüggésbe a politikai szerepvállalásával, csupán arról van szó, hogy most érett be a politikai szerepvállalása előtti vállalkozói tevékenységének a gyümölcse. Megjegyezte, a bezárt gyár értékének mintegy negyven százalékát fordították az adósságok kifizetésére.
Pete István felvetésünkre kijelentette, nem tart attól, hogy a közvélemény előtt az ügyeskedő, saját zsebre privatizáló vállalatigazgatók csoportjába kerül. „Most már minden vállalkozás tisztességében kételkedni kell? – tette fel a költői kérdést. – Nem suttyomban ment a privatizáció. A döntéseket az alkalmazottak gyűlésein közösen hoztuk meg”. A szenátor úgy vélte, a privatizáció sikeres volt, sajnálatosnak tartotta viszont, hogy a céget be kellett zárni. Hozzátette, nagy rizikót vállaltak a gyár alkalmazottai, amikor olyan ipari létesítményt vásároltak meg, amelyről tudni lehetett, hogy néhány éven belül be kell azt zárni.
G. A.
A Communitas fizette Markó Bélát?
Nyolchavi miniszterelnök-helyettesi fizetésével egyenértékű összegért adta el Markó Béla RMDSZ-elnök a marosvásárhelyi Mentor kiadóbeli részesedését Káli Király Istvánnak, a kiadó adminisztrátorának. Az így szerzett 33 ezer lej mellett Markó kilencezer lej osztalékot is kapott tavaly a kiadótól. Az adatok az elnök 2007. december 18-án frissített vagyonnyilatkozatából derülnek ki. A kiadó igazgatója, Káli Király István a Krónika Könyvespolc mellékletének adott interjúban decemberben arról beszélt, hogy Erdélyben a kiadók csak támogatásokból tudják fenntartani magukat. Legfőbb támogatási forrásuk pedig az RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány, mely a magyar közösségnek szánt román költségvetési támogatásokat osztja el. A Mentor nehéz anyagi helyzetére utal, hogy a kiadó közgyűlése novemberben egy ingatlan eladásáról döntött, hogy előteremtse a tartozásai kifizetéséhez szükséges anyagiakat. Novemberben a Mentor többségi tulajdonában levő Lyra kiadónál kényszervégrehajtást rendelt el az adóhivatal. Markó Béla tegnap nem válaszolt telefonhívásainkra.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).