Fotó: Rompres
A közgazdász végzettségű Pete minden bizonnyal készült arra, hogy vagyongyarapodását valamikor magyaráznia kell; noha a törvény évenkénti vagyonbevallásra kötelezi a választottakat, 2006-ban négy, 2007-ben pedig három vagyonbevallást is iktattatott a szenátusnál. Már a 2006. szeptember 15-i vagyonnyilatkozatában megjelenik két, abban az évben nyitott bankszámla, melyekre összesen 1,229 millió lejt fizettek be. A szenátor lábjegyzetben közölte, hogy az összeg a szesz- és élesztőgyár felszámolásából származik. A jövedelmeiről szóló fejezetben viszont csak a 2007. április 17-én keltezett vagyonbevallásában jelenik meg. Eszerint az S. C. Spirt şi Drojdie cégtől 1,56 millió lejt, az S. C. Fixing cégtől pedig 181 ezer lejt kapott osztalékként a cégek felszámolása nyomán. A bevétel az éves szenátori jövedelem negyvenszeresét teszi ki.
Pete István a Krónikának elmondta, a bankszámlán megjelenő, de jövedelemként csak később feltüntetett összeg ugyanannak a tranzakciónak az ellenértéke. „2006-ban történt a cég felszámolása, 2007-ben, a pénzügyi év végén kellett feltüntetnem az öszszeget a bevételi oldalon” – magyarázta a szenátor.
A Nagyvárad Velence kerületében fekvő gyár 1999-ben szüntette be végleg a tevékenységét. A céget 1991-től 1998-as államtitkári kinevezéséig Pete István vezette. Ebben az időszakban, 1993-ban történt a cég privatizálása is.
A MEBO módszeres privatizáció arra tett kísérletet, hogy a vállalatokat az alkalmazottaknak adja el. „192 alkalmazott vásárolt részvényeket – idézte fel a privatizáció részleteit Pete István. – Én bankhitelt vettem fel, hogy egy jelentősebb részvénycsomagot szerezhessek meg.” A szenátor már nem emlékezett arra, hogy pontosan
mennyit fizetett a részvényekért. Azt is csak egy rögtönzött fejszámolással állapította meg, hogy a cég felszámolásakor a részvények 37 százalékával rendelkezett.
Hangsúlyozta, a vagyongyarapodás semmiképpen nem hozható összefüggésbe a politikai szerepvállalásával, csupán arról van szó, hogy most érett be a politikai szerepvállalása előtti vállalkozói tevékenységének a gyümölcse. Megjegyezte, a bezárt gyár értékének mintegy negyven százalékát fordították az adósságok kifizetésére.
Pete István felvetésünkre kijelentette, nem tart attól, hogy a közvélemény előtt az ügyeskedő, saját zsebre privatizáló vállalatigazgatók csoportjába kerül. „Most már minden vállalkozás tisztességében kételkedni kell? – tette fel a költői kérdést. – Nem suttyomban ment a privatizáció. A döntéseket az alkalmazottak gyűlésein közösen hoztuk meg”. A szenátor úgy vélte, a privatizáció sikeres volt, sajnálatosnak tartotta viszont, hogy a céget be kellett zárni. Hozzátette, nagy rizikót vállaltak a gyár alkalmazottai, amikor olyan ipari létesítményt vásároltak meg, amelyről tudni lehetett, hogy néhány éven belül be kell azt zárni.
G. A.
A Communitas fizette Markó Bélát?
Nyolchavi miniszterelnök-helyettesi fizetésével egyenértékű összegért adta el Markó Béla RMDSZ-elnök a marosvásárhelyi Mentor kiadóbeli részesedését Káli Király Istvánnak, a kiadó adminisztrátorának. Az így szerzett 33 ezer lej mellett Markó kilencezer lej osztalékot is kapott tavaly a kiadótól. Az adatok az elnök 2007. december 18-án frissített vagyonnyilatkozatából derülnek ki. A kiadó igazgatója, Káli Király István a Krónika Könyvespolc mellékletének adott interjúban decemberben arról beszélt, hogy Erdélyben a kiadók csak támogatásokból tudják fenntartani magukat. Legfőbb támogatási forrásuk pedig az RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány, mely a magyar közösségnek szánt román költségvetési támogatásokat osztja el. A Mentor nehéz anyagi helyzetére utal, hogy a kiadó közgyűlése novemberben egy ingatlan eladásáról döntött, hogy előteremtse a tartozásai kifizetéséhez szükséges anyagiakat. Novemberben a Mentor többségi tulajdonában levő Lyra kiadónál kényszervégrehajtást rendelt el az adóhivatal. Markó Béla tegnap nem válaszolt telefonhívásainkra.
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
A tanítási normák változását követően a pedagógusok fizetése változatlan marad – jelentette ki szombaton Daniel David.
Románia nem vezényel katonákat Ukrajnába – szögezte le szombaton Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter.
Az Eastern Sentry (Keleti Őrszem) katonai művelet az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének gyors reakciója a NATO-tagállamok szuverén légterének ismételt megsértésére – közölte péntek este a külügyminisztérium.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter pénteken menesztette a román vízügyi igazgatóság (ANAR) vezetőjét.
Egy 13 éves fiú meghalt pénteken a Máramaros megyei Mosóbánya (Băița de Sub Codru) település iskolájának udvarán – tájékoztatott péntek este a megyei rendőrség szóvivője.
Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében már nem finanszírozható kórházi beruházásokat az Európai Unió 2021-2027 közötti egészségügyi programjának alapjaiból fogják finanszírozni – jelentette be pénteken Ilie Bolojan.
A helyi közigazgatásban működő reprezentatív szakszervezeti szövetségek képviselői szeptember 15-én, hétfőn a fővárosban tüntetnek a kormány által bejelentett létszámcsökkentési intézkedések ellen.
Nem aranyat tartalmaznak a képviselőházi névjegykártyák, csak aranyfóliát – pontosítottak a román parlament alsóházának illetékesei pénteken, miután Radu Mihaiu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője ezzel ellentétes utalásokat tett.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette, hogy soha nem fogja elfogadni az oltások kötelezővé tételét. Véleménye szerint az embereknek joguk van választani, de ezt „teljes körű tájékoztatás alapján” kell megtenniük.