
Bár Kolozsvár albérletei drágá
Fotó: Tuchiluș Alex
Sokak fejében él az a kép, hogy Romániában Kolozsvár – és vele együtt Kolozs megye – jelenti az albérletek csúcsát, ahol a legnehezebb megfizetni a lakhatást. A Storia friss elemzése azonban rácáfol erre a széles körben elterjedt meggyőződésre: a számok alapján nem Kolozs megye lakói költik a legtöbbet jövedelmükből bérleti díjra. A rangsort meglepő módon más megyék vezetik, miközben Kolozsvár és a megye pozíciója jóval kiegyensúlyozottabb, mint ahogy azt sokan feltételezik.
2025. december 12., 19:422025. december 12., 19:42
Bukarest és Brassó lakói ma Románia legmagasabb bérleti terheit viselik: a nettó átlagbér 40 százalékát kell egy garzon bérleti díjára fordítaniuk, miközben Kolozsvár és Kolozs megye az „első tízben” van benne.
A Storia marketingvezetője, Monica Dudău rámutatott: az elmúlt években a lakásárak a nagyvárosokban folyamatosan emelkedtek, sok helyen meg is duplázódtak a 2019-es szinthez képest. Ez természetesen megjelent a bérleti díjakban is – írja a HotNews.ro
Ugyanakkor vannak megyék, ahol a bérleti díjak ma is hasonló mértékben terhelik a kereseteket, mint 2022-ben.
Az elemzés a Storián megjelent bérleti hirdetések adataira támaszkodik, amelyek 2022, 2023, 2024 és 2025 októberében közzétett garzonokra, valamint két- és háromszobás lakásokra vonatkoznak. A bérleti díjakat összevetették az adott hónap nettó átlagbérével, a statisztikai hivatal (INS) adatai alapján. A 2025 októberi bérleti árakhoz a szeptemberi nettó bérek adatait használták, mivel ezek voltak a legfrissebb elérhetők. Az euróban megadott bérleti díjakat lejre számolták át a Román Nemzeti Bank havi árfolyamával. A hozzáférhetőséget azt mutatja meg, hogy az adott megyében élők nettó átlagbérük hány százalékát kell a lakbérre fordítsák.
A legfrissebb számok szerint a legkevésbé megfizethető bérleti díjak Bukarestben és Brassóban találhatók: itt a lakók a nettó átlagbér közel 40 százalékát fizetik egy garzonért. A fővárosban ugyanakkor a lakásvásárlás a vizsgált városokhoz képest viszonylag elérhető: egy garzon ára körülbelül 4,3 évi nettó átlagbérnek felel meg.
A garzonok bérlése szempontjából Temes (36%), Ilfov (35%), Iași (34%) és Kolozs (33%) megyéiben is jelentős teher a bérleti díj. A konstancaiak jövedelmük 31 százalékát, a szebeniek 30 százalékát, a bihariak pedig 29 százalékát költik egy ilyen lakásra.
A legkedvezőbb helyzet Dolj megyében van, ahol a lakók a nettó átlagbér alig több mint egynegyedét (27%) fizetik ki.
A háromszobás lakások esetén Bukarestben a nettó átlagbér 63 százaléka megy el bérleti díjra, Kolozs megyében 59 százalék, Brassóban 67 százalék.
A legelérhetőbb ilyen lakások Temes, Szeben és Iași megyében találhatók.
2022-ben Bukarestben még csak a fizetés 33 százaléka ment el egy garzonra, ma már majdnem 40 százalék. Brassóban 36 százalékról nőtt ez az arány 40 százalékra. Temes megyében 28 százalékról 36 százalékra.
Öt megye viszont kedvezőbbé vált: Konstanca megyében 40 százalékról 31 százalékra, Doljban 35 százalékról 27 százalékra, Biharban 35 százalékról 28 százalékra csökkent a bérleti teher. Hasonló, de kisebb mértékű csökkenés figyelhető meg Iași és Szeben megyében is
Más helyeken vegyes trendek figyelhetők meg: Brassóban például a garzonoknál nőtt, az apartmanoknál csökkent a teher. Bukarestben és Temesben kisebb eltérések voltak a lakástípusok között. Biharban épp ellenkezőleg: a garzonok megfizethetőbbé váltak, de a kétszobások bérlése jóval drágább lett (47%-ról 61%-ra).
A Deloitte Property Index 2025 szerint az európai fővárosok között Bukarestben az egyik legalacsonyabbak a bérleti díjak – Szófia után a második legalacsonyabb.
A bérekhez viszonyítva Bukarestben a fizetés 28 százalékát viszi el a garzon bérleti díja – többet, mint Szófiában (18%) vagy Prágában (26%), de hasonló arányokat látunk Budapesten és Rómában (29%). Berlinben 26%, Bécsben mindössze 11%.
Európai összehasonlításban Bukarest továbbra is az egyik legalacsonyabb bérleti díjjal rendelkező főváros, de a fizetésekhez viszonyított arány sok esetben a középmezőnybe sorolja.
Az Európai Unióban 2024-ben elsősorban a vezetői, a gyártáshoz kapcsolódó és az adminisztratív munkakörökben volt a legnehezebb betölteni az üres álláshelyeket.
A szólásszabadság elleni támadásként értékelte a CNA alelnöke a bukaresti ítélőtábla elnökének kijelentését, miszerint az, hogy a TVR levetítette a Recorder dokumentumfilmjét az igazságügy visszásságairól, az alkotmányos rend elleni uszítás.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenza variáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Elfogadhatatlan azon bírák és ügyészek bármilyen formájú üldözése, akik a munkájuk során felmerülő rendellenességeket vagy visszaéléseket jelentenek – szögezte le Radu Marinescu igazságügyi miniszter.
Nem jár katonai tiszteletadás annak, aki holokauszttagadó állításokat tett – szögezte le a román védelmi minisztérium Radu Theodoru nyugalmazott vezérőrnagy halála kapcsán.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Több mint 200 ügyész és bíró írt alá csütörtökön állásfoglalást, amelyben támogatásukról biztosítják azokat a munkatársaikat, akiknek volt bátoságuk beszélni az igazságszolgáltatási rendszer súlyos problémáiról a Recorder oknyomozó portálnak.
A háziorvos által nyújtott otthoni konzultációk fontos segítséget jelentenek azoknak a pácienseknek, akik egészségi állapotuk vagy mozgáskorlátozottságuk miatt nem képesek eljutni a rendelőbe.
Liana Arsenie, a bukaresti ítélőtábla elnöke csütörtökön bejelentette, több intézménytől, köztük a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácstól (CNSAS) is kérni fogja a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu átvilágítását.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy az EU Bírósága elé idézi Romániát a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2008/50-es és a 2004/107-es irányelv) által rá rótt kötelezettségek elmulasztása miatt – közölte az EB.
szóljon hozzá!