
Kivárnak. Sorin Grindeanu közölte, hogy a PSD számára ugyanúgy nyitott lehetőség a kormányra lépés mint az ellenzékbe vonulás
Fotó: Videófelvétel
A Szociáldemokrata Párt (PSD) minden lehetőséggel számol, attól kezdve, hogy a párt adja a miniszterelnököt egészen az ellenzékbe vonulásig – jelentette ki kedden Sorin Grindeanu, a párt ügyvivő elnöke.
2025. június 10., 12:392025. június 10., 12:39
Grindeanu elmondta, hogy a PSD Országos Állandó Elnökségének (BPN) keddi ülésén a Cotroceni-palotában közel egy héten át a pártok és az elnökség képviselői között megvitatott költségvetési intézkedésekkel kapcsolatos összes forgatókönyvet elemezni fogják.
„Nem léptünk át a politika területére, mert nem léptünk túl a gazdasági területen. Visszatérek ahhoz, amit azt hiszem, a múlt hét végén mondtam, amikor azt mondtam, és ez ma is igaz, hogy a Szociáldemokrata Párt számára még mindig minden lehetséges, a miniszterelnöki tisztségt betöltéséől az ellenzékbe vonulásig” – mondta Grindeanu az ülés előtt arra a kérdésre válaszolva, hogy a szociáldemokraták előállnak-e saját miniszterelnök-jelölttel, ha a PNL-nek nem lesz jelöltje.
A PSD ügyvivő elnöke ugyanakkor
„Ma délután folytatjuk (a tárgyalásokat – a szerk.), mint tudják, ma és holnap megpróbálunk megállapodásra jutni, és aztán belevágunk a politikai tárgyalásokba. Remélem, hogy legkésőbb holnap estig véglegesítjük az intézkedéscsomagot” – mondta Grindeanu.
A banki tranzakciós adóval – amely egyes hírek szerint az RMDSZ javaslata volt – kapcsolatban rámutatott, hogy az nem a PSD javaslata, és a szociáldemokraták nem értenek vele egyet.
Arra a kérdésre, hogy mit jelent a szolidaritási adó a PSD számára, Sorin Grindeanu hangsúlyozta, hogy
„Jelenleg néhány olyan ország van, ahol létezik az egységes adókulcs, és végső soron nálunk sincs. Nem tudom, hogy a szolidaritási adó a legjobb formula-e, de el kell gondolkodnunk azon, hogy hogyan védjük az alacsony és közepes jövedelmű embereket, és megpróbálunk megoldásokat találni a jövedelmek növelésére. A progresszív adó forgatókönyvét még nem vetettük el, meglátjuk, hogy a többi kormányzati partner elfogadja-e majd. (,,,) Ez nem jelenti azt, hogy ez az a forgatókönyv, amiben megállapodunk” – mondta a politikus.
Hozzátette: véleménye szerint a középes és kisnyugdíjak társadalombiztosítási járulékának és megadóztatásának „nincs értelme”.
„Van egy konszenzus, ami a kiadások csökkentésével kapcsolatos bizonyos területeken, az intézmények összevonásával, egyszóval azzal, hogy megpróbáljuk karcsúbbá tenni az államot. Itt konszenzus van, mindenki egyetért” – mondta Grindeanu, megjehgyezve, hogy a konkrét döntések meghozatala előtt meg kell vizsgálni, pontosan mekkora mértékű leépítésekre van szükség.
Hozzátette, hogy e a köztisztviselőknek járó prémiumokkal kapcsolatosan is közel a konszenzus.
„Meglátjuk holnap este, ma délután folytatódnak a megbeszélések. (...) A következő napokban, ma és holnap megpróbálunk megoldást találni” – mondta Grindeanu.
A PSD vezetője hangsúlyozta, hogy
„Egyértelmű, hogy a beruházások rangsorolására van szükség. Ezt a rangsorolást projektről projektre megvitathatjuk, de ez a vita része az egyik forgatókönyvnek, amelyet remélem, hogy ma délután vagy holnap megvitatunk” – tette hozzá Sorin Grindeanu.
Mint arról beszámoltunk, a Nicușor Dan államfő és a négy politikai párt – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsérek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ – vezetői közötti mintegy négyórás hétfői megbeszélést követően nem született konszenzus a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedéseket tartalmazó dokumentum végleges formájáról.

Eredménytelenül zárultak a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről szóló, a kormányzásra felkért négy párt és a nemzeti kisebbségi frakció képviselőinek részvételével megtartott tárgyalások.
A pártvezetők és a technikai munkacsoport ennek nyomán az elkövetkező napokban újra találkozik, hogy véglegesítsék a hiánycsökkentő intézkedések csomagját.
A körvonalazódó intézkedések keretében a jelenlegi 10-ről 16 százalékra nőne az osztalékadó, 16-ról pedig 19 százalékra a társasági adókulcs. Várható a jövedéki adó emelése, bizonyos illetményhatár fölött 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulásra köteleznék a nyugdíjasokat és a volt politikai foglyok hozzátartozóit, továbbá többletadót vetnének ki a 10 000 lej fölötti jövedelmekre.
Intézmények, hivatalok és ügynökségek összevonása és megszüntetése révén 20 százalékkal csökkenhet az államapparátus.
Emellett állami vállalatok magánosítása és tőzsdére vitele útján is növelnék a költségvetési bevételeket, képbe került többek között a Hidroelectrica energetikai társaság, a Romgaz földgázkitermelő cég, a Nuclearelectrica atomenergetikai vállalat, a konstancai kikötő és a Salrom sóipari vállalat privatizációja.
Emellett a banki tranzakcióra kivetendő illeték ötlete is fölmerült.
Budăi: Azt javaslom, hogy ne lépjünk kormányra, ha erőltetik a 2500 lejnél magasabb nyugdíjak járulékkötelezettségét
Ha a deficitcsökkentő csomagnak része lesz a 2500 lejnél magasabb nyugdíjak egészségügyi szolgáltatási járulékkötelezettségének bevezetése, Marius Budăi volt munkaügyi miniszter azt fogja javasolni a Szociáldemokrata Pártnak (PSD), hogy ne vegyen részt a kormányban.
A politikus kedden a Facebook-oldalán kifejtette, hogy a romániai idősek nem kiváltságokat, csak tiszteletet és egyenlő bánásmódot kérnek.
„Azt akarják, hogy az állam ne büntesse őket egy életen át tartó munka után. A társadalmi igazságosságot nem lehet félmegoldásokkal megvalósítani, csak igazságos, következetes döntésekkel és a polgárok iránti tisztelettel” – írta bejegyzésében.
Budăi emlékeztetett arra, hogy a járulékkötelezettség javasolt 2500 lejes összeghatára kisebb a jelenleg 2813 lejes átlagnyugdíjnál.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
szóljon hozzá!