
Kivárnak. Sorin Grindeanu közölte, hogy a PSD számára ugyanúgy nyitott lehetőség a kormányra lépés mint az ellenzékbe vonulás
Fotó: Videófelvétel
A Szociáldemokrata Párt (PSD) minden lehetőséggel számol, attól kezdve, hogy a párt adja a miniszterelnököt egészen az ellenzékbe vonulásig – jelentette ki kedden Sorin Grindeanu, a párt ügyvivő elnöke.
2025. június 10., 12:392025. június 10., 12:39
Grindeanu elmondta, hogy a PSD Országos Állandó Elnökségének (BPN) keddi ülésén a Cotroceni-palotában közel egy héten át a pártok és az elnökség képviselői között megvitatott költségvetési intézkedésekkel kapcsolatos összes forgatókönyvet elemezni fogják.
„Nem léptünk át a politika területére, mert nem léptünk túl a gazdasági területen. Visszatérek ahhoz, amit azt hiszem, a múlt hét végén mondtam, amikor azt mondtam, és ez ma is igaz, hogy a Szociáldemokrata Párt számára még mindig minden lehetséges, a miniszterelnöki tisztségt betöltéséől az ellenzékbe vonulásig” – mondta Grindeanu az ülés előtt arra a kérdésre válaszolva, hogy a szociáldemokraták előállnak-e saját miniszterelnök-jelölttel, ha a PNL-nek nem lesz jelöltje.
A PSD ügyvivő elnöke ugyanakkor
„Ma délután folytatjuk (a tárgyalásokat – a szerk.), mint tudják, ma és holnap megpróbálunk megállapodásra jutni, és aztán belevágunk a politikai tárgyalásokba. Remélem, hogy legkésőbb holnap estig véglegesítjük az intézkedéscsomagot” – mondta Grindeanu.
A banki tranzakciós adóval – amely egyes hírek szerint az RMDSZ javaslata volt – kapcsolatban rámutatott, hogy az nem a PSD javaslata, és a szociáldemokraták nem értenek vele egyet.
Arra a kérdésre, hogy mit jelent a szolidaritási adó a PSD számára, Sorin Grindeanu hangsúlyozta, hogy
„Jelenleg néhány olyan ország van, ahol létezik az egységes adókulcs, és végső soron nálunk sincs. Nem tudom, hogy a szolidaritási adó a legjobb formula-e, de el kell gondolkodnunk azon, hogy hogyan védjük az alacsony és közepes jövedelmű embereket, és megpróbálunk megoldásokat találni a jövedelmek növelésére. A progresszív adó forgatókönyvét még nem vetettük el, meglátjuk, hogy a többi kormányzati partner elfogadja-e majd. (,,,) Ez nem jelenti azt, hogy ez az a forgatókönyv, amiben megállapodunk” – mondta a politikus.
Hozzátette: véleménye szerint a középes és kisnyugdíjak társadalombiztosítási járulékának és megadóztatásának „nincs értelme”.
„Van egy konszenzus, ami a kiadások csökkentésével kapcsolatos bizonyos területeken, az intézmények összevonásával, egyszóval azzal, hogy megpróbáljuk karcsúbbá tenni az államot. Itt konszenzus van, mindenki egyetért” – mondta Grindeanu, megjehgyezve, hogy a konkrét döntések meghozatala előtt meg kell vizsgálni, pontosan mekkora mértékű leépítésekre van szükség.
Hozzátette, hogy e a köztisztviselőknek járó prémiumokkal kapcsolatosan is közel a konszenzus.
„Meglátjuk holnap este, ma délután folytatódnak a megbeszélések. (...) A következő napokban, ma és holnap megpróbálunk megoldást találni” – mondta Grindeanu.
A PSD vezetője hangsúlyozta, hogy
„Egyértelmű, hogy a beruházások rangsorolására van szükség. Ezt a rangsorolást projektről projektre megvitathatjuk, de ez a vita része az egyik forgatókönyvnek, amelyet remélem, hogy ma délután vagy holnap megvitatunk” – tette hozzá Sorin Grindeanu.
Mint arról beszámoltunk, a Nicușor Dan államfő és a négy politikai párt – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsérek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ – vezetői közötti mintegy négyórás hétfői megbeszélést követően nem született konszenzus a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedéseket tartalmazó dokumentum végleges formájáról.

Eredménytelenül zárultak a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről szóló, a kormányzásra felkért négy párt és a nemzeti kisebbségi frakció képviselőinek részvételével megtartott tárgyalások.
A pártvezetők és a technikai munkacsoport ennek nyomán az elkövetkező napokban újra találkozik, hogy véglegesítsék a hiánycsökkentő intézkedések csomagját.
A körvonalazódó intézkedések keretében a jelenlegi 10-ről 16 százalékra nőne az osztalékadó, 16-ról pedig 19 százalékra a társasági adókulcs. Várható a jövedéki adó emelése, bizonyos illetményhatár fölött 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulásra köteleznék a nyugdíjasokat és a volt politikai foglyok hozzátartozóit, továbbá többletadót vetnének ki a 10 000 lej fölötti jövedelmekre.
Intézmények, hivatalok és ügynökségek összevonása és megszüntetése révén 20 százalékkal csökkenhet az államapparátus.
Emellett állami vállalatok magánosítása és tőzsdére vitele útján is növelnék a költségvetési bevételeket, képbe került többek között a Hidroelectrica energetikai társaság, a Romgaz földgázkitermelő cég, a Nuclearelectrica atomenergetikai vállalat, a konstancai kikötő és a Salrom sóipari vállalat privatizációja.
Emellett a banki tranzakcióra kivetendő illeték ötlete is fölmerült.
Budăi: Azt javaslom, hogy ne lépjünk kormányra, ha erőltetik a 2500 lejnél magasabb nyugdíjak járulékkötelezettségét
Ha a deficitcsökkentő csomagnak része lesz a 2500 lejnél magasabb nyugdíjak egészségügyi szolgáltatási járulékkötelezettségének bevezetése, Marius Budăi volt munkaügyi miniszter azt fogja javasolni a Szociáldemokrata Pártnak (PSD), hogy ne vegyen részt a kormányban.
A politikus kedden a Facebook-oldalán kifejtette, hogy a romániai idősek nem kiváltságokat, csak tiszteletet és egyenlő bánásmódot kérnek.
„Azt akarják, hogy az állam ne büntesse őket egy életen át tartó munka után. A társadalmi igazságosságot nem lehet félmegoldásokkal megvalósítani, csak igazságos, következetes döntésekkel és a polgárok iránti tisztelettel” – írta bejegyzésében.
Budăi emlékeztetett arra, hogy a járulékkötelezettség javasolt 2500 lejes összeghatára kisebb a jelenleg 2813 lejes átlagnyugdíjnál.
Bejelentette lemondását hétfő este a román kormány oktatási minisztere. Daniel David a blogján közölte a döntését, amelyben úgy fogalmaz, hogy ,,békésen akar távozni”.
A kormány keddi ülésén elfogadja a koalíciós egyeztetéseken hozott döntéseket tartalmazó salátarendeletet – nyilatkozta hétfő este a miniszterelnök. Ilie Bolojan arról is beszélt, hogy jövőre nem lesz szükség adóemelésekre, de számítani lehet leépítésre.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) megtámadta az alkotmánybíróságon a román köztelevízió és közrádió igazgatótanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatot.
A Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM) felgyorsította a vadak ellen védelmet jelentő elektromos kerítésekre vonatkozó pályázatok elbírálását.
A szuverenista pártok törvényhozói kedden ülnek össze, hogy megnézzék, hány aláírást tudnak összegyűjteni a Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztésének kezdeményezéséhez.
A kommunista szervezetek és jelképek betiltását előíró törvénytervezetet terjesztett be a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) négy törvényhozója.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által benyújtott, Radu Marinescu igazságügyi miniszter ellen irányuló indítvány 95 támogató és 153 ellenszavazatot kapott. A Cătălin Marian Predoiu belügyminiszter elleni indítvány is megbukott a szenátusban.
Az oktatási és kutatási ágazatra nem vonatkozik a nyugdíj és az állami fizetés halmozását tiltó törvényi előírás – közölte hétfőn a tanügyminisztérium.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege az államfő által bejelentett referendum kapcsán hétfőn közölte, nem ért egyet az alkotmány és az igazságügyi rendszer működését szabályozó törvények megkerülésével.
Tavaly az uniós polgárok 16,9 százaléka élt túlzsúfolt lakásokban, ami enyhe csökkenést jelent a 2023-ban jegyzett 18,1 százalékhoz képest – derül ki az Eurostat hétfőn közzétett adataiból.
szóljon hozzá!