
Fotó: Rompres
A Demokrata Párt a szavazatok 28 százalékát szerezte meg az európai parlamenti választásokon. Mit gondol, hány százalékot hozott mindebből a magyarellenes retorika?
A Demokrata Párt nem folytat magyarellenes retorikát, mindössze az alkotmányos kisiklások ellen emeli fel szavát. Magyar nemzetisége senkit sem jogosít fel Románia alkotmányának áthágására. Valamennyi etnikumnak, magyarnak, románnak, cigánynak kötelessége tiszteletben tartani az alaptörvényt, pártom pedig politikai szempontból mindig megbünteti azokat, akik megszegik az alkotmányt.
Nem tartja szélsőséges kijelentésnek a Ziua de Cluj című napilapnak a választások előtt adott nyilatkozatát, amelyben felszólította a romániai magyarokat: Markó Bélával és Tőkés Lászlóval az élen költözzenek Magyarországra?
Arra kérem, legyen tisztességes, becsületes, felelős újságíró, és olvassa végig a nyilatkozatomat, ellenkező esetben befejezhetjük a beszélgetést. Azoknak a magyaroknak a távozásáról beszéltem, akik nem akarják tiszteletben tartani az alkotmányt. Márpedig ha önnek az a benyomása, hogy magyarként nem köteles tiszteletben tartani a törvényeket, akkor problémája van. Nagyon sok magyar barátom van a parlamentben, a kolozsvári ügyvédek között vagy az egyetemen; a képviselőház jogi bizottságában például kiválóan megértjük egymást az RMDSZ-es Máté Andrással, a kiváló képességű jogásszal. Sokat vitatkozunk jogi téren, de sohasem etnikai alapon. Tehát nem beszéltem valamennyi romániai magyarról, csupán azokról, akik nem akarják tiszteletben tartani az alkotmányt. Az új romániai honfoglalásra uszító Markó Bélára és Tőkés Lászlóra gondoltam, akik túllépik az alkotmányos kereteket. Ha osztja a véleményemet, ha nem, én tisztelem a véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, de ne kérje, hogy egyetértsek önnel.
Éppen a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadsága teszi lehetővé, hogy nemzetiségtől függetlenül bárki kifejezheti: nem ért egyet az alkotmány bizonyos passzusaival vagy valamelyik jogszabállyal, és törvényes úton módosító javaslattal él.
Amíg mindez az alkotmány módosítását célzó tárgyalások, viták keretén belül történik, meghallgathatjuk egyik vagy másik véleményét. Tetszik vagy nem, amíg van egy alkotmányunk, azt tiszteletben kell tartani, ez a demokrácia lényege. Ebbe nem fér bele a faji alapú gyűlöletre, az alkotmány áthágására történő uszítás. Ez az ön problémája. Pontosabban nem személy szerint az öné, hanem akik hasonló kilengésekre ragadtatják magukat. Leszögezem: azokról a magyarokról beszéltem, akik nem érzik jól magukat Romániában, akiknek nem felelnek meg a romániai törvények. Uram, ha nem tetszik, menjenek másfelé!
Jogászként, demokrata politikusként valóban a kitoloncolást látja megoldásnak erre a problémára?
Nem, itt teljesen másról, mégpedig az alkotmányos rend elleni összehangolt akciókról beszélünk. Például a területi alapú autonómiakövetelésről, amellyel semmiképp sem értek egyet. A kulturális autonómiát már támogatom, nagyon jó, ha valamennyi romániai etnikum részesül ebben, de amikor az ország szervezeti struktúrájának módosításáról esik szó, akkor el kell mondanom: súlyos gondjai vannak.
Európában több példa is van a területi önrendelkezésre, az autonómiával rendelkező dél-tiroli osztrákokat például mégsem fenyegette senki kitoloncolással.
Én sem fenyegettem, hiszen nem áll módomban kitoloncolni senkit. De ha valaki nem érzi jól magát Romániában, akkor elmehet máshová, akár Dél-Tirolba is, ha ott jobb neki. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy vitára bocsássuk Románia alkotmányos rendjét, ha pedig valaki mégis erre vállalkozik, akkor tegye máshol.
Ugyancsak a kolozsvári napilapnak nyilatkozta, hogy a románok nem fogják sokáig tolerálni az alkotmányos kilengéseket. Mit értett ez alatt?
Arra céloztam, hogy az illetékes állami hatóságoknak nem áll módjukban a végtelenségig tolerálni, nekik kell lépniük ebben az ügyben, ellenkező esetben Koszovó-féle helyzethez jutunk. A Szilágy megyei Ördögkút – amelynek környékéről származom – esete talán mond önnek ezt-azt.
Jelenlegi formájában a PD-nek sem tetszik az alkotmány, amelyet a félelnöki típusú köztársasági rendszer bevezetése érdekében kívánnak módosítani. Mégsem mondja senki, hogy költözzenek máshová.
Felhívom a figyelmét, hogy bizonyos alkotmánycikkelyek – például a román állam egységes, szuverén, nemzeti és oszthatatlan jellegére vonatkozó – nem képezhetik módosítás tárgyát. Jogász vagyok, higgye el, hogy erre még a parlament sem térhet vissza, semmilyen formában.
Politikai ismeretei, tapasztalatai révén nem nyilvánvaló az ön számára, hogy az erdélyi magyarok az elmúlt 18 évben kizárólag békés eszközökkel küzdöttek jogaikért?
A magyarokat minden jog megilleti Romániában. De én nem róluk, hanem azokról a magyar politikai vezetőkről beszélek, akik az alkotmányos renden kívül helyezkednek. Tegyünk különbséget az erdélyi magyarok és vezetőik között, hagyjuk az egyszerű embereket, mert ugyanazon a sorson osztozkodnak, mint mi, valamennyien.
A Markó Béla vezette RMDSZ-re, illetve Tőkés Lászlóra közel félmillió magyar szavazott az EP-választásokon, tudván, hogy követeléseik között a területi autonómia is szerepel. Félrevezettek volna ennyi szavazót?
Nem kívánom kommentálni a magyar választók akaratát, és tetszik vagy sem, tiszteletben kell tartanunk az eredményt. Ezzel együtt komoly fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban, hogy a bukaresti parlament magyar nemzetiségű képviselői valóban választóikat képviselik, és nem személyes érdekeiket.
Hogyan fognak együttműködni a román demokrata, valamint az erdélyi magyar euroképviselők Brüsszelben, ahol valamennyien az Európai Néppárt padsoraiban foglalnak helyet?
Több mérsékletet kérnék önöktől az ugyanahhoz a politikai csoporthoz való tartozás terén, Romániában ugyanis semmi sem tartotta vissza önöket, az RMDSZ-t attól, hogy befeketítsenek, és belénk tapossanak, valahányszor alkalmuk adódott rá. Az Európai Parlamentben tételesen a nemzeti érdekek képviseletére szorítkozik az együttműködésünk, ám ott a romániai viszonyoktól eltérően nincsenek koalíciók, hanem pártokon felül, regionális szinten működnek a dolgok.
Engedje meg, hogy általánosítását kiigazítsam: nem vagyok az RMDSZ tagja, lapunk független, nem a szövetség finanszírozza.
Bocsánatot kérek, tévedtem, igaza van. Pontosítok: az RMDSZ mindannyiszor rátaposott a Demokrata Pártra, valahányszor lehetősége volt rá. Nem nekünk vannak együttműködési gondjaink az RMDSZ-szel, hanem fordítva.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.