Jogi nonszensz. Az igazságügyi tanács arra kéri az Igazságügyi Felügyeletet, hogy vizsgálja ki, fegyelmi vétségnek tekinthető-e az alkotmánybíróság döntésének egy táblabírósági bíró általi „felfüggesztése”
Fotó: Az alkotmánybíróság honlapja
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírákért felelős részlege az Igazságügyi Felügyelethez fordul annak a bírónak az ügyében, aki egy, a jogi szakértők által keményen bírált döntéssel felfüggesztette a tavalyi elnökválasztás első fordulójának eredményét megsemmisítő alkotmánybírósági ítéletet.
2025. április 25., 08:292025. április 25., 08:29
A CSM annak a megállapítását kéri, hogy az alkotmánybíróság döntésével kapcsolatos ügyben eljáró bíró nem követett-e el fegyelmi vétséget.
Mint arról beszámoltunk, a ploiești-i egyik bírája csütörtökön döntött úgy, hogy az ügy jogerős elbírálásáig felfüggeszti az elnökválasztást érvénytelenítő tavaly decemberi 6-i alkotmánybírósági határozatot.
Tudorel Toader volt igazságügyi miniszter és az alkotmánybíróság egykori tagja szerint az alkotmánybíróság határozatai véglegesek és nem támadhatók meg a bíróságon. Hasonlóan vélekedett Radu Marinescu igazságügyi miniszter is.
A bíróságok portálján közzétett adatok szerint a határozatot egy Gheorghită Popescu nevű magánszemély támadta meg az ítélőtáblánál, amelynek az ítélete 5 napon belül megfellebbezhető a legfelsőbb bíróságon.
A megismételt választások első fordulója előtt tíz nappal hozott döntést a román médiában megszólaltatott jogászok és politikusok többsége jogi képtelenségnek nevezte, arra hivatkozva, hogy az alkotmány szerint Romániában az alkotmánybírósági határozatok kötelező érvényűek és megfellebbezhetetlenek.
Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság korábbi elnöke a G4Media.ro portálnak úgy nyilatkozott:
A volt alkotmánybíró a Mediafaxnak nylatkozva arra is rámutatott, hogy az ítélet elleni fellebbezés eleve felfüggeszti annak hatályát, vagyis az elnökválasztást meg fogják tartani.
Azt is kijelentette, hogy
Alina Gorghiu volt igazságügyi miniszter a Hotnews.ro hírportálnak azt mondta: a ploiești-i táblabíróság döntése olyan jogi képtelenség, amely az egész román igazságszolgáltatás hitelét csorbítja.
Cristi Danileț volt bíró, a CSM tagja szintén leszögezte:
mivel egy bíróság nem függesztheti fel vagy semmisítheti meg az alkotmánybíróság határozatát.
A ploiești-i ítélőtábla egyik bírája csütörtökön felfüggesztette az elnökválasztást érvénytelenítő tavaly decemberi 6-i alkotmánybírósági határozatot.
Mint megírtuk, Tudorel Toader volt alkotmánybíró, korábbi igazságügyi miniszter is leszögezte: az alkotmánybíróság ítéletei jogerősek, és ellenük nem lehet bíróságon fellebbezni.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter is úgy vélekedett: a jelenlegi törvények nem teszik lehetővé, hogy a közigazgatási bíróság felfüggessze vagy megsemmisítse az alkotmánybíróság határozatait.
A B1TV-nek nyilatkozó tárcavezető elmondta, hogy az igazságügyi minisztérium elemezni fogja az ítélet meghozatalának körülményeit és annak a lehetőségét, hogy fegyelmi vizsgálatot indítson ebben az ügyben.
– szögezte le a miniszter. Hozzátette, hogy a májusi elnökválasztást nem érinti a ploiești-i ítélőtábla döntése, mert az ítélet nem terjed ki a választás megszervezéséről szóló kormányhatározatok felfüggesztésére.
„Tehát az elnökválasztást megtartjuk” – jelentette ki Radu Marinescu.
A Központi Választási Iroda (BEC) ennek nyomán csütörtök este közölte, hogy az ország összes választási irodája folytatja a tevékenységét az elnökválasztási törvény és más jogszabályok előírásainak megfelelően.
A kormánykoalíció elnökjelöltje, Crin Antonescu csütörtök este azt nyilatkozta, hogy továbbra is készül a május 4-i elnökválasztásra, nem téríti el az útjától a tavalyi választást érvénytelenítő decemberi 6-i alkotmánybírósági határozatot felfüggesztése.
Nicușor Dan független államfőjelölt szerint a ploiești-i ítélőtábla téves döntést hozott, amely azonban még visszafordítható a legfelsőbb bíróságon.
Mint ismeretes, tavaly decemberben a román alkotmánybíróság – két nappal az elnökválasztás második fordulója előtt – érvénytelenítette a november 24-i első forduló eredményét.
A taláros testület arra hivatkozott, hogy a legfelsőbb védelmi tanács szerint a legtöbb szavazatot szerző Călin Georgescu független jelölt közösségi oldalakon folytatott választási kampányát illegális finanszírozás és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!