
Az iskolaelhagyás elszalasztott lehetőségeket jelent (képünk illusztráció)
Fotó: Barabás Ákos
Évente több mint 23 000 tanuló hagyja ott idő előtt az iskolapadot – derül ki a Bukaresti Egyetem által az Amerikai-Román Kereskedelmi Kamara (AmCham Románia) számára készített, Az iskolaelhagyás gazdasági hatása Romániában című elemzésből.
2024. október 17., 18:262024. október 17., 18:26
A sajtónak is bemutatott elemzés szerint Romániában a legmagasabb a tanulmányaikat idő előtt megszakítók aránya az Európai Unióban; 2023-ban a tanulók 16,6 százalékát érintette a lemorzsolódás jelensége.
Ezzel szemben a kisvárosokban és külvárosokban ennél jóval alacsonyabb, 14,3 százalékos volt a lemorzsolódási arány, míg a nagyvárosokban mindössze 3,3 százalékos – mutat rá az Agerpres által idézett elemzés.
Ugyanakkor Romániában a legalacsonyabb a felnőttoktatásban részt vevők aránya is az EU-ban: a 25-64 évesek közül 2020-ban 1 százalék, 2022-ben 5,7 százalék, 2023-ban pedig 6,7 százalék vett részt tovább- vagy átképzéseken.
„Ez pedig nemcsak egy szám, ez az elszalasztott lehetőségek, a kiaknázatlan lehetőségek története” – mutatott rá Elisabeta Moraru, az AmCham Románia igazgatótanácsának tagja és az AmCham oktatási munkacsoportjának elnöke az intézmény közleménye szerint.
A jelenség Románia gazdaságára is negatív hatással van, az elemzés szerint ugyanis az iskolát a vizsgált időszakban (2005-2013 és 2016-2024 között) elhagyó személyek élethosszig tartó költségei összesen 107 milliárd euróra rúgnak, ami Románia éves GDP-jének (becslések szerint 300 milliárd euró) mintegy 35,67 százalékát teszi ki.
A 12 vizsgált közösségben az éves költségek megközelítőleg 2,3 milliárd eurót tesznek ki, ami a GDP 0,77 százalékának felel meg. Az utóbbi 11 évben ez 15,7 milliárd eurós költséget jelent, azaz a GDP-nek megközelítőleg az 5,23 százalékát – mutat rá az elemzés.
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
szóljon hozzá!