Fotó: Facebook/European Commission
Tízből hét román állampolgár (69 százalék) úgy gondolja, hogy Romániának hasznára vált az európai uniós tagság – derül ki a szerdán Brüsszelben ismertetett Eurobarométer-felmérésből.
2023. december 06., 11:412023. december 06., 11:41
A közvéleménykutatás Agerpres által időzett eredményei szerint a romániai válaszadók az uniós tagságból eredő előnyök közé sorolták az ezzel járó új munkalehetőségeket (42 százalék), az életszínvonal emelkedését (28 százalék), az EU hozzájárulását a béke fenntartásához (25 százalék) és az uniós országok közötti jobb együttműködést (25 százalék) is.
Uniós viszonylatban a válaszadók az EU hozzájárulását a béke fenntartásához és a biztonság megerősítéséhez (34 százalék) és a tagállamok közötti jobb együttműködést (34 százalék) sorolták a főbb előnyök közé.
az uniós polgárok 45 százalékának pozitív, 38 százalékának semleges, 16 százalékának pedig negatív képe van az Európai Unióról. Romániában a polgárok 49 százalékának pozitív, 35 százalékának semleges, 14 százalékának negatív képe van az Unióról.
Az uniós polgárok 70 százaléka (a romániaiak 60 százaléka) szerint az EU tevékenysége hatással van mindennapi életükre. Az uniós polgárok több mint egyharmada a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (36 százalék), valamint a közegészségügyet (34 százalék) tartja az Európai Parlament számára kiemelten kezelendő témának. Ezeket az éghajlatváltozás elleni fellépés, valamint a gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése (egyaránt 29 százalék) követi.
A román állampolgárok szerint a gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése (42 százalék), a közegészségügy (35 százalék), valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (34 százalék) azok a területek, amelyeket az Európai Parlamentnek kiemelten kellene kezelnie.
A felmérés eredményei arra is rávilágítanak, hogy a társadalmi-gazdasági nehézségek még mindig sok európai polgárt érintenek, bár a mutatók az elmúlt hat hónapban némileg javultak. A válaszadók 73 százaléka (6 százalékponttal kevesebb, mint 2023 tavaszán) gondolja úgy, hogy csökkenni fog az életszínvonala a következő egy évben. Az európaiak több mint egyharmadának (37 százalék) alkalmanként vagy a legtöbb esetben nehézséget okoz a számlák kifizetése. A román állampolgárok körében 57 százalékos ez az arány.
Az európaiak 57 százaléka érdeklődik a közelgő európai parlamenti választások iránt – ez a 2023 tavaszán jegyzettel szinte megegyező arány (egy százalékpontos növekedés), de 6 százalékponttal magasabb a legutóbbi EP-választásokat megelőző ugyanezen időszakban jegyzettnél.
Az európai polgárok 68 százaléka tartja valószínűnek, hogy szavazna, ha egy héten belül lennének az EP-választások, ami 9 százalékponttal magasabb arány a 2018 őszén jegyzettnél.
Ha egy hét múlva lennének az európai választások, a románok 75 százaléka menne el szavazni; ez az ötödik legjobb arány az EU-ban Dánia (86 százalék), Hollandia (82 százalék), Svédország (80 százalék) és Lengyelország (76 százalék) után. 2018 őszéhez képest, amikor a román állampolgárok 55 százaléka mondta azt, hogy elmenne szavazni, ha egy héten belül tartanák az európai parlamenti választásokat, ez 20 százalékpontos növekedést jelent, és a második legnagyobb arányú emelkedés az EU-ban (Lengyelország után, +23 százalékpont).
„Az európaiak túlnyomó többsége úgy véli, hogy az uniós intézkedések pozitív hatással voltak mindennapi életükre. A demokrácia azonban soha nem tekinthető magától értetődőnek. Meg kell védenünk és meg kell őriznünk azáltal, hogy leadjuk szavazatunkat. Minden szavazat számít a közelgő európai választásokon!” – idézte az EP közleménye Roberta Metsola elnököt.
Az árak, az infláció és a megélhetési költségek emelkedése, a gazdasági helyzet, illetve az egészségügy miatt aggódnak a leginkább a romániai polgárok 2023 elején.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja megerősítette az Európai Unió támogatottságát az európaiak körében: 65 százalékuk szerint jó dolog az EU-tagság, és 80 százalékuk támogatja az Oroszország elleni uniós szankciókat.
Az európai fiatalok szerint az Európai Uniónak (EU) a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését és a nemzetközi együttműködés előmozdítását kell legfontosabb céljának tekintenie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly összesen 138 385 alkalommal volt szükség rendőri intézkedésre családon belüli erőszakos cselekmények miatt. Az esetek közül 67 010 városon, 71 335 vidéken történt – számolt be szombaton a román rendőrség.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombat reggel Botoșani polgármesterével, Cosmin Andreijel, a megye prefektusával és a megyei tanács elnökével egyeztetett a városvezetés által felvetett problémákról. A kormányfőt ebben a moldvai városban is kifütyülték.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!