Fotó: Erdély Bálint Előd
Az árak, az infláció és a megélhetési költségek emelkedése, a gazdasági helyzet, illetve az egészségügy miatt aggódnak a leginkább a romániai polgárok 2023 elején – derül ki az Európai Bizottság által minden évben közzétett Eurobarométer Romániára vonatkozó jelentéséből.
2023. április 04., 12:242023. április 04., 12:24
Az Európai Bizottság képviseletének sajtóközleményéből kiderül: két év világjárvány és egy év, a közvetlen szomszédságban háború után a romániai polgárok az áremelkedést, az inflációt és a megélhetési költségeket tekintik a legaggasztóbbnak, mind személyes helyzetük (51 százalék), mind a országos (53 százalék) és európai (30 százalék) helyzetről alkotott véleményük tekintetében.
A felmérés szerint a romániaiak közel háromnegyede támogatja az ukránoknak nyújtott humanitárius segítséget, és ugyanennyien tartják nemzetbiztonsági fenyegetésnek az orosz inváziót.
Személyes és országos szinten a második helyen a saját pénzügyi helyzetük (22 százalék) és az ország gazdasági helyzete (29 százalék) áll, majd az egészségügy (17 százalék, mind személyesen, mind országosan). Ami az Európai Uniót illeti, a romániaiak a második legaggasztóbb tényezőnek a nemzetközi helyzetet tartják (28 százalék), ezt követik az energiahordozók (19 százalék).
A megkérdezettek 40 százaléka úgy véli, hogy saját pénzügyi/gazdasági helyzete stagnálni (40 százalék) vagy akár romlani (36 százalék) fog a következő egy évben, és ez a vélekedés országos (31 és 41 százalék), illetve európai (32 és 34 százalék) szinten is érvényesül.
egyes orosz médiumok betiltását az EU-ban (61 százalék), katonai felszerelések beszerzésének finanszírozását Ukrajna számára (55 százalék), humanitárius segítségnyújtást a háborúban érintetteknek (71 százalék) vagy ukrán menekültek befogadását az Unióba (72 százalék).
Úgy látják továbbá, hogy a háború hatással van mind saját pénzügyi helyzetükre (66 százalék), mind az országos gazdasági helyzetre (69 százalék).
A felmérés szerint a romániaiak többsége bízik az Európai Unióban (52 százalék, szemben a 27 tagú EU 47 százalékával), 42 százalékuk (a 27 tagú EU 50 százaléka) pedig a szabad mozgást tartja a legfőbb pozitív eredményének, azaz azt, hogy az EU bármelyik tagállamába korlátozás nélkül utazhatnak, tanulhatnak vagy dolgozhatnak,.
Ami a médiafogyasztást illeti,
A válaszadók azt állítják, hogy tisztában vannak azzal, hogy félretájékoztatással és álhírekkel is találkozhatnak (63 százalék), de csak a felük gondolja úgy, hogy felismeri azokat (54 százalék).
A jelentés az Eurobarométer szokásos, minden év elején közzétett felmérésének része. Az adatokat 2023. január 12. és február 6. között gyűjtötték 1041, 15 éves és idősebb válaszadóból álló mintán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem hajlandó olyan kormányt támogatni, amelynek a Szociáldemokrata Párt (PSD) is része – jelentette ki Siegfried Muresan, a PNL európai parlamenti képviselője.
Cáfolta Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka, hogy részt vett a forradalmárok elleni megtorlásokban 1989 decemberében, illetve a tüntetők elleni fellépésben az 1990-es bukaresti bányászjárás idején.
Több tucatnyian veszítik el tisztségüket a feddhetetlenségi törvény módosítása nyomán – jelentette be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI):
Egy romániai befektető a chatbot tanácsára elhitte, hogy külföldi brókere már levonta a nyeresége után járó adót, ezért nem vallotta be a jövedelmet.
Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ország nyugati, Kárpátokon belüli területein fokozódott volna a drónok által elkövetett légtérsértések kockázata – közölte a román védelmi minisztérium a Krónikával.
Egy év szabadságvesztést szabott ki hétfőn Clotilde Armandra, Bukarest első kerületének volt polgármesterére az első kerületi bíróság, de a büntetés alkalmazását két év próbaidőre elhalasztotta. Az ítélet nem jogerős.
Szeptember közepétől emelkedik a járművezetői engedély, a forgalmi engedély és az ideiglenes forgalomban tartási engedély kiállításának díja Romániában.
Jelentősen eltér, hogy Románia különböző városaiban mennyit fizetnek a fogyasztók a víz- és a csatornahasználatért. A két szolgáltatás együttes köbméterenkénti ára egyes településeken alig haladja meg a 15 lejt, máshol viszont megközelíti a 26 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!