
Nem döntöttek. Marian Enache szerint nem született határozat arról, hogy a távozó alkotmánybírók 180 000 lejt kapjanak fejenként
Fotó: Radu Tuta/Agerpres
Nem született konkrét döntés arról, hogy az alkotmánybíróság azon három tagja, akinek mandátuma idén jár le, fejenként 180 ezer lejes juttatást kapjon – közölte csütörtökön Marian Enache, a taláros testület ügyvivő elnöke.
2025. július 03., 13:532025. július 03., 13:53
A három távozó alkotmánybíró között maga Enache is ott van, akinek mandátuma június 10-én járt le, azóta ügyvivőként látja el feladatát.
Mellette Livia Stanciu és Varga Attila kilenc éves mandátuma is lejárt.
A csütörtöki közlemény szerint július 1-jei ülésen a bíróság főtitkára a 47/1992-es törvény 71. cikkének (5) bekezdésében foglalt rendelkezésekről szóló feljegyzést terjesztett a plénum elé.
„Az alkotmánybíróság bírái hivatali idejük lejártával, vagy a hivatali idő gyakorlásának egészségügyi okokból történő lehetetlenné válása miatti megszűnésekor a 6 hónapos szolgálatért járó nettó juttatásnak megfelelő összeget kapnak” – rendelkezik a bíróság működéséről és szervezetéről szóló törvény 71. cikkelyének 5. bekezdése.
A bíróság azonban leszögezi, hogy „a 71. cikk (5) bekezdésében előírt jogokkal kapcsolatban a plenáris ülés nem hozott határozatot vagy döntést”, és „azon bírák közül, akiknek a hivatali ideje 2025 júliusában lejár, egyikük sem kért vagy kapott semmilyen összeget a 47/1992. sz. törvény 71. cikk (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján”.

Az alkotmánybíróság arra készül, hogy fejenként 180 ezer lejes juttatást biztosítson annak a három alkotmánybírónak, akinek most jár le a kilenc éves mandátuma.
Mint arról beszámoltunk, az értesülés, miszerint felmerült, hogy miközben a kormány jelentős adóemeléseket és megszorításokat tervez a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragása érdekében, az alkotmánybíróság távozó tagjai fejenként 180 ezer lejes juttatást kaphatnak közpénzből, jelentős felháborodást keltett.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán, a megszorító intézkedések ismertetésekor „törvényesnek de erkölcstelennek” minősítette a lépést.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege az államfő által bejelentett referendum kapcsán hétfőn közölte, nem ért egyet az alkotmány és az igazságügyi rendszer működését szabályozó törvények megkerülésével.
Tavaly az uniós polgárok 16,9 százaléka élt túlzsúfolt lakásokban, ami enyhe csökkenést jelent a 2023-ban jegyzett 18,1 százalékhoz képest – derül ki az Eurostat hétfőn közzétett adataiból.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) továbbra is a legnagyobb támogatottságnak örvendő romániai párt – derül ki a legfrissebb felmérésből.
Nicușor Dan államelnök hétfő délelőtt elkezdte a konzultációkat a Cotroceni-palotában azokkal a bírákal és ügyészekkel, akik nyíltan beszélni akarnak az igazságszolgáltatás problémáiról.
Egy adott hivatást, például a bírókat célzó népszavazás ötlete nélkülöz minden alkotmányos és jogi alapot, és nem valósítható meg – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy Románia rossz irányba halad, és csupán 21 százalék gondolja azt, hogy az ország haladási iránya jó – derül ki a CURS közvélemény-kutató cég vasárnap közzétett, decemberben készített közvélemény-kutatásából.
Kibertámadás érte a hétvégén a román vízügyi hatóságot, a ransomware-támadás több mint 1000 informatikai és kommunikációs rendszert érintett az országban, célpontjai között adatbázis-szerverek, GIS-alkalmazások és e-mail szerverek voltak.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege vasárnap este bírálta Nicușor Dan államfő aznapi bejelentését, miszerint január elején referendumot kezdeményezne a bírák és ügyészek körében a CSM működéséről.
A szenátorok és képviselők egy csoportja Nicușor Dan elnök felfüggesztését fogja kérni a parlamenttől „az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadások” miatt.
A karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó kiadások komoly terhet rónak a romániai háztartásokra.
1 hozzászólás