A most elfogadott EP-határozat – amelyet a szocialista frakció nyújtott be, de a liberális, a zöld és az egyesült baloldali képviselõcsoport is támogatott, és végül 306 igen vokssal 186 nem szavazat ellenében szavazták meg – az uniós polgárok Unión belüli szabad helyváltoztatási joga tiszteletben tartása mellett foglal állást, és megrója Franco Frattini igazságügyi biztost azon kijelentése miatt, amelyben szemére veti az olasz kormánynak, hogy nem hozott olyan intézkedéseket, amelyek lehetõvé teszik a megélhetési lehetõségekkel nem rendelkezõ személyek azonnali kiutasítását. A dokumentum leszögezi: bár a 2004/38-as ajánlás lehetõvé teszi uniós állampolgárok kitoloncolását is, rendkívül szigorúan szabályozza az eljárást. A kiutasítás csakis közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból történhet, ám gazdasági megfontolásból nem lehet ezen indokokra hivatkozni. Ráadásul minden ilyen intézkedést csakis az egyén viselkedése alapján hozhatnak meg, semmi esetre sem általános bûnmegelõzési megfontolásból, és biztosítani kell a döntés megfellebbezésének lehetõségét. A határozat ennek nyomán elutasítja a kollektív felelõsség elvét, és leszögezi a rasszizmus, az idegengyûlölet és nemzetiségi alapú diszkrimináció és megbélyegzés elleni küzdelem szükségességét. A határozat egyben azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy azonnali hatállyal lásson hozzá egy átfogó intézkedéssorozat kidolgozásához a romák szociális felzárkóztatására. A határozat elfogadását egyébként parázs vita elõzte meg a Frattinit érintõ bírálatok miatt. A viták nyomán nem sikerült egységes szövegben megállapodni, így a legnagyobb létszámú képviselõcsoport, a jobboldali néppárti frakció is saját határozattervezetet nyújtott be. A képviselõk többsége azonban a szocialisták javaslatát támogatta, az elfogadott határozat azonban nem kötelezõ érvényû, csupán ajánlás. Közben Olaszországban továbbra sem csitultak az indulatok, a románellenes intézkedéssorozatnak ezúttal egy ismert színésznõ is áldozatául esett. Laura Vasiliu (képünkön), a Cannes-ban Aranypálmát nyert Négy hónap, három hét és két nap címû román film egyik fõszereplõje új filmjét forgatja Olaszországban, és épp egy torinói szállodában tartózkodott, amikor szerdán este az olasz csendõrség egységei behatoltak a szobájába, átkutatták, és majdnem õrizetbe vették. Mint késõbb kiderült, tévedés történt, a hatóságok ugyanis összekeverték egy azonos névre hallgató román gyerekcsempésszel. Nápolyban is fellángoltak a románellenes indulatok: három, 17 és 23 év közötti fiatal benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta egy lakás ajtaját, amelyben román bevándorlók laktak. Tettüket azzal indokolták, hogy gyanújuk szerint a románok megerõszakolták egyik barátnõjüket. Az egyik román megsérült, az elkövetõket õrizetbe vették. A konfliktushoz ismét hozzászólt Traian Bãsescu államfõ is, aki egy szerda esti televíziós mûsorban az olasz hatóságokat tette felelõssé a történtekért, mivel szerinte nem intézkedtek idejében. Giuliano Amato olasz belügyminiszter ugyanakkor úgy véli, a bukaresti hatóságoknak kell olyan intézkedéseket hozniuk, hogy otthon tartsák a román állampolgárokat. Adrian Cioroianu román külügyminiszter a konfliktust oly módon csitítaná, hogy az olaszországi konzulátusokon roma nemzetiségû beosztottakat is alkalmazna a romákkal való kapcsolattartás céljából. Az olasz–román konfliktus egyébként Nagyváradra is átgyûrûzött: a Partium fõvárosában a biztonsági kamerák felvételei alapján elfogtak egy olasz férfit, aki az egyik helyi hipermarketbõl manele-CD-ket lopott 840 lej értékben. Tettének indoklásaként elmondta, a hanghordozókat ajándékul szánta barátnõjének, és azért lopott, mert úgy gondolta: ha a románok törvényellenes cselekedeteket hajthatnak végre Olaszországban, akkor ez neki is megengedett Romániában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
Látogatottsági adatok