Fotó: mapn.ro
Az ambiciózus katonai fejlesztési programok ellenére az előző évhez képest gyengültek Románia védelmi képességei, ám régiós összevetésben még így is meg tudta őrizni vezető szerepét – derül ki a Global Firepower szakportál elemzéséből.
2023. január 10., 15:362023. január 10., 15:36
2023. január 10., 15:432023. január 10., 15:43
A portál a világ 145 országának katonai erejét hasonlította össze különböző mutatók alapján, és a tavalyi 38-adik helyről Románia a 47-ikre csúszott le a listán.
A lista összeállításakor több mint hatvan adatot vesznek figyelembe, többek között a katonák számát és a korszerű haditechnikai eszközöket, a természeti erőforrásokat, az üzemanyag-tartalékokat, a fegyvergyártó kapacitást, a gazdasági erőt, a bruttó hazai terméket, valamint a közlekedési hálózatot és a logisztikai kapacitást.
Ezek alapján számítják ki az országindexet, amely annál jobb, minél alacsonyabb, ugyanis azt jelzi, hogy az érintett ország képes erőt felmutatni egy hagyományos katonai konfliktusban – az ideális, 0,0000-ás szintet viszont a portál szerint gyakorlatilag lehetetlen elérni.
Az élmezőnyben nem meglepő módon az Egyesült Államok áll az első, helyen, őt Oroszország, Kína, India és Nagy-Britannia követi.
Románia további 32 használt amerikai gyártmányú F-16-os harci repülőgépet vásárol, ezúttal Norvégiától, az erről szóló törvénytervezetet csütörtökön fogadta el a bukaresti kormány – jelentette be Nicolae Ciucă román kormányfő.
Ha globális szinten vissza is esett, régiós összevetésben Románia még mindig őrzi vezető pozícióját. Bulgária az 59. (0,9757), Magyarország az 54. (0,8643), Szerbia az 58. (0,9571), Moldova pedig nagyon a lista végén kullog: 4,0861-es indexszel a 143.
A térségben Lengyelország számít még katonailag erősnek: a 20. helyre lépett előre, miután számos korszerű katonai eszközt szerzett be – például amerikai Abrams harckocsikat, dél-koreai önjáró lövegeket és harci repülőket, illetve török Bayraktar TB2 katonai drónokat.
Emellett az országban olyan akadémia nyílt, amelyen az Abrams harckocsik irányítására képzik ki a jelentkezőket.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma, a Pentagon a napokban leadta a megrendelést a Raytheon Missiles & Defense fegyvergyártónak a Románia által megvásárolni szándékozott partvédelmi rakétarendszerek legyártására.
Ugyanakkor Romániában is zajlik a haderő felszerelésének megújítását célzó program.
Mint kiderült, Bukarest az izraeli Vaskupola rakétavédelmi rendszer iránt is érdeklődik, ugyanakkor nem született döntés Bayraktar TB2 drónok vásárlásáról, és a haditengerészet korvettjeinek beszerzése sem haladt előre, pedig már évek óta napirenden van.
Emellett a katonai helikopterek, harckocsik és tengeralattjárók beszerzése sem halad a megfelelő ütemben, és a fegyvergyárak kapacitása is korlátozott, holott szakértők szerint az ukrajnai háború miatt kiemelt fontosságú lenne, hogy felgyorsítsák a hadsereg eszközeinek korszerűsítését.
A fegyvergyárak kapcsán Florin Spătaru gazdasági miniszter múlt héten arról beszélt: növelni kívánják a lőszergyártó kapacitást, ehhez várhatóan német segítséget is igénybe vesznek. Ugyanakkor cáfolta azt, hogy Ukrajna számára készülnének szovjet típusú lőszereket gyártani, szerinte a saját célra és a szövetségesek számára gyártanak NATO-szabványú lőszereket.
Amúgy épp a napokban derült ki, hogy a haditengerészet új partvédelmi rakétaütegeinek ügye is sínre került, miután a tavaly aláírt kétoldalú megállapodás nyomán a washingtoni védelmi tárca leadta a megrendelést a gyártónak, amely várhatóan 2023-re szállítja le a rakétarendszereket.
Románia saját tartalékainak növelésére és más NATO-tagországoknak fog lőszert gyártani, nem pedig Ukrajnának – jelentette ki Florin Spătaru román gazdasági miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.
Az utóbbi időben kísérletek történtek a romániai polgármesterek démonizálására – jelentette ki kedden Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke, a koalíció legfőbb pártját jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A Solidaritatea Sanitară szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi az egészségügyben a kormány gazdasági és szociális politikája miatt. Erről a szövetség koordináló testülete határozott kedden, és a kormányt is értesíteni szándékszik ez ügyben.
Újabb kemény bírálatokat fogalmazott meg Mihai Fifor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, volt védelmi miniszter a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is vezető Ilie Bolojan miniszterelnökkel szemben.
A tanárok heti 20 órás kötelező óraszáma európai viszonylatban a legalacsonyabbak között van – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő este a Digi24 televíziónak adott interjúban.
A Nemzeti Liberális Párton (PNL) belüli belső ellenzék vezetője, Hubert Thuma vádjai alaptalanok, és nem változtatnak a párt irányvonalán – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök, a párt elnöke.
A helyi adók emelése mellett más, helyi tényezők is állhatnak a székelyföldi kormányellenes tüntetések hátterében – vélekedett Ilie Bolojan miniszterelnök.
A szenátus elutasította az EU–Mercosur megállapodással kapcsolatos, valamint az oktatási és a védelmi minisztérium ellen benyújtott egyszerű indítványokat.
Országszerte több mint 1300 polgármesteri hivatalban tartanak figyelmeztető sztrájkot kedden 10 és 12 között.
Ștefan Pălărie, az USR szenátora hétfőn kijelentette: elutasítja az RMDSZ helyi adók csökkentésére irányuló javaslatát, mivel megítélése szerint „gyengeség jele” lenne a kormány által elfogadott jogszabályok rövid időn belüli módosítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!