Fotó: mapn.ro
Az ambiciózus katonai fejlesztési programok ellenére az előző évhez képest gyengültek Románia védelmi képességei, ám régiós összevetésben még így is meg tudta őrizni vezető szerepét – derül ki a Global Firepower szakportál elemzéséből.
2023. január 10., 15:362023. január 10., 15:36
2023. január 10., 15:432023. január 10., 15:43
A portál a világ 145 országának katonai erejét hasonlította össze különböző mutatók alapján, és a tavalyi 38-adik helyről Románia a 47-ikre csúszott le a listán.
A lista összeállításakor több mint hatvan adatot vesznek figyelembe, többek között a katonák számát és a korszerű haditechnikai eszközöket, a természeti erőforrásokat, az üzemanyag-tartalékokat, a fegyvergyártó kapacitást, a gazdasági erőt, a bruttó hazai terméket, valamint a közlekedési hálózatot és a logisztikai kapacitást.
Ezek alapján számítják ki az országindexet, amely annál jobb, minél alacsonyabb, ugyanis azt jelzi, hogy az érintett ország képes erőt felmutatni egy hagyományos katonai konfliktusban – az ideális, 0,0000-ás szintet viszont a portál szerint gyakorlatilag lehetetlen elérni.
Az élmezőnyben nem meglepő módon az Egyesült Államok áll az első, helyen, őt Oroszország, Kína, India és Nagy-Britannia követi.
Románia további 32 használt amerikai gyártmányú F-16-os harci repülőgépet vásárol, ezúttal Norvégiától, az erről szóló törvénytervezetet csütörtökön fogadta el a bukaresti kormány – jelentette be Nicolae Ciucă román kormányfő.
Ha globális szinten vissza is esett, régiós összevetésben Románia még mindig őrzi vezető pozícióját. Bulgária az 59. (0,9757), Magyarország az 54. (0,8643), Szerbia az 58. (0,9571), Moldova pedig nagyon a lista végén kullog: 4,0861-es indexszel a 143.
A térségben Lengyelország számít még katonailag erősnek: a 20. helyre lépett előre, miután számos korszerű katonai eszközt szerzett be – például amerikai Abrams harckocsikat, dél-koreai önjáró lövegeket és harci repülőket, illetve török Bayraktar TB2 katonai drónokat.
Emellett az országban olyan akadémia nyílt, amelyen az Abrams harckocsik irányítására képzik ki a jelentkezőket.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma, a Pentagon a napokban leadta a megrendelést a Raytheon Missiles & Defense fegyvergyártónak a Románia által megvásárolni szándékozott partvédelmi rakétarendszerek legyártására.
Ugyanakkor Romániában is zajlik a haderő felszerelésének megújítását célzó program.
Mint kiderült, Bukarest az izraeli Vaskupola rakétavédelmi rendszer iránt is érdeklődik, ugyanakkor nem született döntés Bayraktar TB2 drónok vásárlásáról, és a haditengerészet korvettjeinek beszerzése sem haladt előre, pedig már évek óta napirenden van.
Emellett a katonai helikopterek, harckocsik és tengeralattjárók beszerzése sem halad a megfelelő ütemben, és a fegyvergyárak kapacitása is korlátozott, holott szakértők szerint az ukrajnai háború miatt kiemelt fontosságú lenne, hogy felgyorsítsák a hadsereg eszközeinek korszerűsítését.
A fegyvergyárak kapcsán Florin Spătaru gazdasági miniszter múlt héten arról beszélt: növelni kívánják a lőszergyártó kapacitást, ehhez várhatóan német segítséget is igénybe vesznek. Ugyanakkor cáfolta azt, hogy Ukrajna számára készülnének szovjet típusú lőszereket gyártani, szerinte a saját célra és a szövetségesek számára gyártanak NATO-szabványú lőszereket.
Amúgy épp a napokban derült ki, hogy a haditengerészet új partvédelmi rakétaütegeinek ügye is sínre került, miután a tavaly aláírt kétoldalú megállapodás nyomán a washingtoni védelmi tárca leadta a megrendelést a gyártónak, amely várhatóan 2023-re szállítja le a rakétarendszereket.
Románia saját tartalékainak növelésére és más NATO-tagországoknak fog lőszert gyártani, nem pedig Ukrajnának – jelentette ki Florin Spătaru román gazdasági miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai csapatok és logisztikai eszközök jelenléte nem jelent kockázatot Romániában, mivel az amerikai repülőgépek nem vesznek részt Irán elleni katonai műveletekben – jelentette ki Radu Miruță védelmi miniszter
A legfelsőbb bíróság beperelte a bukaresti kormányt a bíráknak és ügyészeknek korábbi pereskedések során megítélt mintegy 2 milliárd lejnyi bértartozások kifizetését követelve – közölte hétfőn az Agerpres hírügynökség.
Összesen mintegy 2,5 millió euró névértékű hamis bankjegyet foglaltak le a román és a bolgár hatóságok a Suceava megyei ,,pénzgyár” ügyében indított nyomozás keretében – közölte hétfőn a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu belügyminiszter.
Mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül – derül ki a munkaügyi minisztérium közvitára bocsátott tervezetéből.
Az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentésével próbálja mérsékelni a drágulás hatásait a kormány, első körben a dízel esetében – jelentette be hétfőn Ilie Bolojan miniszterelnök.
A benzin és a gázolaj áfájának általános csökkentése helyett egy célzott, ideiglenes, és csak bizonyos árszintek átlépésekor alkalmazott intézkedés jelenthet fenntartható megoldást az üzemanyagok drágulására.
Az üzemanyagár-emelkedések hatását mérsékelni hivatott újabb intézkedésekről tárgyaltak hétfői ülésükön a koalíciós pártok vezetői.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) kitart Ilie Bolojan miniszterelnök mellett, és nem merül fel a leváltásának lehetősége – jelentette ki hétfőn a szenátus elnöke, Mircea Abrudean.
Megkezdődött a Hargita megyét átszelő autópálya Sóvárad és Pipirig közötti szakaszának tervezése.
Több lépcsőben mérsékelheti a jövedéki adót a bukaresti kormány az üzemanyagárak emelkedésének hatására. Sajtóértesülések szerint a csökkentés mértéke nem egyszeri döntés lesz, hanem a kőolaj világpiaci árának és a referenciaárak alakulásához igazodik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!