Népszerű. A romániai polgárok az uniós átlag fölötti arányban bíznak az EU-ban
Fotó: Facebook/Emil Boc
A romániai polgárok az európai uniós átlag fölötti mértékben bíznak az EU-ban, és szintén az uniós átlag fölötti arányban aggódnak a megélhetési költségek és az infláció miatt – derül ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
2025. június 01., 16:062025. június 01., 16:06
2025. május 29., 09:432025. május 29., 09:43
Miközben az EU átlaga 52 százalék, ami 2007 óta a legmagasabb, a romániaiak 56 százalékuk mondta azt a felmérés során, hogy bízik az Európai Unióban, míg 37 százalékuk nem bízik. 7 százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni.
Ugyancsak magasabb valamivel az európai átlagnál azoknak a romániaiaknak az aránya, akik optimisták az Európai Unió jövőjét illetően: 65 százalék, szemben az EU-s 62 százalékkal.
Ezzel szemben
A romániaiak az EU gazdasági helyzetével kapcsolatosan is derűlátóbbak: csak 27 százalékuk véli úgy, hogy az EU gazdasági helyzete romlani fog a következő 12 hónapban, szemben az európai 33 százalékos átlaggal. Ugyanakkor a romániaiak 37 százaléka számít arra, hogy a következő 12 hónapban romlik a gazdasági helyzet az országában (az európai átlag 40 százalék).
Ugyanakkor Románia polgárai borúlátóbbak az európai átlagnál, ami a személyes helyzetüket illeti. Még ha a hazai gazdaság állapotáról kérdezve hasonlóak is az arányok (59 százalék szerint rossz a helyzet, szemben a 60 százalékos európai átlaggal),
Ezen túlmenően a romániaiak 53 százaléka szerint jó a helyzet a munkahelyén, míg az erre a kérdésre pozitívan válaszolók európai átlaga 70 százalék.
Eközben a romániaiak 24 százaléka gondolja úgy, hogy a következő egy évben rosszabb lesz a helyzet a munkahelyén, míg az európai átlag erre a válaszra csak 10 százalék.
Az európai átlaghoz képest nagy különbség mutatkozott akkor is, amikor arról kérdezték az embereket, hogy mi a legnagyobb probléma, amellyel az ország jelenleg szembesül.
Az ország gazdasági helyzete a romániaiak 26 százaléka számára jelenti a legnagyobb problémát, míg az európai átlag 20 százalék. A biztonság és a védelem miatt csak 10 százalék aggódik, míg az európai átlag 15 százalék.
Nagy különbség a romániai helyzet és az európai átlag között a bevándorlás témájában is.
A romániaiaknak csak 5 százaléka gondolja úgy, hogy ez problémát jelent az ország számára a következő évben, míg az európaiak 14 százaléka vélekedik így.
Hasonlóképpen, a romániaiaknak csak 8 százaléka gondolja úgy, hogy ez lenne a fő probléma az EU számára a következő évben, míg az európai átlag 18 százalék.
Más tekintetben ugyanakkor a romániai helyzet az európai átlag alatt van: 71 százalék ért egyet az ukrán menekültek befogadásával, miközben az uniós átlag 80 százalék. 63 százalék ért egyet azzal, hogy Ukrajnának pénzügyi és humanitárius támogatást nyújtsanak, ebben a témában az EU-átlag 70 százalék.
A romániai válaszadók 70 százaléka (a 72 százalékhoz képest) ért egyetért az Oroszországgal szembeni szankciókkal, míg az uniós átlag valamivel magasabb, 72 százalékos,
Az EU védelme és biztonsága a következő öt évben a romániaiak 69 százalékát foglalkoztatja, míg az európai átlag 78 százalék.
Eközben a romániai válaszadók 32 százaléka úgy véli, hogy az EU által biztosított béke és biztonság lenne rövid távon a legnagyobb pozitív hatással az életükre (az uniós átlag 44 százalék), míg 35 százalékuk (szemben az EU-átlag 26 százalékkal) szerint a több munkalehetőség megteremtése lenne a legnagyobb pozitív hatással.
Ugyanakkor míg az európaiak 24 százaléka szerint az illegális bevándorlás elleni küzdelemnek pozitív hatása lenne, addig a romániaiaknak csak 11 százaléka vélekedik így.
Ezzel szemben a romániai válaszadók az európai átlagon felüli mértékben szeretnék, ha az EU fejlesztené az infrastruktúrát és a megújuló energiát (20 százalék a 18 százalékhoz képest), javítaná az oktatáshoz való hozzáférést és az oktatás minőségét (20 százalék a 16 százalékhoz képest), csökkentené a regionális egyenlőtlenségeket az EU-ban (22 százalék a 12 százalékhoz képest), lehetőséget adna a magánszektornak, hogy versenyképesebbé váljon az EU-ban (17 százalék a 10 százalékhoz képest) és nemzetközi partnerségeket kötne (10 százalék a 7 százalékhoz képest).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány célja, hogy az idén lehívja az országos helyreállítási tervben (PNRR) előirányzott 10 milliárd eurót – jelentette ki szombaton, Botoșani-ban Ilie Bolojan miniszterelnök.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Tavaly összesen 138 385 alkalommal volt szükség rendőri intézkedésre családon belüli erőszakos cselekmények miatt. Az esetek közül 67 010 városon, 71 335 vidéken történt – számolt be szombaton a román rendőrség.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombat reggel Botoșani polgármesterével, Cosmin Andreijel, a megye prefektusával és a megyei tanács elnökével egyeztetett a városvezetés által felvetett problémákról. A kormányfőt ebben a moldvai városban is kifütyülték.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!