Népszerű. A romániai polgárok az uniós átlag fölötti arányban bíznak az EU-ban
Fotó: Facebook/Emil Boc
A romániai polgárok az európai uniós átlag fölötti mértékben bíznak az EU-ban, és szintén az uniós átlag fölötti arányban aggódnak a megélhetési költségek és az infláció miatt – derül ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
2025. június 01., 16:062025. június 01., 16:06
Miközben az EU átlaga 52 százalék, ami 2007 óta a legmagasabb, a romániaiak 56 százalékuk mondta azt a felmérés során, hogy bízik az Európai Unióban, míg 37 százalékuk nem bízik. 7 százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni.
Ugyancsak magasabb valamivel az európai átlagnál azoknak a romániaiaknak az aránya, akik optimisták az Európai Unió jövőjét illetően: 65 százalék, szemben az EU-s 62 százalékkal.
Ezzel szemben
A romániaiak az EU gazdasági helyzetével kapcsolatosan is derűlátóbbak: csak 27 százalékuk véli úgy, hogy az EU gazdasági helyzete romlani fog a következő 12 hónapban, szemben az európai 33 százalékos átlaggal. Ugyanakkor a romániaiak 37 százaléka számít arra, hogy a következő 12 hónapban romlik a gazdasági helyzet az országában (az európai átlag 40 százalék).
Ugyanakkor Románia polgárai borúlátóbbak az európai átlagnál, ami a személyes helyzetüket illeti. Még ha a hazai gazdaság állapotáról kérdezve hasonlóak is az arányok (59 százalék szerint rossz a helyzet, szemben a 60 százalékos európai átlaggal),
Ezen túlmenően a romániaiak 53 százaléka szerint jó a helyzet a munkahelyén, míg az erre a kérdésre pozitívan válaszolók európai átlaga 70 százalék.
Eközben a romániaiak 24 százaléka gondolja úgy, hogy a következő egy évben rosszabb lesz a helyzet a munkahelyén, míg az európai átlag erre a válaszra csak 10 százalék.
Az európai átlaghoz képest nagy különbség mutatkozott akkor is, amikor arról kérdezték az embereket, hogy mi a legnagyobb probléma, amellyel az ország jelenleg szembesül.
Az ország gazdasági helyzete a romániaiak 26 százaléka számára jelenti a legnagyobb problémát, míg az európai átlag 20 százalék. A biztonság és a védelem miatt csak 10 százalék aggódik, míg az európai átlag 15 százalék.
Nagy különbség a romániai helyzet és az európai átlag között a bevándorlás témájában is.
A romániaiaknak csak 5 százaléka gondolja úgy, hogy ez problémát jelent az ország számára a következő évben, míg az európaiak 14 százaléka vélekedik így.
Hasonlóképpen, a romániaiaknak csak 8 százaléka gondolja úgy, hogy ez lenne a fő probléma az EU számára a következő évben, míg az európai átlag 18 százalék.
Más tekintetben ugyanakkor a romániai helyzet az európai átlag alatt van: 71 százalék ért egyet az ukrán menekültek befogadásával, miközben az uniós átlag 80 százalék. 63 százalék ért egyet azzal, hogy Ukrajnának pénzügyi és humanitárius támogatást nyújtsanak, ebben a témában az EU-átlag 70 százalék.
A romániai válaszadók 70 százaléka (a 72 százalékhoz képest) ért egyetért az Oroszországgal szembeni szankciókkal, míg az uniós átlag valamivel magasabb, 72 százalékos,
Az EU védelme és biztonsága a következő öt évben a romániaiak 69 százalékát foglalkoztatja, míg az európai átlag 78 százalék.
Eközben a romániai válaszadók 32 százaléka úgy véli, hogy az EU által biztosított béke és biztonság lenne rövid távon a legnagyobb pozitív hatással az életükre (az uniós átlag 44 százalék), míg 35 százalékuk (szemben az EU-átlag 26 százalékkal) szerint a több munkalehetőség megteremtése lenne a legnagyobb pozitív hatással.
Ugyanakkor míg az európaiak 24 százaléka szerint az illegális bevándorlás elleni küzdelemnek pozitív hatása lenne, addig a romániaiaknak csak 11 százaléka vélekedik így.
Ezzel szemben a romániai válaszadók az európai átlagon felüli mértékben szeretnék, ha az EU fejlesztené az infrastruktúrát és a megújuló energiát (20 százalék a 18 százalékhoz képest), javítaná az oktatáshoz való hozzáférést és az oktatás minőségét (20 százalék a 16 százalékhoz képest), csökkentené a regionális egyenlőtlenségeket az EU-ban (22 százalék a 12 százalékhoz képest), lehetőséget adna a magánszektornak, hogy versenyképesebbé váljon az EU-ban (17 százalék a 10 százalékhoz képest) és nemzetközi partnerségeket kötne (10 százalék a 7 százalékhoz képest).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem hajlandó olyan kormányt támogatni, amelynek a Szociáldemokrata Párt (PSD) is része – jelentette ki Siegfried Muresan, a PNL európai parlamenti képviselője.
Cáfolta Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka, hogy részt vett a forradalmárok elleni megtorlásokban 1989 decemberében, illetve a tüntetők elleni fellépésben az 1990-es bukaresti bányászjárás idején.
Több tucatnyian veszítik el tisztségüket a feddhetetlenségi törvény módosítása nyomán – jelentette be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI):
Egy romániai befektető a chatbot tanácsára elhitte, hogy külföldi brókere már levonta a nyeresége után járó adót, ezért nem vallotta be a jövedelmet.
Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ország nyugati, Kárpátokon belüli területein fokozódott volna a drónok által elkövetett légtérsértések kockázata – közölte a román védelmi minisztérium a Krónikával.
Egy év szabadságvesztést szabott ki hétfőn Clotilde Armandra, Bukarest első kerületének volt polgármesterére az első kerületi bíróság, de a büntetés alkalmazását két év próbaidőre elhalasztotta. Az ítélet nem jogerős.
Szeptember közepétől emelkedik a járművezetői engedély, a forgalmi engedély és az ideiglenes forgalomban tartási engedély kiállításának díja Romániában.
Jelentősen eltér, hogy Románia különböző városaiban mennyit fizetnek a fogyasztók a víz- és a csatornahasználatért. A két szolgáltatás együttes köbméterenkénti ára egyes településeken alig haladja meg a 15 lejt, máshol viszont megközelíti a 26 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!