
AZ emberek döntő többsége szerint Románia rossz irányba halad
Fotó: Pexels
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy Románia rossz irányba halad, és csupán 21 százalék gondolja azt, hogy az ország haladási iránya jó – derül ki a CURS közvélemény-kutató cég vasárnap közzétett, decemberben készített közvélemény-kutatásából.
2025. december 22., 11:062025. december 22., 11:06
„A felmérés által festett általános képet a bizalmatlanság, a pesszimizmus és a gazdasági nyomás uralja. Az adatok feszült társadalmi légkörre utalnak, amelyben az ország irányával, az intézmények működésével és az életszínvonal alakulásával kapcsolatos negatív percepciók átfedésben vannak és egymást erősítik” – olvasható a CURS közleményében.

A vidéken élők nagyobb arányban szavaznának a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), mint a városiak – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az intézmények közül a biztonsággal és stabilitással kapcsolatosak élvezik a legjobb megítélést a romániaiak körében:
Az Európai Unió is többségében kedvező megítélésnek örvend, a válaszadók 55 százaléka jó vagy nagyon jó véleményt fogalmazott meg róla.
Ezzel ellentétben a politikai és igazságszolgáltatási intézményekről túlnyomórészt negatív véleménnyel vannak a romániaiak. A válaszadók csupán 24 százaléka vélekedik pozitívan az igazságszolgáltatásról, 25 százalékuk a parlamentről, 26 százalékuk pedig a kormányról és az alkotmánybíróságról.

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottsága az alacsony végzettségűek körében jóval nagyobb, mint a diplomásokében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
a válaszadók 62 százaléka rossz vagy nagyon rossz véleményt fogalmazott meg róluk. Ezek az eredmények a polgárok és a kormányzásért felelősnek tartott intézmények közötti mély szakadékra utalnak.
A közvélemény megosztott Ilie Bolojan kormányának gazdasági intézkedéseivel kapcsolatban. Tízből négy válaszadó (41 százalék) úgy véli, hogy ezek közül néhány intézkedést meg kellett hozni, másokat viszont nem, ami részleges és árnyalt támogatottságot jelez. Ugyanakkor 26 százalék úgy gondolja, hogy a döntések indokoltak és szükségesek voltak, míg ugyanennyien indokolatlannak és feleslegesnek tartják őket.
Így tízből nyolc romániai jelentős hatást érzékel, ami megmagyarázza a felmérés egyéb eredményeiben kiemelt magas szintű elégedetlenséget és gazdasági bizonytalanságot.
Az elmúlt 12 hónapban a személyes pénzügyi helyzetre vonatkozóan a negatív megítélés dominál: a válaszadók 35 százaléka szerint helyzetük bizonyos mértékben, 23 százalékuk szerint pedig jelentősen romlott, ami azt jelenti, hogy 58 százalékuk pénzügyi visszaesést tapasztalt az elmúlt évben. Ugyanakkor 30 százalékuk szerint a helyzetük változatlan maradt, de nem elégedettek, ami azt jelzi, hogy a stagnálást inkább nyomásként és pangásként érzékelik, mint stabilitásként.

A férfiak körében nagyobb a pártok népszerűségi listáját vezető Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR), mint a nőkében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A válaszadók több mint fele, nevezetesen 51 százalék jelentős áremelkedéssel számol a következő évben, míg további 33 százalék mérsékelt emelkedésre számít. Csak 9 százalék véli úgy, hogy az árak változatlanok maradnak, 2 százalék pedig árcsökkenésre számít. Mindez a rövid távú gazdasági stabilitás iránti bizalom hiányát jelzi.
A CURS felmérése december 10. és 19. között készült 1067 fős mintán, személyes interjúk formájában a válaszadók otthonában. A hibaküszöb ± 3 százalék.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) továbbra is a legnagyobb támogatottságnak örvendő romániai párt – derül ki a legfrissebb felmérésből.
Nicușor Dan államelnök hétfő délelőtt elkezdte a konzultációkat a Cotroceni-palotában azokkal a bírákal és ügyészekkel, akik nyíltan beszélni akarnak az igazságszolgáltatás problémáiról.
Egy adott hivatást, például a bírókat célzó népszavazás ötlete nélkülöz minden alkotmányos és jogi alapot, és nem valósítható meg – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
Kibertámadás érte a hétvégén a román vízügyi hatóságot, a ransomware-támadás több mint 1000 informatikai és kommunikációs rendszert érintett az országban, célpontjai között adatbázis-szerverek, GIS-alkalmazások és e-mail szerverek voltak.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege vasárnap este bírálta Nicușor Dan államfő aznapi bejelentését, miszerint január elején referendumot kezdeményezne a bírák és ügyészek körében a CSM működéséről.
A szenátorok és képviselők egy csoportja Nicușor Dan elnök felfüggesztését fogja kérni a parlamenttől „az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadások” miatt.
A karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó kiadások komoly terhet rónak a romániai háztartásokra.
Az erdélyi magyarok körében Orbán Viktor a legnépszerűbb magyarországi politikus, több mint 90 százalékuk bízik benne, míg a magyar ellenzéki politikusok bizalmi indexe a román pártok népszerűségi szintjén áll – derült ki a SoDiSo Research kutatásából.
Nicușor Dan államelnök vasárnap bejelentette, hogy január elején referendumot kezdeményez a bírák és ügyészek körében a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM) illetően.
Romániában december 21-én minden évben a kommunizmus áldozataira és az 1989-es forradalom eseményeire emlékeznek.
szóljon hozzá!