AZ emberek döntő többsége szerint Románia rossz irányba halad
Fotó: Pexels
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy Románia rossz irányba halad, és csupán 21 százalék gondolja azt, hogy az ország haladási iránya jó – derül ki a CURS közvélemény-kutató cég vasárnap közzétett, decemberben készített közvélemény-kutatásából.
2025. december 22., 11:062025. december 22., 11:06
„A felmérés által festett általános képet a bizalmatlanság, a pesszimizmus és a gazdasági nyomás uralja. Az adatok feszült társadalmi légkörre utalnak, amelyben az ország irányával, az intézmények működésével és az életszínvonal alakulásával kapcsolatos negatív percepciók átfedésben vannak és egymást erősítik” – olvasható a CURS közleményében.
A vidéken élők nagyobb arányban szavaznának a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), mint a városiak – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az intézmények közül a biztonsággal és stabilitással kapcsolatosak élvezik a legjobb megítélést a romániaiak körében:
Az Európai Unió is többségében kedvező megítélésnek örvend, a válaszadók 55 százaléka jó vagy nagyon jó véleményt fogalmazott meg róla.
Ezzel ellentétben a politikai és igazságszolgáltatási intézményekről túlnyomórészt negatív véleménnyel vannak a romániaiak. A válaszadók csupán 24 százaléka vélekedik pozitívan az igazságszolgáltatásról, 25 százalékuk a parlamentről, 26 százalékuk pedig a kormányról és az alkotmánybíróságról.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottsága az alacsony végzettségűek körében jóval nagyobb, mint a diplomásokében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
a válaszadók 62 százaléka rossz vagy nagyon rossz véleményt fogalmazott meg róluk. Ezek az eredmények a polgárok és a kormányzásért felelősnek tartott intézmények közötti mély szakadékra utalnak.
A közvélemény megosztott Ilie Bolojan kormányának gazdasági intézkedéseivel kapcsolatban. Tízből négy válaszadó (41 százalék) úgy véli, hogy ezek közül néhány intézkedést meg kellett hozni, másokat viszont nem, ami részleges és árnyalt támogatottságot jelez. Ugyanakkor 26 százalék úgy gondolja, hogy a döntések indokoltak és szükségesek voltak, míg ugyanennyien indokolatlannak és feleslegesnek tartják őket.
Így tízből nyolc romániai jelentős hatást érzékel, ami megmagyarázza a felmérés egyéb eredményeiben kiemelt magas szintű elégedetlenséget és gazdasági bizonytalanságot.
Az elmúlt 12 hónapban a személyes pénzügyi helyzetre vonatkozóan a negatív megítélés dominál: a válaszadók 35 százaléka szerint helyzetük bizonyos mértékben, 23 százalékuk szerint pedig jelentősen romlott, ami azt jelenti, hogy 58 százalékuk pénzügyi visszaesést tapasztalt az elmúlt évben. Ugyanakkor 30 százalékuk szerint a helyzetük változatlan maradt, de nem elégedettek, ami azt jelzi, hogy a stagnálást inkább nyomásként és pangásként érzékelik, mint stabilitásként.
A férfiak körében nagyobb a pártok népszerűségi listáját vezető Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR), mint a nőkében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A válaszadók több mint fele, nevezetesen 51 százalék jelentős áremelkedéssel számol a következő évben, míg további 33 százalék mérsékelt emelkedésre számít. Csak 9 százalék véli úgy, hogy az árak változatlanok maradnak, 2 százalék pedig árcsökkenésre számít. Mindez a rövid távú gazdasági stabilitás iránti bizalom hiányát jelzi.
A CURS felmérése december 10. és 19. között készült 1067 fős mintán, személyes interjúk formájában a válaszadók otthonában. A hibaküszöb ± 3 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak kedden Romániában a községházák alkalmazottai a Bolojan-kormány tervezett közigazgatási reformjában szereplő létszámleépítések ellen.
Együttműködési megállapodást írt alá az európai uniós beruházásokért felelős minisztérium és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), amely szerint utóbbi közvetlen hozzáférést kap az EU-alapokból finanszírozott projekteket kezelő platformhoz.
Jelen állás szerint valószínű, hogy az alkotmánybíróság négyszeri halasztás után szerdán sem tud majd dönteni a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai ügyében, mivel egyik tagja szabadságon van.
A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.
Az utóbbi időben kísérletek történtek a romániai polgármesterek démonizálására – jelentette ki kedden Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke, a koalíció legfőbb pártját jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A Solidaritatea Sanitară szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi az egészségügyben a kormány gazdasági és szociális politikája miatt. Erről a szövetség koordináló testülete határozott kedden, és a kormányt is értesíteni szándékszik ez ügyben.
Újabb kemény bírálatokat fogalmazott meg Mihai Fifor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, volt védelmi miniszter a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is vezető Ilie Bolojan miniszterelnökkel szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!