A nagy szárazság miatt a gazdák gyors állami beavatkozást követelnek, azonban egyelőre alig működik az öntözési rendszer
Fotó: Makkay József
A román belpolitika egyik központi témájává vált a mezőgazdasági területek öntözése. A nagy szárazság miatt a gazdák gyors állami beavatkozást követelnek, a szaktárca pedig ismét ígérget. Aranyosszéken jártuk körül, hogy a közel hatezer hektár termőföld öntözésére alkalmas egykori irrigációs rendszert miért nem lehet rövid idő alatt helyreállítani.
2022. július 15., 08:172022. július 15., 08:17
2022. július 15., 09:172022. július 15., 09:17
Évről évre ismétlődő jelenség, hogy a nagy nyári szárazság beköszöntével a romániai politikusok vezértémájává válik a mezőgazdasági területek öntözése. A téma idén is előkerült, ezúttal az egy héttel ezelőtt kinevezett, a tárca irányítását már korábban is ellátó Petre Daea mezőgazdasági miniszter szájából. A szerdai kormányülésen Nicolae Ciucă miniszterelnök személyesen kérte új mezőgazdasági miniszterét, hogy minél hamarabb lásson hozzá az országos irrigációs rendszer helyreállításának. Petre Daea miniszter szerint a következő időszakban az öntözés lesz a mezőgazdasági szaktárca elsődleges feladata, amihez törvényi háttér és pénz is rendelkezésre áll.
A bukaresti nyilatkozatok és a vidéki valóság között azonban óriási szakadék tátong. Hogy Romániában miért nem működnek a Ceaușescu-korszakból öröklött öntözési rendszerek, azt legjobban terepszemlén tudjuk megérteni. Közép-Erdély legnagyobb öntözőrendszere 1968 és 1972 között épült ki az aranyosszéki falvakban. A Kolozs megyei Várfalva határából indul, ahol a négy villanymotorral működtetett szivattyúállomás az Aranyos folyóból juttat vizet a kibetonozott irrigációs csatornába, amely Várfalva, Aranyosrákos, Kövend, Bágyon, Tordaszentmihály, Torda, Harasztos és Aranyosgyéres határában összesen 5700 hektár szántóterület öntözését biztosította. Az öntözőcsatorna két oldalán alumíniumcsövekből álló fővezetékekkel juttatták el a vizet több kilométeres hálózatban a falvak határába. A hatalmas befektetésből mára alig maradt valami.
A főcsatorna betonlapjait ellopták, hazahordták építkezésekre, így az öntözőcsatorna sáros, több helyen betömődött árokká változott. Megpróbáltuk kideríteni, kinek a tulajdona az aranyosszéki öntözőcsatorna. Marginean János, Várfalva község polgármestere a Krónikának elmondta: a csatorna azoknak a községeknek a tulajdonát képezi, ahol áthalad. A Várfalva községi részt Bágyon keleti határáig a polgármesteri hivatal telekkönyveztette az elmúlt években, így jogilag a község tulajdonába került, használatáról azonban az Országos Talajjavító Hatóság (ANIF) Kolozs megyei igazgatósága rendelkezik.
„Én annyit tudtam tenni, hogy polgármesterként tartom a kapcsolatot a kolozsvári igazgatósággal. Felajánlottam, hogy mindenben segítünk, ami rajtunk múlik. A polgármesteri hivatal kotrógépével kitakarítottuk a község területén a csatornát, több helyen lekaszáltuk a füvet, most arra várunk, hogy állami támogatással víz folyjon az öntözőcsatornában” – fogalmazott lapunknak Marginean János.
Cornea Marius, az Országos Talajjavító Hatóság Kolozs megyei kirendeltségének igazgatója lapunk megkeresésére összefoglalta az aranyosszéki öntözőrendszer működtetésének problémáit. „A gondok a kétezres évek elején kezdődtek, amikor kiderült, hogy a várfalvi szivattyúállomás alatti földterületet a község volt polgármestere visszaszolgáltatta egy magánszemélynek. 15 éven át pereskedtünk a tulajdonossal, végül tavaly nyertük meg a pert, de másfél évtizedig semmit nem tudtunk fejleszteni” – panaszolja az igazgató.
Cornea Marius szerint egész vidékek maradtak személyzet nélkül, senki nem felügyelte az öntözőcsatornákat és a szivattyúállomásokat, amelyek szabad prédává váltak. Legalább tíz évnyi ex lex állapot következett, amikor semmi nem mozdult jó irányba a romániai irrigációs rendszerek terén. A kétezres években lopták el az aranyosszéki falvakból is a korábban szépen kiépített csatorna betonlapjait. „Mostanában annyi forrást kaptunk Bukarestből, hogy rendbe hoztuk a várfalvi szivattyúállomást.
Fotó: Makkay József
– magyarázza lapunknak a talajjavító vállalat Kolozs megyei igazgatója.
Az Aranyos menti falvak nagyobb termelőinek összefogásával létrejött egy öntözési egyesület, de ez a gazdák szerint csak a nagyobb termelők érdekeit képviseli. A farmok rendelkeznek nagy kapacitású szivattyúval, így a csatornából nagyobb területeket is öntözni tudnak. A kistermelőkhöz viszont a szükséges vezetékek hiánya miatt nem jut el a víz. Csak az tud öntözni, akinek a földje közvetlenül a csatorna mellett található. Cornea Marius szerint a következő években esély volna arra, hogy kiépítsék a csatorna menti vízelosztó rendszert is, de ez állami támogatás kérdése.
– összegzi eddigi tapasztalatait az igazgató.
Nem siet természeti csapás sújtotta területnek nyilvánítani a bukaresti mezőgazdasági minisztérium az aszály érintette területeket, holott a gazdák ezt kérik a kormánytól a majdani kárpótlás reményében.
Megkérdeztük a mezőgazdasági minisztérium magyar államtitkárát, Barabási Antal Szabolcsot is, lesz-e végre áttörés az öntözés terén. „Azt látom, hogy a mezőgazdasági területek öntözésének ügye jó kezekbe került, ez ma Petre Daea miniszter prioritása: Nicolae Ciucă miniszterelnöktől kezdve minden illetékessel egyeztetett. Jövőre meglesznek azok a pénzalapok a költségvetésben, hogy a meglévő öntözőrendszerek gyors rehabilitációjával jó eredményt lehessen elérni” – fogalmazott a Krónikának az államtitkár. Az idei nyárral kapcsolatban a mezőgazdasági szakember szkeptikusnak mutatkozott. Ahol eddig nem sikerült működtetni az öntözőrendszereket, ott nehéz lesz egyik napról a másikra gyors megoldásokat találni. Kovászna megyei példát hozott fel, ahol az irrigációs rendszer rehabilitációját vállaló főkivitelező nem kapta meg a munkálatok ellenértékét, ezért nem hajlandó a csapokat elindítani.
– mondta Barabási Antal Szabolcs államtitkár, azonban hangsúlyozta, hogy a korábbi évekhez képest most végre van pénz és lehetőség az öntözési tervek megvalósítására.
Romániában a helyzet nem kétségbeejtő a szárazság szempontjából, nincsenek problémák az öntözőrendszerekben és a talajban lévő vízhiány miatt nem lesz jelentős emelkedés az élelmiszerek árában – jelentette ki szombaton Petre Daea mezőgazdasági.
Az Országos Talajjavító Hatóság friss adatai szerint Romániában 1,325 millió hektár mezőgazdasági területet lehetne öntözni, ebből jelenleg 805 ezer hektárra jut rendszeresen víz, ennyire kötött szerződést a hatóság a mezőgazdasági farmokkal és öntözési egyesületekkel.
Az Aranyos, a Szamos és a Maros völgyében az 1989-es rendszerváltás előtt kiépített öntözőrendszerek helyreállítására az elmúlt harminc esztendőben sem politikai arat, sem pénz nem jutott. Emlékeztetőül: Petre Daea eddig háromszor volt mezőgazdasági miniszter: 2004-ben, 2017–2019 között, illetve idén júliusától. Nehéz megítélni, hogy az öntözés kérdése iránti korábbi közömbössége mára gyökeresen megváltozott-e. Kérdésünkre, hogy azok a gazdák, akik a folyók és a bő vizű patakok mentén saját költségükre öntözőrendszert építenek ki szivattyúval, kaphatnak-e állami támogatást, Cornea Marius azt mondta, a termelőnek ezt kérvényeznie kell az igazgatóságon, és állami büdzséből megtérítik a villanyáram vagy az üzemanyag árának egy részét. Az igazgató szerint a Szamos- és Aranyos menti falvakban – ahol a mezőgazdasági területek nincsenek túl távol a vízfolyástól – sok gazda önerőből oldja meg az öntözést.
Az Európai Bizottság értékelte az országos helyreállítási tervben (PNRR) az oktatás, az egészségügyi és vasúti infrastruktúra, az erdősítés ágazatában tervezett fejlesztéseket, azonban az öntözésre vonatkozó részt újra kell gondolni, mert korszerűtlen – jelentette ki Dan Barna miniszterelnök-helyettes az Agerpres be
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!