A nagy szárazság miatt a gazdák gyors állami beavatkozást követelnek, azonban egyelőre alig működik az öntözési rendszer
Fotó: Makkay József
A román belpolitika egyik központi témájává vált a mezőgazdasági területek öntözése. A nagy szárazság miatt a gazdák gyors állami beavatkozást követelnek, a szaktárca pedig ismét ígérget. Aranyosszéken jártuk körül, hogy a közel hatezer hektár termőföld öntözésére alkalmas egykori irrigációs rendszert miért nem lehet rövid idő alatt helyreállítani.
2022. július 15., 08:172022. július 15., 08:17
2022. július 15., 09:172022. július 15., 09:17
Évről évre ismétlődő jelenség, hogy a nagy nyári szárazság beköszöntével a romániai politikusok vezértémájává válik a mezőgazdasági területek öntözése. A téma idén is előkerült, ezúttal az egy héttel ezelőtt kinevezett, a tárca irányítását már korábban is ellátó Petre Daea mezőgazdasági miniszter szájából. A szerdai kormányülésen Nicolae Ciucă miniszterelnök személyesen kérte új mezőgazdasági miniszterét, hogy minél hamarabb lásson hozzá az országos irrigációs rendszer helyreállításának. Petre Daea miniszter szerint a következő időszakban az öntözés lesz a mezőgazdasági szaktárca elsődleges feladata, amihez törvényi háttér és pénz is rendelkezésre áll.
A bukaresti nyilatkozatok és a vidéki valóság között azonban óriási szakadék tátong. Hogy Romániában miért nem működnek a Ceaușescu-korszakból öröklött öntözési rendszerek, azt legjobban terepszemlén tudjuk megérteni. Közép-Erdély legnagyobb öntözőrendszere 1968 és 1972 között épült ki az aranyosszéki falvakban. A Kolozs megyei Várfalva határából indul, ahol a négy villanymotorral működtetett szivattyúállomás az Aranyos folyóból juttat vizet a kibetonozott irrigációs csatornába, amely Várfalva, Aranyosrákos, Kövend, Bágyon, Tordaszentmihály, Torda, Harasztos és Aranyosgyéres határában összesen 5700 hektár szántóterület öntözését biztosította. Az öntözőcsatorna két oldalán alumíniumcsövekből álló fővezetékekkel juttatták el a vizet több kilométeres hálózatban a falvak határába. A hatalmas befektetésből mára alig maradt valami.
A főcsatorna betonlapjait ellopták, hazahordták építkezésekre, így az öntözőcsatorna sáros, több helyen betömődött árokká változott. Megpróbáltuk kideríteni, kinek a tulajdona az aranyosszéki öntözőcsatorna. Marginean János, Várfalva község polgármestere a Krónikának elmondta: a csatorna azoknak a községeknek a tulajdonát képezi, ahol áthalad. A Várfalva községi részt Bágyon keleti határáig a polgármesteri hivatal telekkönyveztette az elmúlt években, így jogilag a község tulajdonába került, használatáról azonban az Országos Talajjavító Hatóság (ANIF) Kolozs megyei igazgatósága rendelkezik.
„Én annyit tudtam tenni, hogy polgármesterként tartom a kapcsolatot a kolozsvári igazgatósággal. Felajánlottam, hogy mindenben segítünk, ami rajtunk múlik. A polgármesteri hivatal kotrógépével kitakarítottuk a község területén a csatornát, több helyen lekaszáltuk a füvet, most arra várunk, hogy állami támogatással víz folyjon az öntözőcsatornában” – fogalmazott lapunknak Marginean János.
Cornea Marius, az Országos Talajjavító Hatóság Kolozs megyei kirendeltségének igazgatója lapunk megkeresésére összefoglalta az aranyosszéki öntözőrendszer működtetésének problémáit. „A gondok a kétezres évek elején kezdődtek, amikor kiderült, hogy a várfalvi szivattyúállomás alatti földterületet a község volt polgármestere visszaszolgáltatta egy magánszemélynek. 15 éven át pereskedtünk a tulajdonossal, végül tavaly nyertük meg a pert, de másfél évtizedig semmit nem tudtunk fejleszteni” – panaszolja az igazgató.
Cornea Marius szerint egész vidékek maradtak személyzet nélkül, senki nem felügyelte az öntözőcsatornákat és a szivattyúállomásokat, amelyek szabad prédává váltak. Legalább tíz évnyi ex lex állapot következett, amikor semmi nem mozdult jó irányba a romániai irrigációs rendszerek terén. A kétezres években lopták el az aranyosszéki falvakból is a korábban szépen kiépített csatorna betonlapjait. „Mostanában annyi forrást kaptunk Bukarestből, hogy rendbe hoztuk a várfalvi szivattyúállomást.
Fotó: Makkay József
– magyarázza lapunknak a talajjavító vállalat Kolozs megyei igazgatója.
Az Aranyos menti falvak nagyobb termelőinek összefogásával létrejött egy öntözési egyesület, de ez a gazdák szerint csak a nagyobb termelők érdekeit képviseli. A farmok rendelkeznek nagy kapacitású szivattyúval, így a csatornából nagyobb területeket is öntözni tudnak. A kistermelőkhöz viszont a szükséges vezetékek hiánya miatt nem jut el a víz. Csak az tud öntözni, akinek a földje közvetlenül a csatorna mellett található. Cornea Marius szerint a következő években esély volna arra, hogy kiépítsék a csatorna menti vízelosztó rendszert is, de ez állami támogatás kérdése.
– összegzi eddigi tapasztalatait az igazgató.
Nem siet természeti csapás sújtotta területnek nyilvánítani a bukaresti mezőgazdasági minisztérium az aszály érintette területeket, holott a gazdák ezt kérik a kormánytól a majdani kárpótlás reményében.
Megkérdeztük a mezőgazdasági minisztérium magyar államtitkárát, Barabási Antal Szabolcsot is, lesz-e végre áttörés az öntözés terén. „Azt látom, hogy a mezőgazdasági területek öntözésének ügye jó kezekbe került, ez ma Petre Daea miniszter prioritása: Nicolae Ciucă miniszterelnöktől kezdve minden illetékessel egyeztetett. Jövőre meglesznek azok a pénzalapok a költségvetésben, hogy a meglévő öntözőrendszerek gyors rehabilitációjával jó eredményt lehessen elérni” – fogalmazott a Krónikának az államtitkár. Az idei nyárral kapcsolatban a mezőgazdasági szakember szkeptikusnak mutatkozott. Ahol eddig nem sikerült működtetni az öntözőrendszereket, ott nehéz lesz egyik napról a másikra gyors megoldásokat találni. Kovászna megyei példát hozott fel, ahol az irrigációs rendszer rehabilitációját vállaló főkivitelező nem kapta meg a munkálatok ellenértékét, ezért nem hajlandó a csapokat elindítani.
– mondta Barabási Antal Szabolcs államtitkár, azonban hangsúlyozta, hogy a korábbi évekhez képest most végre van pénz és lehetőség az öntözési tervek megvalósítására.
Romániában a helyzet nem kétségbeejtő a szárazság szempontjából, nincsenek problémák az öntözőrendszerekben és a talajban lévő vízhiány miatt nem lesz jelentős emelkedés az élelmiszerek árában – jelentette ki szombaton Petre Daea mezőgazdasági.
Az Országos Talajjavító Hatóság friss adatai szerint Romániában 1,325 millió hektár mezőgazdasági területet lehetne öntözni, ebből jelenleg 805 ezer hektárra jut rendszeresen víz, ennyire kötött szerződést a hatóság a mezőgazdasági farmokkal és öntözési egyesületekkel.
Az Aranyos, a Szamos és a Maros völgyében az 1989-es rendszerváltás előtt kiépített öntözőrendszerek helyreállítására az elmúlt harminc esztendőben sem politikai arat, sem pénz nem jutott. Emlékeztetőül: Petre Daea eddig háromszor volt mezőgazdasági miniszter: 2004-ben, 2017–2019 között, illetve idén júliusától. Nehéz megítélni, hogy az öntözés kérdése iránti korábbi közömbössége mára gyökeresen megváltozott-e. Kérdésünkre, hogy azok a gazdák, akik a folyók és a bő vizű patakok mentén saját költségükre öntözőrendszert építenek ki szivattyúval, kaphatnak-e állami támogatást, Cornea Marius azt mondta, a termelőnek ezt kérvényeznie kell az igazgatóságon, és állami büdzséből megtérítik a villanyáram vagy az üzemanyag árának egy részét. Az igazgató szerint a Szamos- és Aranyos menti falvakban – ahol a mezőgazdasági területek nincsenek túl távol a vízfolyástól – sok gazda önerőből oldja meg az öntözést.
Az Európai Bizottság értékelte az országos helyreállítási tervben (PNRR) az oktatás, az egészségügyi és vasúti infrastruktúra, az erdősítés ágazatában tervezett fejlesztéseket, azonban az öntözésre vonatkozó részt újra kell gondolni, mert korszerűtlen – jelentette ki Dan Barna miniszterelnök-helyettes az Agerpres be
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!