Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Nem siet természeti csapás sújtotta területnek nyilvánítani a bukaresti mezőgazdasági minisztérium az aszály érintette területeket, holott a gazdák ezt kérik a kormánytól a majdani kárpótlás reményében.
2022. július 13., 13:072022. július 13., 13:07
2022. július 13., 15:502022. július 13., 15:50
Az országot sújtó szárazság kérdése a román kormány szerdai ülésén is terítékre került, a mezőgazdasági tárca élére a múlt héten kinevezett Petre Daea beszámolt az elmúlt napokban tíz megyében tett terepszemléjének tapasztalatairól. A minisztériumot már a korábbi években is irányító szociáldemokrata politikus elmondta, a mesterséges öntözéshez hozzáfért területeken megfelelő a gabona, a növények állapota, itt van remény arra, hogy a termés beérjen. Azokon a termőföldeken viszont, ahol nincs lehetőség irrigációra, a következő helyzet tapasztalható: néhol kisebb területeken általánosan károsultak a növényi kultúrák, máshol viszont – és ez főleg a tavaszi gabonákra, a kukoricára és a napraforgóra jellemző – teljes egészében kiszáradt a termés a vízhiány következtében.
Nicolae Ciucă miniszterelnök a kormányülésen arról beszélt, miszerint lehetőség van arra, hogy Románia európai uniós forrásokra pályázzon az öntözőrendszer bővítése érdekében. Petre Daea miniszter (aki a múlt héten még azt mondta, a helyzet „nem kétségbeejtő a szárazság szempontjából”) egyébként egy kedd esti televíziós műsorban úgy nyilatkozott, „nem állnak messze” a hatóságok attól, hogy természeti csapás sújtotta területnek nyilvánítsák az aszály károsította termőföldeket. Arra azonban nem tudott válaszolni, hogy sor kerül-e erre.
A tárcavezető bejelentette, a belügyminiszterrel közösen aláírt rendelet által megengedte az érintett gazdáknak, miszerint – megváltoztatva a termőterület besorolását – idő előtt betakarítsák az aszály sújtotta termést, felhasználva ezt takarmányként, és előkészíthessék a földet a következő mezőgazdasági idényre. Ennek köszönhetően a termelőknek nem kell megvárniuk a hatósági ellenőrzést, mindössze a terület 5 százalékán kell meghagyniuk a károsodott termést mintának, így nem esnek el a területalapú támogatásoktól.
Ugyanis 2,5 millió hektáron gazdálkodó, a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban és kapcsolódó szolgáltatásokban érdekelt 3500 romániai termelőt tömörítő szakmai szervezetek arra kérik a bukaresti kormányt, nyilvánítsa természeti csapás sújtotta övezetnek azokat a településeket, megyéket, ahol a termőföldek több mint 50 százalékát tönkre tette az aszály. Felhívják a figyelmet, hogy noha az idei szárazság nem terjed ki az egész országra, a gazdák által elszenvedett kár hatványozottabban nagyobb, mint 2020-ban, mivel most az energia- és az üzemanyagár-robbanás is tetézi a nehézségeket.
A kezdeményezés nem véletlen, hiszen a rendelkezéssel könnyebben jutnának kártérítéshez a gazdák, akiket a mai napig nem kárpótoltak a két évvel ezelőtti aszálykárokért, legutóbb a 2019-es természeti csapás után folyósított a román állam 850 millió lejt mintegy 35 ezer termelőnek az 1,16 millió hektáron elszenvedett károk után. Nem sokkal biztatja e téren a gazdákat George Scarlat, a bukaresti szenátus mezőgazdasági bizottságának liberális (PNL) elnöke sem, aki nemrég úgy nyilatkozott: az aktuális pénzügyi helyzet miatt minimális az esélye annak, hogy a termelők állami kártérítésben részesüljenek a szárazság okozta károk nyomán.
Petre Daea miniszter tíz megyében vizsgálta meg az aszálykárokat
Fotó: Petre Daea/Facebook
Az eddigi adatok szerint Romániában a két évvel ezelőttihez hasonló mértékű szárazság pusztít, de miközben a 2020-as, történelminek nevezett aszály több mint másfél millió hektáron okozott károkat, a jelenleginek csak most zajlik a felmérése. Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter a múlt héten közölte, Románia 70 százaléka érintett az aszály különböző fokozataiban, és vannak olyan vidékek, ahol az elmúlt 10 hónapban lehullt csapadékmennyiség kevesebb mint a fele a korábbi években lehullt mennyiségnek. Az ország számos megyéjében 40 és 80 százalék közötti arányban károsodtak az őszi gabonafélékkel beültetett mezőgazdasági területek, a tavaszi vetéskultúrák esetében pedig ennél is nagyobb a kár.
A szárazság oka az, hogy már a téli hónapokban kevés csapadék hullt, de tavasszal is kevés eső esett. A helyzet olyannyira súlyossá vált, hogy számos településen a gazdák kérésére az ortodox papok a felperzselt termőföldeken imádkoznak az égi áldásért. A hatóságok ugyanakkor az ivóvíztartalékok ésszerű felhasználására szólítottak, arra kérve a lakosságot, hogy ne használja a vezetékes hálózat vizét a kert öntözésére vagy a medencék feltöltésére; ugyanakkor számos településen korlátozást vezettek be a vízszolgáltatás esetében.
Románia területének több mint 70 százalékát sújtja aszály és vízhiány, emiatt a hatóságok az ivóvíz észszerű használatára kérik a lakosságot. Számos régióban máris korlátozzák a szolgáltatók a fogyasztást, órákra vagy napszakokra elzárva a csapokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő arra kérte a román fejedelemségek egyesülése alkalmából Jászvásáron (Iași) tartott hivatalos rendezvényen megjelent tiltakozókat, hogy ne fütyüljenek a himnusz alatt és a hősökről való megemlékezés közben.
Technikai problémák miatt jelenleg nem működik az útadó (rovinieta) megvásárlására szolgáló rendszer – tájékoztatott szombaton a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR).
Boldog ünnepet kívánt Nicușor Dan államfő szombaton mindazoknak, akik kifütyülték a román fejedelemségek egyesülésének ünnepe alkalmából Focșani-on tartott rendezvényen.
A temesvári szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) is vizsgálódik a csenei gyilkosság ügyében, miután az ebben érintett 13 éves gyermek szervezetében drogot mutattak ki.
Tízből hét romániai úgy véli, hogy Románia rossz irányba halad, és csupán 22,1 százalék gondolja azt, hogy az ország haladási iránya jó – derül ki az INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásának pénteken közzétett eredményeiből.
Ilie Bolojan miniszterelnök kijelentette: 2026-ban nem kerül sor újabb adóemelésekre, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a terheket az állami apparátusnak kell viselnie.
Közvitára bocsátotta pénteken az oktatási minisztérium a 2026–2027-es tanév rendjének tervezetét, amely szerint az új iskolai év 2026. szeptember 7-én kezdődik, és 2027. június 18-áig tart.
Új szabályok lépnek életbe a külföldi munkavállalók romániai alkalmazását illetően. Az új rendelettervezet egyértelmű szabályokat állapít meg a nem uniós országokból érkező munkaerő közvetítésére, elhelyezésére és foglalkoztatására vonatkozóan.
A transzatlanti kapcsolat meghatározó jelentőségű az Európai Unió és a tagállamai számára, a népek jólétét és biztonságát szolgálja – Nicușor Dan államfő szerint ez volt az Európai Tanács csütörtöki ülésén folytatott tárgyalások egyik fő üzenete.
Magyarellenes „poént” ihletett George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének washingtoni gesztusa, amikor egy Grönlandot ábrázoló tortát szeletelt fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!