Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Nem siet természeti csapás sújtotta területnek nyilvánítani a bukaresti mezőgazdasági minisztérium az aszály érintette területeket, holott a gazdák ezt kérik a kormánytól a majdani kárpótlás reményében.
2022. július 13., 13:072022. július 13., 13:07
2022. július 13., 15:502022. július 13., 15:50
Az országot sújtó szárazság kérdése a román kormány szerdai ülésén is terítékre került, a mezőgazdasági tárca élére a múlt héten kinevezett Petre Daea beszámolt az elmúlt napokban tíz megyében tett terepszemléjének tapasztalatairól. A minisztériumot már a korábbi években is irányító szociáldemokrata politikus elmondta, a mesterséges öntözéshez hozzáfért területeken megfelelő a gabona, a növények állapota, itt van remény arra, hogy a termés beérjen. Azokon a termőföldeken viszont, ahol nincs lehetőség irrigációra, a következő helyzet tapasztalható: néhol kisebb területeken általánosan károsultak a növényi kultúrák, máshol viszont – és ez főleg a tavaszi gabonákra, a kukoricára és a napraforgóra jellemző – teljes egészében kiszáradt a termés a vízhiány következtében.
Nicolae Ciucă miniszterelnök a kormányülésen arról beszélt, miszerint lehetőség van arra, hogy Románia európai uniós forrásokra pályázzon az öntözőrendszer bővítése érdekében. Petre Daea miniszter (aki a múlt héten még azt mondta, a helyzet „nem kétségbeejtő a szárazság szempontjából”) egyébként egy kedd esti televíziós műsorban úgy nyilatkozott, „nem állnak messze” a hatóságok attól, hogy természeti csapás sújtotta területnek nyilvánítsák az aszály károsította termőföldeket. Arra azonban nem tudott válaszolni, hogy sor kerül-e erre.
A tárcavezető bejelentette, a belügyminiszterrel közösen aláírt rendelet által megengedte az érintett gazdáknak, miszerint – megváltoztatva a termőterület besorolását – idő előtt betakarítsák az aszály sújtotta termést, felhasználva ezt takarmányként, és előkészíthessék a földet a következő mezőgazdasági idényre. Ennek köszönhetően a termelőknek nem kell megvárniuk a hatósági ellenőrzést, mindössze a terület 5 százalékán kell meghagyniuk a károsodott termést mintának, így nem esnek el a területalapú támogatásoktól.
Ugyanis 2,5 millió hektáron gazdálkodó, a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban és kapcsolódó szolgáltatásokban érdekelt 3500 romániai termelőt tömörítő szakmai szervezetek arra kérik a bukaresti kormányt, nyilvánítsa természeti csapás sújtotta övezetnek azokat a településeket, megyéket, ahol a termőföldek több mint 50 százalékát tönkre tette az aszály. Felhívják a figyelmet, hogy noha az idei szárazság nem terjed ki az egész országra, a gazdák által elszenvedett kár hatványozottabban nagyobb, mint 2020-ban, mivel most az energia- és az üzemanyagár-robbanás is tetézi a nehézségeket.
A kezdeményezés nem véletlen, hiszen a rendelkezéssel könnyebben jutnának kártérítéshez a gazdák, akiket a mai napig nem kárpótoltak a két évvel ezelőtti aszálykárokért, legutóbb a 2019-es természeti csapás után folyósított a román állam 850 millió lejt mintegy 35 ezer termelőnek az 1,16 millió hektáron elszenvedett károk után. Nem sokkal biztatja e téren a gazdákat George Scarlat, a bukaresti szenátus mezőgazdasági bizottságának liberális (PNL) elnöke sem, aki nemrég úgy nyilatkozott: az aktuális pénzügyi helyzet miatt minimális az esélye annak, hogy a termelők állami kártérítésben részesüljenek a szárazság okozta károk nyomán.
Petre Daea miniszter tíz megyében vizsgálta meg az aszálykárokat
Fotó: Petre Daea/Facebook
Az eddigi adatok szerint Romániában a két évvel ezelőttihez hasonló mértékű szárazság pusztít, de miközben a 2020-as, történelminek nevezett aszály több mint másfél millió hektáron okozott károkat, a jelenleginek csak most zajlik a felmérése. Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter a múlt héten közölte, Románia 70 százaléka érintett az aszály különböző fokozataiban, és vannak olyan vidékek, ahol az elmúlt 10 hónapban lehullt csapadékmennyiség kevesebb mint a fele a korábbi években lehullt mennyiségnek. Az ország számos megyéjében 40 és 80 százalék közötti arányban károsodtak az őszi gabonafélékkel beültetett mezőgazdasági területek, a tavaszi vetéskultúrák esetében pedig ennél is nagyobb a kár.
A szárazság oka az, hogy már a téli hónapokban kevés csapadék hullt, de tavasszal is kevés eső esett. A helyzet olyannyira súlyossá vált, hogy számos településen a gazdák kérésére az ortodox papok a felperzselt termőföldeken imádkoznak az égi áldásért. A hatóságok ugyanakkor az ivóvíztartalékok ésszerű felhasználására szólítottak, arra kérve a lakosságot, hogy ne használja a vezetékes hálózat vizét a kert öntözésére vagy a medencék feltöltésére; ugyanakkor számos településen korlátozást vezettek be a vízszolgáltatás esetében.
Románia területének több mint 70 százalékát sújtja aszály és vízhiány, emiatt a hatóságok az ivóvíz észszerű használatára kérik a lakosságot. Számos régióban máris korlátozzák a szolgáltatók a fogyasztást, órákra vagy napszakokra elzárva a csapokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan román államfő szerint a lengyel légtér nyilvánvaló megsértésével Oroszország ismét bebizonyította, hogy agresszíven viselkedik, ezért meg kell állítani és meg kell szorongatni, hogy tárgyalóasztalhoz üljön – írta a román államfő.
Heves, személyeskedésbe torkolló szóváltássá fajult szerdán a parlamentben egy kulturális témájú törvényjavaslat vitája, miután a szélsőjobboldali AUR egyik képviselője abba kötött bele, hogy a művelődési tárcát egy magyar vezeti.
Heves esőzésekre és a szél élénkülésére figyelmeztető előrejelzést adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat Románia nagy részére.
Romániának ki kell bővítenie katonai tartalékait – jelentette ki Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A hadsereg légvédelmi radarrendszere szerda hajnalban harci drónok egy csoportját észlelte a határhoz közeli ukrajnai Vâlcov település térségében – közölte a védelmi minisztérium.
Zavartalanul zajlik a tanítás a romániai iskolák nagy többségében – közölte kedd este az oktatási minisztérium a megyei tanfelügyelőségektől kapott információkra hivatkozva.
Brüsszel ösztönzi a bevándorlást, mert kevert fajú népességet akar Európában – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett Andrei Dîrlău, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu kedden kijelentette, hogy a hét végére elkészül a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet első változata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!