
Fotó: Mediafax
A figyelmeztető sztrájk a novemberre beharangozott közalkalmazotti tiltakozások első fejezete, a sort a Spiru Haret tanügyi szakszervezet tagjai nyitották tegnap. A képviselőház a PSD javaslatára szeptember végén szavazta meg a pedagógusok bérének 50 százalékos emelését rögzítő jogszabályt.
A kormány alkotmánybíróságon támadta meg a jogszabályt, azzal az indokkal, hogy annak megvalósítására nincs fedezet az államkasszában, így megingatná az ország gazdaságát. A taláros testület azonban alkotmányosnak minősítette, ennek nyomán pedig Traian Băsescu államfő kihirdette azt. A kabinet ezt követően múlt kedden sürgősségi rendelettel halasztotta el április elsejéig a törvény hatálybaléptetését, amire azonban válaszul a teljes közalkalmazotti szféra sztrájkot helyezett kilátásba. A pedagógusok béremelése ugyanis precedenst teremt arra, hogy a közhivatalnokok és az orvosok is hasonló arányú emelést követeljenek. Az érdekképviseletek bejelentették: amennyiben november 20-áig nem ül össze a parlament rendkívüli ülésszaka, hogy hatálytalanítsa a halasztásról szóló rendeletet, meghatározatlan ideig tartó, általános sztrájkot robbantanak ki.
„A mai sztrájk egy napig tart, jelszava: Lecke méltóságból. További sztrájkok egész sora várható, a meghatározatlan ideig tartó, általános munkabeszüntetésig, a politikai és szociális események függvényében, a többi, reprezentatív oktatásügyi szakszervezettel megegyezésben” – jelentette ki tegnap Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezet ügyvezető elnöke. Nistor egyúttal nyílt levelet intézett a törvényhozás tagjaihoz, amelyben a sürgősségi rendelet hatálytalanításának érdekében összehívott rendkívüli ülést sürgeti. A munkaügyi miniszternek címezve leszögezi: a tanügyi szakszervezetek nem hajlandóak alkudozni a jogszabály hatálybaléptetéséről.
Tăriceanu: a béremelés benzin a tűzre
Călin Popescu-Tăriceanu kormányfő ugyanakkor ismételten felelősségteljes magatartásra intette a szakszervezeteket, rámutatva: a sztrájk elhibázott lépés, az 50 százalékos béremelés nem kivitelezhető, és újfent leszögezte, nem hajlandó a fejlesztésekre szánt összeget bérnövelésre fordítani. Hangsúlyozta, Románia nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy olyan szomszédos, illetve közeli országokban, mint Ukrajna, Magyarország, illetve Lengyelország, komoly gondokat okozott a gazdasági válság, olyannyira, hogy nemzetközi szervezetek segítségét kellett kérniük. Rámutatott, a válság jelei már az országban is megmutatkoztak, többek között Erdély térségében mintegy 4000 személyt kellett elbocsátani, egyes cégek pedig csökkentették a termelést. „Ezen jelek arra kötelezik a kormányt, hogy óvintézkedéseket tegyen. Teljességgel irreális az elképzelés, hogy ma, amikor a világban példátlan mértékű gazdasági válság tombol, megengedhetjük magunknak, hogy 50 százalékkal emeljük a béreket. Jelenleg az elképzelhető legrosszabb lépés, amit tehetünk, hogy visszafogjuk a költségvetési beruházásokat. Ez gazdaságellenes lépés, olyan, mintha benzint öntenénk a tűzre” – ecsetelte a kormányfő. Hozzátette, a kabinet párbeszédet kíván kezdeményezni, amelynek során megoldásokat keresnek az oktatásügy gondjaira, de megismételte: a sztrájkok nem képezik a megoldás részét. Kijelentette, a jövőben lesznek béremelések a tanügyben, ám csakis az ésszerűség keretei között. Rámutatott, nem helyénvaló, hogy a szakszervezetek most, a választások előtt gyakorolnak nyomást a kormányra, az emelésekről ugyanis a voksolás után felálló következő kabinetnek kell döntenie. Úgy vélte, az oktatásügy helyzete a PSD és a Demokrata-Liberális Párt tevékenysége nyomán teljesen átpolitizálódott.
Sikertelen egyeztetés
A kormányfő egyébként Anton Anton oktatásügyi miniszter társaságában tegnap ellátogatott az egyik bukaresti iskolába, ahol tárgyalt a Spiru Haret szakszervezet vezetőivel. A megbeszélések után azonban Marius Nistor kijelentette, a kormányfőnek nem sikerült meggyőznie őket arról, hogy szüntessék be a tiltakozást. „A miniszterelnök gazdaság- és szociális politikai előadást tartott, de egyértelmű, hogy álláspontjaink összeegyeztethetetlenek. Nem alkuszunk, és nem fogadjuk el a fokozatos béremelést” – szögezte le.
Anton Anton egyébként a kormányfőhöz hasonlóan bírálta az ellenzéki pártokat, kijelentve, a PSD-kormány idején Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter sírva kérte a tanügyi szakszervezeteket, hogy elégedjenek meg az 5 százalékos béremeléssel, ám a párt ma ellenzékből más hangnemet üt meg.
Tegnap egyébként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közleményben jelezte: a jelenlegi gazdasági helyzetben újra kell gondolni az 50 százalékos béremelést, mivel az jövőre jelentős mértékben növelné a költségvetési hiányt, ami negatív üzenetet jelentene a befektetők számára, mivel jelentős inflációs hatást gerjesztene.
A Spiru Haret szakszervezeten kívül három másik jelentős érdek-képviseleti tömb – az Alma Mater, a FLSI és a FEN – egyébként 10-én tart figyelmeztető sztrájkot, 18-ától pedig általános munkabeszüntetést hirdettek. A Sanitas egészségügyi szakszervezet 14-én tart figyelmeztető sztrájkot, 20-ától pedig általános munkabeszüntetést.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.