
Fotó: Mediafax
A figyelmeztető sztrájk a novemberre beharangozott közalkalmazotti tiltakozások első fejezete, a sort a Spiru Haret tanügyi szakszervezet tagjai nyitották tegnap. A képviselőház a PSD javaslatára szeptember végén szavazta meg a pedagógusok bérének 50 százalékos emelését rögzítő jogszabályt.
A kormány alkotmánybíróságon támadta meg a jogszabályt, azzal az indokkal, hogy annak megvalósítására nincs fedezet az államkasszában, így megingatná az ország gazdaságát. A taláros testület azonban alkotmányosnak minősítette, ennek nyomán pedig Traian Băsescu államfő kihirdette azt. A kabinet ezt követően múlt kedden sürgősségi rendelettel halasztotta el április elsejéig a törvény hatálybaléptetését, amire azonban válaszul a teljes közalkalmazotti szféra sztrájkot helyezett kilátásba. A pedagógusok béremelése ugyanis precedenst teremt arra, hogy a közhivatalnokok és az orvosok is hasonló arányú emelést követeljenek. Az érdekképviseletek bejelentették: amennyiben november 20-áig nem ül össze a parlament rendkívüli ülésszaka, hogy hatálytalanítsa a halasztásról szóló rendeletet, meghatározatlan ideig tartó, általános sztrájkot robbantanak ki.
„A mai sztrájk egy napig tart, jelszava: Lecke méltóságból. További sztrájkok egész sora várható, a meghatározatlan ideig tartó, általános munkabeszüntetésig, a politikai és szociális események függvényében, a többi, reprezentatív oktatásügyi szakszervezettel megegyezésben” – jelentette ki tegnap Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezet ügyvezető elnöke. Nistor egyúttal nyílt levelet intézett a törvényhozás tagjaihoz, amelyben a sürgősségi rendelet hatálytalanításának érdekében összehívott rendkívüli ülést sürgeti. A munkaügyi miniszternek címezve leszögezi: a tanügyi szakszervezetek nem hajlandóak alkudozni a jogszabály hatálybaléptetéséről.
Tăriceanu: a béremelés benzin a tűzre
Călin Popescu-Tăriceanu kormányfő ugyanakkor ismételten felelősségteljes magatartásra intette a szakszervezeteket, rámutatva: a sztrájk elhibázott lépés, az 50 százalékos béremelés nem kivitelezhető, és újfent leszögezte, nem hajlandó a fejlesztésekre szánt összeget bérnövelésre fordítani. Hangsúlyozta, Románia nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy olyan szomszédos, illetve közeli országokban, mint Ukrajna, Magyarország, illetve Lengyelország, komoly gondokat okozott a gazdasági válság, olyannyira, hogy nemzetközi szervezetek segítségét kellett kérniük. Rámutatott, a válság jelei már az országban is megmutatkoztak, többek között Erdély térségében mintegy 4000 személyt kellett elbocsátani, egyes cégek pedig csökkentették a termelést. „Ezen jelek arra kötelezik a kormányt, hogy óvintézkedéseket tegyen. Teljességgel irreális az elképzelés, hogy ma, amikor a világban példátlan mértékű gazdasági válság tombol, megengedhetjük magunknak, hogy 50 százalékkal emeljük a béreket. Jelenleg az elképzelhető legrosszabb lépés, amit tehetünk, hogy visszafogjuk a költségvetési beruházásokat. Ez gazdaságellenes lépés, olyan, mintha benzint öntenénk a tűzre” – ecsetelte a kormányfő. Hozzátette, a kabinet párbeszédet kíván kezdeményezni, amelynek során megoldásokat keresnek az oktatásügy gondjaira, de megismételte: a sztrájkok nem képezik a megoldás részét. Kijelentette, a jövőben lesznek béremelések a tanügyben, ám csakis az ésszerűség keretei között. Rámutatott, nem helyénvaló, hogy a szakszervezetek most, a választások előtt gyakorolnak nyomást a kormányra, az emelésekről ugyanis a voksolás után felálló következő kabinetnek kell döntenie. Úgy vélte, az oktatásügy helyzete a PSD és a Demokrata-Liberális Párt tevékenysége nyomán teljesen átpolitizálódott.
Sikertelen egyeztetés
A kormányfő egyébként Anton Anton oktatásügyi miniszter társaságában tegnap ellátogatott az egyik bukaresti iskolába, ahol tárgyalt a Spiru Haret szakszervezet vezetőivel. A megbeszélések után azonban Marius Nistor kijelentette, a kormányfőnek nem sikerült meggyőznie őket arról, hogy szüntessék be a tiltakozást. „A miniszterelnök gazdaság- és szociális politikai előadást tartott, de egyértelmű, hogy álláspontjaink összeegyeztethetetlenek. Nem alkuszunk, és nem fogadjuk el a fokozatos béremelést” – szögezte le.
Anton Anton egyébként a kormányfőhöz hasonlóan bírálta az ellenzéki pártokat, kijelentve, a PSD-kormány idején Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter sírva kérte a tanügyi szakszervezeteket, hogy elégedjenek meg az 5 százalékos béremeléssel, ám a párt ma ellenzékből más hangnemet üt meg.
Tegnap egyébként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közleményben jelezte: a jelenlegi gazdasági helyzetben újra kell gondolni az 50 százalékos béremelést, mivel az jövőre jelentős mértékben növelné a költségvetési hiányt, ami negatív üzenetet jelentene a befektetők számára, mivel jelentős inflációs hatást gerjesztene.
A Spiru Haret szakszervezeten kívül három másik jelentős érdek-képviseleti tömb – az Alma Mater, a FLSI és a FEN – egyébként 10-én tart figyelmeztető sztrájkot, 18-ától pedig általános munkabeszüntetést hirdettek. A Sanitas egészségügyi szakszervezet 14-én tart figyelmeztető sztrájkot, 20-ától pedig általános munkabeszüntetést.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.