
Fotó: Forrás: Szekeres Attila István
Ha népszavazáson kellene dönteni arról, hogy Románia köztársaság maradjon-e, vagy térjen vissza a királyság intézményéhez, a többség ragaszkodna a köztársasághoz – derül ki egy friss felmérésből.
2023. december 11., 11:532023. december 11., 11:53
Az INSCOP közvélemény-kutató intézet által a News.ro hírportál megrendelésére készített kutatás hétfőn ismertetett eredményei szerint ha népszavazást tartanának az ország államformájáról, akkor
A megkérdezettek 9,9 százaléka nem tudott dönteni.
A mostani adatok azt mutatják, hogy a társadalom többségében megerősödtek a republikánus érzelmek, 2013-ban ugyanis még csak 41 százalék voksolt volna a köztársaságra, 27,2 a királyságra – viszont 31,8 százalék volt azok aránya, akik nem tudtak volna érdemben dönteni a kérdésben.
A mostani adatok alapján a 30 év alattiak, a bukarestiek és a magasabb jövedelműek szavaznának inkább a monarchiára.
Ugyanakkor
Legalábbis erre enged következtetni az, hogy a többség – 56,1 százalék – egyetért azzal a kijelentéssel, miszerint a királyság előnye azt, hogy a király nem függ a pártokból, és döntőbíróként léphet fel a politikai életben. Azok aránya, akik ezzel nem értenek egyet, 35,9 százalék.
Azok között, akik egyetértenek a megállapítással, többségben vannak a 30 év alattiak, a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a bukarestiek és a nagyvárosok lakói, a magasabb jövedelműek és a magánvállalkozások alkalmazottai.
Azzal a megállapítással, miszerint a köztársaság előnye az, hogy időszakosan elnökválasztást tartanak, ezért nem áll fenn a veszélye, hogy az államfő túlhatalomra tegyen szert, a válaszadók 69,1 százaléka ért egyet, és csupán 25,3 százalék nem. Tíz éve még csak a válaszadók 51,7 százaléka értett egyet vele.
A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy jobb lett volna-e, ha 1989-ben Románia azonnal áttér a királyságra.
22,1 százalék szerint minden ugyanolyan lenne, és csupán 11,2 százalék gondolja úgy, hogy minden rosszabb lenne.
A felmérés november 20. és 27. között készült 1100 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 2,95 százalék.
Egyre dagad a román igazságügyi rendszerben a Recorder oknyomozó portál riportja kapcsán kirobbant botrány.
„Jól kidolgozott terv” zajlik a „bírói hatalom destabilizálására” – így reagált a CSM csütörtökön közzétett nyilatkozatában a Recorder oknyomozó portál által készített, az igazságszolgáltatásban tapasztalható visszaéléseket leleplező riportfilmjére.
A romániai igazságszolgáltatásban kevés dolog működik jobban a korrupciónál – jelentette ki Daniela Panioglu egykori bíró, miután a Recorder oknyomozó portál nyilvánosságra hozta a romániai igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos leleplezéseit.
A kilenctagú alkotmánybíróság négy bírája kérte a bírók és ügyészek különleges nyugdíját módosító törvényről szóló döntés elhalasztását, kérésüket azzal indokolták, hogy a döntés meghozatala előtt további információkra van szükségük.
Nem lehet leváltani egy minisztert évekkel ezelőtti tevékenységéért – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök az igazságügyi rendszerben uralkodó tarthatatlan állapotokat feltáró Recorder-dokumentumfilm kapcsán.
A jövő évi bruttó minimálbér volt a fő témája a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács szerdai ülésének. A munkáltatók a minimálbér szinten tartása, a szakszervezetek az emelése mellett kardoskodtak.
Több százan tüntettek szerda este a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bukaresti székhelye előtt a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje nyomán.
Lemondott tisztségéről a román vízügyi igazgatóság vezetője, Florin Ghiță – jelentette be szerda délután Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
A több mint hatmillió euró kenőpénzt elfogadásáért bebörtönzött Lucian Duță nem kell ismét rácsok mögé vonuljon elévülés miatt, de az okozott kárt meg kell térítenie a bíróság szerint.
Az igazságszolgáltatási rendszer egy bírákból és politikusokból álló érdekcsoport kezébe került – állítja a Recorder oknyomozó portál egy szerdán nyilvánosságra került, Foglyul ejtett igazságszolgáltatás című dokumentumfilmben.
szóljon hozzá!