
Fotó: Forrás: Szekeres Attila István
Ha népszavazáson kellene dönteni arról, hogy Románia köztársaság maradjon-e, vagy térjen vissza a királyság intézményéhez, a többség ragaszkodna a köztársasághoz – derül ki egy friss felmérésből.
2023. december 11., 11:532023. december 11., 11:53
Az INSCOP közvélemény-kutató intézet által a News.ro hírportál megrendelésére készített kutatás hétfőn ismertetett eredményei szerint ha népszavazást tartanának az ország államformájáról, akkor
A megkérdezettek 9,9 százaléka nem tudott dönteni.
A mostani adatok azt mutatják, hogy a társadalom többségében megerősödtek a republikánus érzelmek, 2013-ban ugyanis még csak 41 százalék voksolt volna a köztársaságra, 27,2 a királyságra – viszont 31,8 százalék volt azok aránya, akik nem tudtak volna érdemben dönteni a kérdésben.
A mostani adatok alapján a 30 év alattiak, a bukarestiek és a magasabb jövedelműek szavaznának inkább a monarchiára.
Ugyanakkor
Legalábbis erre enged következtetni az, hogy a többség – 56,1 százalék – egyetért azzal a kijelentéssel, miszerint a királyság előnye azt, hogy a király nem függ a pártokból, és döntőbíróként léphet fel a politikai életben. Azok aránya, akik ezzel nem értenek egyet, 35,9 százalék.
Azok között, akik egyetértenek a megállapítással, többségben vannak a 30 év alattiak, a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a bukarestiek és a nagyvárosok lakói, a magasabb jövedelműek és a magánvállalkozások alkalmazottai.
Azzal a megállapítással, miszerint a köztársaság előnye az, hogy időszakosan elnökválasztást tartanak, ezért nem áll fenn a veszélye, hogy az államfő túlhatalomra tegyen szert, a válaszadók 69,1 százaléka ért egyet, és csupán 25,3 százalék nem. Tíz éve még csak a válaszadók 51,7 százaléka értett egyet vele.
A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy jobb lett volna-e, ha 1989-ben Románia azonnal áttér a királyságra.
22,1 százalék szerint minden ugyanolyan lenne, és csupán 11,2 százalék gondolja úgy, hogy minden rosszabb lenne.
A felmérés november 20. és 27. között készült 1100 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 2,95 százalék.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
szóljon hozzá!