Fotó: Forrás: Szekeres Attila István
Ha népszavazáson kellene dönteni arról, hogy Románia köztársaság maradjon-e, vagy térjen vissza a királyság intézményéhez, a többség ragaszkodna a köztársasághoz – derül ki egy friss felmérésből.
2023. december 11., 11:532023. december 11., 11:53
Az INSCOP közvélemény-kutató intézet által a News.ro hírportál megrendelésére készített kutatás hétfőn ismertetett eredményei szerint ha népszavazást tartanának az ország államformájáról, akkor
A megkérdezettek 9,9 százaléka nem tudott dönteni.
A mostani adatok azt mutatják, hogy a társadalom többségében megerősödtek a republikánus érzelmek, 2013-ban ugyanis még csak 41 százalék voksolt volna a köztársaságra, 27,2 a királyságra – viszont 31,8 százalék volt azok aránya, akik nem tudtak volna érdemben dönteni a kérdésben.
A mostani adatok alapján a 30 év alattiak, a bukarestiek és a magasabb jövedelműek szavaznának inkább a monarchiára.
Ugyanakkor
Legalábbis erre enged következtetni az, hogy a többség – 56,1 százalék – egyetért azzal a kijelentéssel, miszerint a királyság előnye azt, hogy a király nem függ a pártokból, és döntőbíróként léphet fel a politikai életben. Azok aránya, akik ezzel nem értenek egyet, 35,9 százalék.
Azok között, akik egyetértenek a megállapítással, többségben vannak a 30 év alattiak, a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a bukarestiek és a nagyvárosok lakói, a magasabb jövedelműek és a magánvállalkozások alkalmazottai.
Azzal a megállapítással, miszerint a köztársaság előnye az, hogy időszakosan elnökválasztást tartanak, ezért nem áll fenn a veszélye, hogy az államfő túlhatalomra tegyen szert, a válaszadók 69,1 százaléka ért egyet, és csupán 25,3 százalék nem. Tíz éve még csak a válaszadók 51,7 százaléka értett egyet vele.
A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy jobb lett volna-e, ha 1989-ben Románia azonnal áttér a királyságra.
22,1 százalék szerint minden ugyanolyan lenne, és csupán 11,2 százalék gondolja úgy, hogy minden rosszabb lenne.
A felmérés november 20. és 27. között készült 1100 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 2,95 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőn a szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvényterveztéért vállalt rendre felelősséget.
Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nincsenek konfliktusok a koalícióban, és jelenleg nincs szó arról, hogy a szociáldemokraták kilépjenek a kormányból.
A koalíciónak folytatnia kell a munkáját, Ilie Bolojannal a kormány élén – nyilatkozta hétfőn a parlamentben az újságíróknak Kelemen Hunor.
Megérkezett Romániába az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyent a Mihail Kogălniceanu katonai bázison fogadta Nicușor Dan államfő.
Jóváhagyta hétfőn Bukarest első kerületének bírósága Călin Georgescu hatósági felügyeletének meghosszabbítását. A bíróság döntése nem végleges, 48 órán belül megtámadható.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) azért kérte a koalíciótól, hogy halasszák el a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet elfogadását.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, amely öt törvénytervezetért készül felelősséget vállalni hétfőn a parlamentben.
Több módosító javaslatot is benyújtott a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyekért hétfő este felelősséget vállal a kormány a parlamentben – közölte Adrian Câciu.
Ilie Bolojan miniszterelnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog hazudni, a közigazgatási reform nem szemfényvesztés – jelentették ki hétfőn a PNL képviselői.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!