Az energetikai rendszer elleni kibertámadásoktól tart a kormány, kiberbiztonsági központot hoz létre

kiberbiztonsági

Aggodalmak. Az energiaügyi minisztérium szerint jelentős az esélye, hogy kibertámadásokat hajtsanak végre a romániai energetikai rendszer ellen, ezért kiberbiztonsági központot hoz létre

Fotó: Pixabay

Nőtt a többszörös kibertámadás lehetősége a romániai energetikai rendszer ellen az energiaügyi minisztérium szerint, ami pánikot kelthet a civil lakosság körében és nyomást gyakorolna az árakra, a kormány ezért kiberbiztonsági incidensekre reagáló központot kíván létrehozni az energiaágazatban.

Krónika

2025. augusztus 18., 18:352025. augusztus 18., 18:35

Az energiaügyi minisztérium kiberbiztonsági szakértőket fog alkalmazni a várható veszélyek elhárítására – áll a központ létrehozását rögzítő indoklásban.

A HotNews által ismertetett dokumentumban így fogalmaznak: „növekszik a többszörös kibertámadás kockázata, amely a kiberbiztonsági infrastruktúra elemeit érintheti, pánikot kelthet a civil lakosság körében, ronthatja az energetikai szektor vállalatainak tőzsdei pozícióját, és végső soron befolyásolhatja az energiaárakat is”.

A kibertámadások száma növekszik az energetikai szektorban, a támadások pedig leállíthatják a villamos energia, a földgáz vagy a hőenergia termelését, szállítását és forgalmazását,

ami rendkívüli helyzetet teremt mind a román állam, mind az európai és transzatlanti partnerek számára.

A támadók helyzetét megkönnyítheti a nemzeti energiapiac liberalizálása, az árak ingadozása és az egyre több energetikai vállalat piaci jelenléte, amikor a román állam ellen irányuló műveletet hajtanak végre.

A kibertámadások közvetlenül is befolyásolhatják az energiaárakat és az országos villamosenergia-rendszer stabilitását, és közvetetten befolyásolják a közszolgáltatások működését és a nemzetgazdaságot, amelyek mind az áram- és hőenergia-ellátástól függenek.

Ezért

a romániai védelmi és biztonsági kockázatok növekedésének kontextusában, az Oroszországi Föderáció ukrajnai háborújából fakadó kibertámadások fényében szükséges egy energiaágazati kiberbiztonsági incidenskezelő központ (CSIRT) létrehozása,

amely képes támogatni a nemzeti és intézményközi erőfeszítéseket a vállalatok és az energiainfrastruktúra elleni kibertámadások megelőzésére és leküzdésére – állítják a projekt szerzői.

A dokumentum szerint elengedhetetlenül szükséges a legtöbb állami vállalat és a modernizációs alapból finanszírozott projektek kedvezményezett gazdasági szereplői kiberbiztonságának megerősítése, hogy hatékonyabban fel tudják venni a harcot a komplex és fejlett kiberfenyegetésekkel szemben, valamint hogy növeljék a kiberbiztonság fontosságának tudatosságát ágazati szinten.

Emellett

az energetikai kiberbiztonsági incidensekre reagáló központ létrehozása elengedhetetlen a folyamatos megfigyelés, az incidensekre való gyors reagálás, a törvényszéki nyomozások és a kibertámadások elleni védelem biztosítása érdekében.

A központ létrehozása a jelenlegi koalíció kormányprogramjában is szerepelt.

A CRISCE jogi személyiséggel nem rendelkező, az energiaügyi miniszter alá tartozó, főosztályi szintű szervezet lesz, amelyet egy kiberbiztonsági igazgató fog vezetni.

„A CRISCE létrehozása és működése munkahelyeket teremt a kiberbiztonsági szakértők számára, hozzájárulva az informatika és a biztonság területén a tehetségek képzéséhez és megtartásához. A jogszabály által biztosított versenyképes bérezés hozzájárul a szakemberek külföldre vándorlásának csökkentéséhez” – áll a magyarázó jegyzetben.

A szakemberek határozott idejű, legfeljebb 3 éves, meghosszabbítható egyéni munkaszerződéssel kerülnek alkalmazásra.

A központ az energiaágazatban működő magán- és jogi személyek számára nyújtott kiberbiztonsági szolgáltatásokból származó bevételekre tehet szert, az energiaügyi miniszter rendelete által megállapított díjszabás alapján.

A központ működésének finanszírozási költségeit az Európai Beruházási Bank (EBB) által az Energiaügyi Minisztérium számláira átutalt összegek után felhalmozott kamatok, valamint saját bevételek fedezik, amelyek átlagosan évi 12,3 millió lejre rúgnak.

  • 2025: 12,2 millió lej
  • 2026: 18,3 millió lej
  • 2027: 10,3 millió lej
  • 2028: 10,3 millió lej
  • 2029: 10,3 millió lej
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Bolojan: ,,ha nem tartjuk be a megállapodásainkat, nehéz ellátni a miniszterelnöki teendőket”

Ilie Bolojan keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a koalíciós partnerek értésére adta: ha nem tartják magukat a koalíció megalakításakor vállaltakhoz, nehéz lesz ellátnia a miniszterelnöki feladatokat.

Bolojan: ,,ha nem tartjuk be a megállapodásainkat, nehéz ellátni a miniszterelnöki teendőket”
2025. szeptember 02., kedd

Bolojan: Az első félévben 10 százalékkal nőttek a személyi kiadások a helyi közigazgatásban, noha csökkenniük kellett volna

Az idei év első hat hónapjában a tavalyi első félévhez képest 10 százalékkal nőttek a személyi kiadások a helyi közigazgatásban, noha elméletileg csökkenniük kellett volna 5 százalékkal.

Bolojan: Az első félévben 10 százalékkal nőttek a személyi kiadások a helyi közigazgatásban, noha csökkenniük kellett volna
2025. szeptember 02., kedd

Hőségriasztás Kelet- és Dél-Romániában

Kánikulára figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) több déli, délkeleti, nyugati és délnyugati megyére.

Hőségriasztás Kelet- és Dél-Romániában
2025. szeptember 02., kedd

Tulcea megye: újabb RO-ALERT-üzenetet küldtek a lakosságnak orosz dróntámadás miatt

Újabb figyelmeztető üzenetet küldött a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) keddre virradóra Tulcea megye lakosságának a szomszédos Ukrajna elleni orosz támadások miatt. Idén ez már a hatodik eset.

Tulcea megye: újabb RO-ALERT-üzenetet küldtek a lakosságnak orosz dróntámadás miatt
2025. szeptember 01., hétfő

A kormány felelősséget vállalt a második deficitcsökkentő csomag öt törvénytervezetéért

Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.

A kormány felelősséget vállalt a második deficitcsökkentő csomag öt törvénytervezetéért
2025. szeptember 01., hétfő

A NATO kulcsfontosságú partnerének nevezte Romániát Ursula von der Leyen

Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.

A NATO kulcsfontosságú partnerének nevezte Romániát Ursula von der Leyen
2025. szeptember 01., hétfő

Grindeanu: a PSD nem lép ki a kormányból

A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nincsenek konfliktusok a koalícióban, és jelenleg nincs szó arról, hogy a szociáldemokraták kilépjenek a kormányból.

Grindeanu: a PSD nem lép ki a kormányból
Grindeanu: a PSD nem lép ki a kormányból
2025. szeptember 01., hétfő

Grindeanu: a PSD nem lép ki a kormányból

2025. szeptember 01., hétfő

Kelemen Hunor szerint Bolojannak maradnia kell a kormány élén

A koalíciónak folytatnia kell a munkáját, Ilie Bolojannal a kormány élén – nyilatkozta hétfőn a parlamentben az újságíróknak Kelemen Hunor.

Kelemen Hunor szerint Bolojannak maradnia kell a kormány élén
2025. szeptember 01., hétfő

Megérkezett Romániába Ursula von der Leyen

Megérkezett Romániába az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyent a Mihail Kogălniceanu katonai bázison fogadta Nicușor Dan államfő.

Megérkezett Romániába Ursula von der Leyen
Megérkezett Romániába Ursula von der Leyen
2025. szeptember 01., hétfő

Megérkezett Romániába Ursula von der Leyen

2025. szeptember 01., hétfő

Hatósági felügyelet alatt marad Călin Georgescu

Jóváhagyta hétfőn Bukarest első kerületének bírósága Călin Georgescu hatósági felügyeletének meghosszabbítását. A bíróság döntése nem végleges, 48 órán belül megtámadható.

Hatósági felügyelet alatt marad Călin Georgescu