Az államfő közölte, az elnöki hivataltól független szakértői gárdát kíván felkérni a módosítások kidolgozására, amelyeket még az év vége előtt közmeghallgatásra szeretne bocsátani. „A jelenlegi alkotmány Iliescu és Roman (Ion Iliescu és Petre Roman – szerk. megj.), majd a módosítás nyomán Iliescu és Năstase (Adrian Năstase – szerk. megj.) uraknak felelt meg, az intézmények megfelelő működését azonban nem biztosította” – vélte az államfő. Băsescu szerint pontosítani kell az intézmények közötti viszonyt, egyúttal szükségesnek nevezte az ország területi újrafelosztását is. „Még ma is az 1986-as felosztás van érvényben. Ceauşescu megyéket hozott létre, kisméretű területi egységeket azzal a céllal, hogy politikai és biztonsági szempontból ellenőrizhetőek legyenek. Ez a felosztás azonban már nem felel meg Románia szükségleteinek” – mutatott rá. Az elnök szerint a jelenlegi területi felosztás azért elavult, mert nehezíti a regionális fejlesztéseket. „Az eurorégiók nem rendelkeznek jogi vagy alkotmányos legitimitással. Kilenc megyei közgyűlési elnök összeül, mindegyik a saját megyéje érdekeit tartja szem előtt, a végén pedig eszelős politikai alkuk nyomán létrejött projekteket dolgoznak ki, ahelyett, hogy a területi felosztáson alapuló regionális projektekben gondolkodnánk” – hangoztatta Băsescu.
Az államfő azért is szükségesnek tartja az alaptörvény módosítását, hogy felelősségre vonhatóak legyenek a parlamenti képviselők. Példaként tavalyi, elnöki tisztségéből való felfüggesztését hozta föl, amelyet a választók népszavazáson utasítottak el, ám a honatyákat nem vonta felelősségre senki.
Az elnöki javaslatokra elutasítóan reagált a parlamenti pártok többsége. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, a szövetség kiáll saját alkotmánymódosító javaslata mellett, de az RMDSZ-en kívülről érkező indítványokat is üdvözli. Markó szerint elsősorban az államfői jogköröket kell tisztázni, majd a kormány szerepét, végül pedig a kétkamarás parlamenti rendszert kell újragondolni. Egyúttal úgy vélte, a nyilatkozat kampánybeszédnek tekinthető. Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke leszögezte: az alkotmánymódosítás nem hajtható végre politikai támogatás nélkül.
B. L.
Súlyos elnöki bírálatok
Rádióbeszédében az államfő több témát is érintett, súlyos bírálatokat fogalmazva meg. A választási kampány kapcsán „bundázással” gyanúsított egyes jelölteket, mondván, nem természetes, hogy bírálat helyett dicsérik egymást. Ezt Theodor Stolojan, az elnökhöz közel álló Demokrata-Liberális Párt alelnöke később a liberálisokra és a szociáldemokratákra vonatkoztatta. Az államfő úgy vélte, nagyobb hatáskört kell biztosítani a rendvédelmi szerveknek, hogy ne ismétlődhessenek meg a Craiován és Konstancán tapasztalt bandaháborúk. Elismerte, problémát okoz a romakérdés, ezért minél előbb megoldást kell rá találni. Kitért a románok olaszországi bűncselekményeire is, rámutatva, azok negatívan befolyásolják a nemzet imázsát. Szorgalmazta a varsói nagykövet visszahívását, akit felelősnek találtak egy román állampolgár lengyelországi haláláért. Ion Iliescu volt államfőt „államcsíny-specialistának” nevezte, és azzal vádolta, alkut kötött a kormányfővel az ő felfüggesztésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
Látogatottsági adatok