A románok szerint még az EU és az Egyesült Államok is nagyobb dezinformációs forrás, mint Magyarország

•  Fotó: 123RF

Fotó: 123RF

A romániai polgárok többsége még mindig a televíziókból tájékozódik, és komoly dezinformációs forrásnak tekinti az EU-t és Washingtont is – derül ki egy felmérésből.

Krónika

2024. március 18., 12:302024. március 18., 12:30

2024. március 18., 12:522024. március 18., 12:52

Az INSCOP által a News.ro hírportál megrendelésére készített felmérésben elsősorban arra kérdeztek rá, hogy milyen forrásokból tájékozódnak az emberek. A válaszadók 51,6 százaléka mondta azt, hogy a televízióból, 28,3 a közösségi oldalakról, 12,7 százalék a hírportálokról, 4,8 százalék a rádióból, 1,3 százalék pedig az újságokból és folyóiratokból szerzi az információkat.

A lakossági átlagnál valamivel nagyobb arányban tájékozódnak inkább a televízióból a PSD-PNL szavazói, a nők, a 45 év felettiek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a passzív inaktívak, a kisvárosi vagy vidéki lakosok, az alacsonyabb jövedelműek és azok, akik nem rendelkeznek fiókkal valamelyik közösségi oldalon. Az ADU-szavazók, a fiatalabbak, a potenciálisan aktív inaktívak a közösségi hálózatok leggyakoribb felhasználói.

Arra a kérdésre, hogy melyek a leggyakoribb álhírforrások, a többség – 43 százalék – a közösségi oldalakat nevezte meg,

37,9 százalék szerint a televíziós csatornák, 7 százalék szerint a hírportálok, 5,2 százalék szerint az újságok és a magazinok, 1,2 százalék szerint pedig a rádiók a fő dezinformációs források. Azok körében, aki szerint a közösségi oldalakon vannak a leginkább kitéve a félretájékoztatásnak, valamivel nagyobb arányban vannak jelen a 45 év alattiak, a felsőfokú végzettségűek, a potenciálisan aktív inaktívak és a fehérgallérosok.

Azok között, akik úgy vélik, hogy a tévécsatornák a félretájékoztatás legfőbb forrásai, nagyobb arányban képviseltetik magukat a felsőfokú végzettségűek, a Bukarestben és az északkeleti régióban élők valamint a magáncégek alkalmazottai.

Arra a kérdésre, hogy a válaszadó értékelése szerint az elmúlt hónapokban milyen mértékben volt kitéve az álhíreknek, 45,7 százalék mondta azt, hogy álhírek célpontja volt

– ebből 17,4 százalék mondta azt, hogy nagyon nagy, 28,3 pedig azt, hogy nagy mértékben –, míg 51,3 százalék mondta azt, hogy alig – ebből 28,6 százalék vallotta, hogy kis mértékben volt kitett az álhíreknek, 22,7 pedig azt, hogy nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem.

•  Fotó: INSCOP Galéria

Fotó: INSCOP

Arra is rákérdeztek, hogy a felsorolt országok közül melyeket tartják a dezinformáció fő forrásainak. A többség, 45,6 százalék Oroszországot nevezte meg – ez jókora növekedés a 2022 januárjában mért 27,3 százalékhoz képest. A második helyre az Európai Unió került 13,9 százalékkal, ami csökkenés a két évvel ezelőtti 17-hez képest, míg a harmadik az Egyesült Államok 10,8 százalékkal, ami több, mint a két évvel ezelőtti 4,9.

A negyedik helyre Magyarország került 5,5 százalékkal – ez apró emelkedés a 2022-es 5,4-hez képest.

Az ötödik Kína 4,2 százalékkal – két éve ez az arány még 17,6 volt. A hatodik Németország 2,1 százalékkal, ami csökkenés a tavalyelőtti 3,8-hoz képest, míg 1,1 százalék szerint más, a listán nem szereplő ország a fő dezinformációs forrás.

A megkérdezettek 16,6 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni.

A PSD-PNL és az AUR szavazói, a 45 év felettiek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a passzív inaktívak vagy a fehérgallérosok a lakosság többi részéhez képest nagyobb mértékben hisznek abban, hogy Oroszország a propaganda, a dezinformáció és az álhírek terjesztésének fő támogatója.

Arra a kérdésre, hogy kinek kellene elsősorban megvédenie az embereket az álhírektől, 41,6 százalék azt válaszolta, hogy az állami intézményeknek, 37,3 százalék szerint az embereknek saját maguknak kellene óvatosnak lenniük, 19,5 százalék szerint pedig ez a sajtó és az újságírók feladata.

A felmérés február 22. és 29. között készült 1100 fős mintán, a hibahatár 2,95 százalék.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Közigazgatási átszervezés: ragaszkodik az elbocsátásokhoz a kormányfő

Ilie Bolojan miniszterelnök egy pénteki interjúban reményét fejezte ki, hogy a hónap végéig közös nevezőre jutnak a kormánykoalícióban a helyi közigazgatás reformját illetően.

Közigazgatási átszervezés: ragaszkodik az elbocsátásokhoz a kormányfő
2025. október 17., péntek

Várandós nő is van a gázrobbanás áldozatai között, nyomoz az ügyészség

Katasztrófát okozó rongálás gyanújával vizsgálódik az ügyészség a három halálos áldozatot követelő péntek reggeli bukaresti tömbházrobbanás ügyében. Közben az egészségügyi minisztérium újabb információkat közölt a robbanás sérültjeinek helyzetéről.

Várandós nő is van a gázrobbanás áldozatai között, nyomoz az ügyészség
2025. október 17., péntek

Több mint 8 millió lejes kárt okozhatott: DNA-eljárás a bukaresti katonakórház vezetője ellen

Büntetőeljárást indított a DNA a bukaresti központi katonai kórház igazgató-parancsnoka, Florentina Ioniță-Radu vezérőrnagy és további 18 katona ellen az egészségügyi intézményben történt szabálytalan bérkifizetések ügyében.

Több mint 8 millió lejes kárt okozhatott: DNA-eljárás a bukaresti katonakórház vezetője ellen
2025. október 17., péntek

Bolojan: külföldre szállítják a bukaresti robbanás két súlyos sérültjét

Külföldi kórházakba szállítják a pénteki bukaresti tömbházrobbanás két súlyos sérültjét – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan: külföldre szállítják a bukaresti robbanás két súlyos sérültjét
2025. október 17., péntek

Bukaresti robbanás: szivárgás miatt a szolgáltató elzárta a gázcsapot, de valaki kinyithatta

A pénteken felrobbant bukaresti, Rahovei úti tömbháznál a Distrigaz Sud földgázszolgáltató egy nappal korábban leállította a gázszolgáltatást, amikor azonban egy pénteki bejelentés nyomás ismét kiszálltak a helyszínre, már nem volt zárópecsét a gázcsapon.

Bukaresti robbanás: szivárgás miatt a szolgáltató elzárta a gázcsapot, de valaki kinyithatta
2025. október 17., péntek

Bukaresti robbanás: egy közeli iskolában is károk keletkeztek

Egy közeli iskola 15 tantermében is károk keletkeztek a péntek reggeli bukaresti panelházrobbanás nyomán – közölte az oktatási minisztérium.

Bukaresti robbanás: egy közeli iskolában is károk keletkeztek
2025. október 17., péntek

Arafat: bármikor összeomolhat az a panelház, amelyben a robbanás történt

Bármikor összeomolhat az a bukaresti panelház, amelyben a nagyerejű pénteki robbanás történt Raed Arafat belügyi államtitkár szerint.

Arafat: bármikor összeomolhat az a panelház, amelyben a robbanás történt
2025. október 17., péntek

Hatósági segítséggel csempészhette be fegyverarzenálját az országba Georgescu zsoldosvezére

Hatósági segítséggel csempészhette be az országba az otthonában talált fegyvereket és pénzt az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedetekkel gyanúsított Horațiu Potra zsoldosvezér, ezért új eljárás indult ellene – jelentette be Alex Florența legfőbb ügyész.

Hatósági segítséggel csempészhette be fegyverarzenálját az országba Georgescu zsoldosvezére
2025. október 17., péntek

Medvetámadás okozhatta egy férfi halálát

Medvetámadás nyomait viselő férfit találtak holtan az otthona közelében Almásmezőn (Bicaz Chei) – közölte pénteken a Neamț megyei rendőrség.

Medvetámadás okozhatta egy férfi halálát
Medvetámadás okozhatta egy férfi halálát
2025. október 17., péntek

Medvetámadás okozhatta egy férfi halálát

2025. október 17., péntek

Cseke: minél hamarabb dönteni kell a helyi közigazgatás reformjáról

Cseke Attila fejlesztési miniszter csütörtökön kijelentette, hogy a kormánykoalíciónak minél hamarabb döntenie kell a helyi közigazgatás reformjáról.

Cseke: minél hamarabb dönteni kell a helyi közigazgatás reformjáról