Hirdetés

A románok szerint még az EU és az Egyesült Államok is nagyobb dezinformációs forrás, mint Magyarország

•  Fotó: 123RF

Fotó: 123RF

A romániai polgárok többsége még mindig a televíziókból tájékozódik, és komoly dezinformációs forrásnak tekinti az EU-t és Washingtont is – derül ki egy felmérésből.

Krónika

2024. március 18., 12:302024. március 18., 12:30

2024. március 18., 12:522024. március 18., 12:52

Az INSCOP által a News.ro hírportál megrendelésére készített felmérésben elsősorban arra kérdeztek rá, hogy milyen forrásokból tájékozódnak az emberek. A válaszadók 51,6 százaléka mondta azt, hogy a televízióból, 28,3 a közösségi oldalakról, 12,7 százalék a hírportálokról, 4,8 százalék a rádióból, 1,3 százalék pedig az újságokból és folyóiratokból szerzi az információkat.

A lakossági átlagnál valamivel nagyobb arányban tájékozódnak inkább a televízióból a PSD-PNL szavazói, a nők, a 45 év felettiek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a passzív inaktívak, a kisvárosi vagy vidéki lakosok, az alacsonyabb jövedelműek és azok, akik nem rendelkeznek fiókkal valamelyik közösségi oldalon. Az ADU-szavazók, a fiatalabbak, a potenciálisan aktív inaktívak a közösségi hálózatok leggyakoribb felhasználói.

Hirdetés

Arra a kérdésre, hogy melyek a leggyakoribb álhírforrások, a többség – 43 százalék – a közösségi oldalakat nevezte meg,

37,9 százalék szerint a televíziós csatornák, 7 százalék szerint a hírportálok, 5,2 százalék szerint az újságok és a magazinok, 1,2 százalék szerint pedig a rádiók a fő dezinformációs források. Azok körében, aki szerint a közösségi oldalakon vannak a leginkább kitéve a félretájékoztatásnak, valamivel nagyobb arányban vannak jelen a 45 év alattiak, a felsőfokú végzettségűek, a potenciálisan aktív inaktívak és a fehérgallérosok.

Azok között, akik úgy vélik, hogy a tévécsatornák a félretájékoztatás legfőbb forrásai, nagyobb arányban képviseltetik magukat a felsőfokú végzettségűek, a Bukarestben és az északkeleti régióban élők valamint a magáncégek alkalmazottai.

Arra a kérdésre, hogy a válaszadó értékelése szerint az elmúlt hónapokban milyen mértékben volt kitéve az álhíreknek, 45,7 százalék mondta azt, hogy álhírek célpontja volt

– ebből 17,4 százalék mondta azt, hogy nagyon nagy, 28,3 pedig azt, hogy nagy mértékben –, míg 51,3 százalék mondta azt, hogy alig – ebből 28,6 százalék vallotta, hogy kis mértékben volt kitett az álhíreknek, 22,7 pedig azt, hogy nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem.

•  Fotó: INSCOP Galéria

Fotó: INSCOP

Arra is rákérdeztek, hogy a felsorolt országok közül melyeket tartják a dezinformáció fő forrásainak. A többség, 45,6 százalék Oroszországot nevezte meg – ez jókora növekedés a 2022 januárjában mért 27,3 százalékhoz képest. A második helyre az Európai Unió került 13,9 százalékkal, ami csökkenés a két évvel ezelőtti 17-hez képest, míg a harmadik az Egyesült Államok 10,8 százalékkal, ami több, mint a két évvel ezelőtti 4,9.

A negyedik helyre Magyarország került 5,5 százalékkal – ez apró emelkedés a 2022-es 5,4-hez képest.

Az ötödik Kína 4,2 százalékkal – két éve ez az arány még 17,6 volt. A hatodik Németország 2,1 százalékkal, ami csökkenés a tavalyelőtti 3,8-hoz képest, míg 1,1 százalék szerint más, a listán nem szereplő ország a fő dezinformációs forrás.

A megkérdezettek 16,6 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni.

A PSD-PNL és az AUR szavazói, a 45 év felettiek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a passzív inaktívak vagy a fehérgallérosok a lakosság többi részéhez képest nagyobb mértékben hisznek abban, hogy Oroszország a propaganda, a dezinformáció és az álhírek terjesztésének fő támogatója.

Arra a kérdésre, hogy kinek kellene elsősorban megvédenie az embereket az álhírektől, 41,6 százalék azt válaszolta, hogy az állami intézményeknek, 37,3 százalék szerint az embereknek saját maguknak kellene óvatosnak lenniük, 19,5 százalék szerint pedig ez a sajtó és az újságírók feladata.

A felmérés február 22. és 29. között készült 1100 fős mintán, a hibahatár 2,95 százalék.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Csoma Botond: az RMDSZ „nincs hozzákötve” sem a PNL-hez, sem a PSD-hez

Az RMDSZ szerint a politikai stabilitás érdekében a bukaresti négypárti koalíciónak folytatnia kellene a munkát. A szövetség nehezen tart működőképesnek egy kisebbségi kormányt, ha a szociáldemokraták (PSD) visszahívják minisztereiket a kormányból.

Csoma Botond: az RMDSZ „nincs hozzákötve” sem a PNL-hez, sem a PSD-hez
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Bolojan: nem mondok le, a PSD okozta a válságot

Ilie Bolojan kormányfő pénteken megismételte, hogy nem áll szándékában lemondani, de nem is készített elő intézkedéseket a következő időszakra, mivel a jelenlegi romániai kormányválságot a szociáldemokraták idézték elő.

Bolojan: nem mondok le, a PSD okozta a válságot
2026. április 17., péntek

Civil szervezetek mentek neki Nicușor Dannak, amiért szerintük a rendszer megváltoztatása helyett a szolgálatába állt

Nicusor Dan államfő megszegte megválasztásakor tett ígéreteit, és a rendszer megváltoztatása helyett szolgálja azt – ezzel vádolja az elnököt 25 civil szervezet egy pénteken közzé tett nyílt levélben.

Civil szervezetek mentek neki Nicușor Dannak, amiért szerintük a rendszer megváltoztatása helyett a szolgálatába állt
2026. április 17., péntek

„Románia nem engedheti meg magának a korábbi pazarlást” – Bolojan valós eredményeket vár az állami cégek reformjától

Az állami vállalatok reformjának végrehajtása valós eredményeket hoz majd a gazdaságban és az állami költségvetésben, Románia és az emberek javát szolgálva – jelentette ki Ilie Bolojan.

„Románia nem engedheti meg magának a korábbi pazarlást” – Bolojan valós eredményeket vár az állami cégek reformjától
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Az igazság pillanata: megvan, mikor dönti el a PSD, hogy Bolojannal vagy nélküle akar tovább kormányozni

Hétfőn délután öt órakor dönti el a bukaresti kormánykoalícióban a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD), hogy Ilie Bolojan liberális párti miniszterelnökkel, vagy nélküle akar tovább kormányozni – közölte pénteken a párt.

Az igazság pillanata: megvan, mikor dönti el a PSD, hogy Bolojannal vagy nélküle akar tovább kormányozni
2026. április 17., péntek

Szeles, esős időjárásra figyelmeztetnek, két erdélyi megyében árvízkészültséget is elrendeltek

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) elsőfokú riasztást adott ki pénteken fokozott légköri instabilitás és erős szélfúvás miatt az ország több régiójában.

Szeles, esős időjárásra figyelmeztetnek, két erdélyi megyében árvízkészültséget is elrendeltek
2026. április 17., péntek

Miruţă: ha a PSD megszavazza a bizalmatlansági indítványt, nincs értelme újabb koalíciót kötni vele

Nincs értelme tárgyalni a Szociáldemokrata Párttal (PSD) a koalíció folytatásáról, ha megbuktatja a jelenlegi kormányt, Nicuşor Dan elnök pedig közvetítőként viselkedik a jelenlegi politikai válságban – jelentette ki Radu Miruţă védelmi miniszter.

Miruţă: ha a PSD megszavazza a bizalmatlansági indítványt, nincs értelme újabb koalíciót kötni vele
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Georgescu meglepő összetételű kormánykoalíciót látna szívesen Románia élén

A PSD, a AUR és a PNL álló koalíciót látna szívesen az ország élén Călin Georgescu volt államfőjelölt, az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulójának győztese.

Georgescu meglepő összetételű kormánykoalíciót látna szívesen Románia élén
2026. április 17., péntek

Védelmi minisztérium: orosz drón sértette meg Románia légterét

Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtök éjjeli orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott péntek reggel a védelmi minisztérium.

Védelmi minisztérium: orosz drón sértette meg Románia légterét
2026. április 16., csütörtök

Magyar Péter Európa-barát? A román elnök szerint majd kiderül

Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.

Magyar Péter Európa-barát? A román elnök szerint majd kiderül
Hirdetés
Hirdetés