A románok szerint még az EU és az Egyesült Államok is nagyobb dezinformációs forrás, mint Magyarország

•  Fotó: 123RF

Fotó: 123RF

A romániai polgárok többsége még mindig a televíziókból tájékozódik, és komoly dezinformációs forrásnak tekinti az EU-t és Washingtont is – derül ki egy felmérésből.

Krónika

2024. március 18., 12:302024. március 18., 12:30

2024. március 18., 12:522024. március 18., 12:52

Az INSCOP által a News.ro hírportál megrendelésére készített felmérésben elsősorban arra kérdeztek rá, hogy milyen forrásokból tájékozódnak az emberek. A válaszadók 51,6 százaléka mondta azt, hogy a televízióból, 28,3 a közösségi oldalakról, 12,7 százalék a hírportálokról, 4,8 százalék a rádióból, 1,3 százalék pedig az újságokból és folyóiratokból szerzi az információkat.

A lakossági átlagnál valamivel nagyobb arányban tájékozódnak inkább a televízióból a PSD-PNL szavazói, a nők, a 45 év felettiek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a passzív inaktívak, a kisvárosi vagy vidéki lakosok, az alacsonyabb jövedelműek és azok, akik nem rendelkeznek fiókkal valamelyik közösségi oldalon. Az ADU-szavazók, a fiatalabbak, a potenciálisan aktív inaktívak a közösségi hálózatok leggyakoribb felhasználói.

Arra a kérdésre, hogy melyek a leggyakoribb álhírforrások, a többség – 43 százalék – a közösségi oldalakat nevezte meg,

37,9 százalék szerint a televíziós csatornák, 7 százalék szerint a hírportálok, 5,2 százalék szerint az újságok és a magazinok, 1,2 százalék szerint pedig a rádiók a fő dezinformációs források. Azok körében, aki szerint a közösségi oldalakon vannak a leginkább kitéve a félretájékoztatásnak, valamivel nagyobb arányban vannak jelen a 45 év alattiak, a felsőfokú végzettségűek, a potenciálisan aktív inaktívak és a fehérgallérosok.

Azok között, akik úgy vélik, hogy a tévécsatornák a félretájékoztatás legfőbb forrásai, nagyobb arányban képviseltetik magukat a felsőfokú végzettségűek, a Bukarestben és az északkeleti régióban élők valamint a magáncégek alkalmazottai.

Arra a kérdésre, hogy a válaszadó értékelése szerint az elmúlt hónapokban milyen mértékben volt kitéve az álhíreknek, 45,7 százalék mondta azt, hogy álhírek célpontja volt

– ebből 17,4 százalék mondta azt, hogy nagyon nagy, 28,3 pedig azt, hogy nagy mértékben –, míg 51,3 százalék mondta azt, hogy alig – ebből 28,6 százalék vallotta, hogy kis mértékben volt kitett az álhíreknek, 22,7 pedig azt, hogy nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem.

•  Fotó: INSCOP Galéria

Fotó: INSCOP

Arra is rákérdeztek, hogy a felsorolt országok közül melyeket tartják a dezinformáció fő forrásainak. A többség, 45,6 százalék Oroszországot nevezte meg – ez jókora növekedés a 2022 januárjában mért 27,3 százalékhoz képest. A második helyre az Európai Unió került 13,9 százalékkal, ami csökkenés a két évvel ezelőtti 17-hez képest, míg a harmadik az Egyesült Államok 10,8 százalékkal, ami több, mint a két évvel ezelőtti 4,9.

A negyedik helyre Magyarország került 5,5 százalékkal – ez apró emelkedés a 2022-es 5,4-hez képest.

Az ötödik Kína 4,2 százalékkal – két éve ez az arány még 17,6 volt. A hatodik Németország 2,1 százalékkal, ami csökkenés a tavalyelőtti 3,8-hoz képest, míg 1,1 százalék szerint más, a listán nem szereplő ország a fő dezinformációs forrás.

A megkérdezettek 16,6 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni.

A PSD-PNL és az AUR szavazói, a 45 év felettiek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a passzív inaktívak vagy a fehérgallérosok a lakosság többi részéhez képest nagyobb mértékben hisznek abban, hogy Oroszország a propaganda, a dezinformáció és az álhírek terjesztésének fő támogatója.

Arra a kérdésre, hogy kinek kellene elsősorban megvédenie az embereket az álhírektől, 41,6 százalék azt válaszolta, hogy az állami intézményeknek, 37,3 százalék szerint az embereknek saját maguknak kellene óvatosnak lenniük, 19,5 százalék szerint pedig ez a sajtó és az újságírók feladata.

A felmérés február 22. és 29. között készült 1100 fős mintán, a hibahatár 2,95 százalék.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Koronavírusos fertőzéshullám tapasztalható, de a szakértő szerint nincs ok aggodalomra

Az augusztus 25–31. közötti héten 3982 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 3,4 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Koronavírusos fertőzéshullám tapasztalható, de a szakértő szerint nincs ok aggodalomra
2025. szeptember 02., kedd

Két földrengés is volt kedd délben Vrancea megyében

A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt kedd délben 11 óra 59 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Két földrengés is volt kedd délben Vrancea megyében
2025. szeptember 02., kedd

Új tanév, új igazolvány: határidők és szabályok a diákok ingyenes utazásához

Új tanév, új bérletek és jegyek: a CFR Călători közölte, milyen feltételekkel utazhatnak ingyen a diákok a romániai vonatokon.

Új tanév, új igazolvány: határidők és szabályok a diákok ingyenes utazásához
2025. szeptember 02., kedd

FRISSÍTVE – Bolojan: ,,ha nem tartjuk be a megállapodásainkat, nehéz ellátni a miniszterelnöki teendőket”

Ilie Bolojan keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a koalíciós partnerek értésére adta: ha nem tartják magukat a koalíció megalakításakor vállaltakhoz, nehéz lesz ellátnia a miniszterelnöki feladatokat.

FRISSÍTVE – Bolojan: ,,ha nem tartjuk be a megállapodásainkat, nehéz ellátni a miniszterelnöki teendőket”
2025. szeptember 02., kedd

Bolojan: Az első félévben 10 százalékkal nőttek a személyi kiadások a helyi közigazgatásban, noha csökkenniük kellett volna

Az idei év első hat hónapjában a tavalyi első félévhez képest 10 százalékkal nőttek a személyi kiadások a helyi közigazgatásban, noha elméletileg csökkenniük kellett volna 5 százalékkal.

Bolojan: Az első félévben 10 százalékkal nőttek a személyi kiadások a helyi közigazgatásban, noha csökkenniük kellett volna
2025. szeptember 02., kedd

Hőségriasztás Kelet- és Dél-Romániában

Kánikulára figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) több déli, délkeleti, nyugati és délnyugati megyére.

Hőségriasztás Kelet- és Dél-Romániában
2025. szeptember 02., kedd

Tulcea megye: újabb RO-ALERT-üzenetet küldtek a lakosságnak orosz dróntámadás miatt

Újabb figyelmeztető üzenetet küldött a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) keddre virradóra Tulcea megye lakosságának a szomszédos Ukrajna elleni orosz támadások miatt. Idén ez már a hatodik eset.

Tulcea megye: újabb RO-ALERT-üzenetet küldtek a lakosságnak orosz dróntámadás miatt
2025. szeptember 01., hétfő

A kormány felelősséget vállalt a második deficitcsökkentő csomag öt törvénytervezetéért

Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.

A kormány felelősséget vállalt a második deficitcsökkentő csomag öt törvénytervezetéért
2025. szeptember 01., hétfő

A NATO kulcsfontosságú partnerének nevezte Romániát Ursula von der Leyen

Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.

A NATO kulcsfontosságú partnerének nevezte Romániát Ursula von der Leyen
2025. szeptember 01., hétfő

Grindeanu: a PSD nem lép ki a kormányból

A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nincsenek konfliktusok a koalícióban, és jelenleg nincs szó arról, hogy a szociáldemokraták kilépjenek a kormányból.

Grindeanu: a PSD nem lép ki a kormányból
Grindeanu: a PSD nem lép ki a kormányból
2025. szeptember 01., hétfő

Grindeanu: a PSD nem lép ki a kormányból