VEZÉRCIKK – Nem hiszem el, nem hiszem el... Bizonyára kedden este rengetegen mormogták ezt a mondatot fejüket fogva, örömkönnyek közepette, hiszen a magyar futballválogatott olyasmit tett, amelyről nagyon-nagyon sok éven keresztül csak álmodni lehetett, vagy még azt sem.
2016. június 15., 19:392016. június 15., 19:39
Az osztrákok felett aratott Európa-bajnoki győzelem hihetetlen – mégis legelőször a hit sorsfordító ereje jut eszünkbe, amikor megpróbáljuk megmagyarázni a bordeaux-i csodát.
A nemzeti csapatnak nincsenek sokkal jobb játékosai, mint évekkel ezelőtt, viszont a mostani Eb selejtezősorozatának első meccsét követően két olyan hiteles szövetségi kapitány kezei közé kerültek, akik elhitették velük, hogy több van bennük, mint amit addig mutattak a címeres mezben. A szakvezetők olyan játékrendszert dolgoztak ki, amely a futballisták valós képességein alapszik, lehetőleg maximálisan kiaknázva azokat, de mindenképp a korlátokon innen maradva. A szurkolók is egyből megérezték a pozitív változás szelét, és teljes mellszélességgel kiálltak Dárdai Pál, majd Bernd Storck tanítványai mellett.
Persze sokan voltak olyanok is, akik „jó szokásukhoz” hűen nem hittek a válogatottban, de számuk alaposan megcsappant a pótselejtező megnyerésével. Ám így is maradtak olyanok, akikben vallássá terebélyesedett a hitetlenség, és már csak a megosztásban hisznek: az Index hírportálon a meccs napján megjelent írás szerint bárki nyugodtan bevallhatja, hogy a magyar válogatott ellen szurkol, ugyanis „minden egyes Eb-pont a fideszes elit hamis önigazolását szolgálja”. Mindez azért érdemel szót, hogy lássuk, miféle lelki-szellemi mocsokból kellett kivergődnie a nemzeti válogatottnak ahhoz, hogy ma dicséretét zengje ország-világ.
A futball tanulható, de tehetség nélkül sokra nem megy vele az ember, mint ahogy hitehagyottan sem lehet előrelépni. Főleg egy nemzeti válogatott esetében, amely az összetartozás egyik legfontosabb jelképe. A két magyar gól, a három magyar pont, a csodálatos magyar visszatérés a futballelitbe mindazok sikere, akik hisznek önmagukban és közösségükben. Meg Királyban, Fiolában, Guzmicsban, Langban, Kádárban, Nagyban, Gerában, Némethben, Kleinheislerben, Dzsudzsákban, Szalaiban, Priskinben, Stieberben, Pintérben és a többiekben. A mieinkben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jó egy hónapja zajlik már az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború, ami Donald Trump amerikai elnök legutóbbi bejelentése alapján még olyan két-három hétig tarthat.
Sokat, egyre többet foglalkozik a média és a közvélemény a családon belüli erőszakkal, no meg a távoltartás lehetőségével és gyakorlatával. Elítélendő, kerülendő, megelőzendő, büntetendő.
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.
Mi történne, ha Szoboszlai Dominik a magyar foci botladozásait megelégelve egy napon úgy döntene, hogy az angol válogatottat erősíti? Elgondolni is rossz. Márpedig a sport elüzletiesedésének világában a nemzeti identitás, a zászló is lecserélhetővé vált.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Üzenetértékű, hogy Románia és Ukrajna partnerségi megállapodást kötött, de kérdéses, mi lesz a kisebbségekkel – az időzítése kapcsán pedig némi olyan érzése is van az embernek, hogy Kijev és Bukarest a magyar választási kampányba is beszállt egy kicsit.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!