Bekövetkezett hát, amire 1996. óta, az RMDSZ nyolcszori kormányzati szerepvállalása során nem volt példa: a szövetség önszántából távozik a hatalomból.
2014. december 14., 20:032014. december 14., 20:03
A szűk körű csúcsvezetőség után a hétvégén az SZKT is áldását adta az ellenzékbe vonulásra, sőt a miniparlament ülésén Kelemen Hunor újratervezést hirdetett az alakulat politikájában.
Elsősorban azzal indokolta a magyar közösséggel 25 évvel ezelőtt kötött szövetség „újrabogozásának” szükségességét, hogy az elmúlt negyed évszázad során sokan eltávolodtak az RMDSZ-től, a novemberi államfőválasztáson az erdélyi magyar választók jelentős része román jelöltre – többségében Klaus Johannisra – szavazott, és őket a két magyar elnökjelölt egyike sem tudta megszólítani.
Sokat nyomott a latban az is, hogy rövid idő alatt „drámaian” csökkent azoknak a magyaroknak a száma, akik jónak látják, hogy a szövetség folytassa a kormányzati szerepvállalást. Kelemen helyzetértékeléséből nem hiányzott tehát az önkritika, annak felismerése, hogy az RMDSZ választói támogatottsága jelentősen erodálódott, és ha ezt a folyamatot nem sikerült megállítani, az alakulat 2016-ban nem jut be a bukaresti parlamentbe.
A kormányzásnak való hátat fordításhoz vezető okokon kívül azonban legalább ennyire beszédesek a nyilvánosság számára eddig nem ismert adatok. Ha hinni lehet az RMDSZ megrendelésére az elnökválasztás után készült közvélemény-kutatásról szóló információknak, akkor azok fölöttébb lesújtóak az alakulat számára.
E szerint ugyanis a megkérdezett magyarok 51 százaléka úgy véli: az RMDSZ-nek Johannist kellett volna támogatnia. Miközben korábban a magyarok 80 százaléka támogatta az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, most csupán a megkérdezettek 54 százaléka.
Ám a legérdekesebb adat arról árulkodik, hogy az elmúlt 25 évben először bíznak a magyarok jobban egy román politikusban, mint egy magyarban: az elnökválasztás második fordulója után a közösség körében tizenkét százalékkal magasabb volt Johannis bizalmi indexe, mint a Kelemen Hunoré.
Nem véletlen hát, hogy az alakulat súlyos bizalmi válságba került vezetői belátták: sürgősen korrigálniuk kell az eddigi politikát, ellenkező esetben a szövetségben is magukra maradnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.
Közhellyé vált, hogy a gépkocsi már nem luxus, a megfelelő tömegközlekedési alternatívák nélkül alapvető szükségletté vált a mindennapokban. Egy olyan jog, amelynek szükségességét sok esetben nem lehet vitatni, viszont nem alanyi jog. Tenni kell érte.
Január 3-a, vagyis a venezuelai elnök mandátumának idő előtti lezárultát eredményező amerikai „rendészeti akció” óta a maga teljes valójában csodálható meg a 19. századi Monroe-elv áramvonalas, a 21. század követelményeihez igazított 2.0-s verziója.
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
A híradót hallgatom. Beszámolnak arról, hogy egy német város karácsonyi vásárában késeltek, egy másikban, valahol Bajorországban pedig minél több személy halálra gázolását tervezte öt migráns.
Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!