Veszélyben az állami nyugdíjrendszer, lépéseket sürgetnek a közgazdászok

– állapította meg Rácz Béla Gergely közgazdász, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. A RoEM csapat kutatója leszögezte: további intézkedések nélkül a nyugdíjrendszer finanszírozása az állami költségvetésből származó hatalmas átutalásoktól függ majd – ezt a terhet pedig a fiskális konszolidáció kontextusában nehéz fenntartani.

Mint az elemzés is emlékeztet, az állami nyugdíjrendszer jelenleg egy „pay as you go” típusú rendszer, vagyis a dolgozó generáció hozzájárul a jelenlegi nyugdíjak kifizetéséhez, és ezt kiegészíti a magánnyugdíjrendszer, a kötelező II. pillér és az opcionális III. pillér. Az elmúlt években a demográfiai nyomás, az idősödő népesség és a növekvő szociális kiadások azonban arra kényszerítették a román államot, hogy jelentős reformokkal avatkozzon be:

• 2023 szeptemberében megváltoztatták a különleges nyugdíjak rendszerét,
• 2023 novemberében pedig hatályba lépett az állami nyugdíjak átfogó reformja, amely összhangban áll az országos helyreállítási tervbe (PNRR) foglaltakkal, illetve az Európai Bizottság ajánlásaival.

A reform előírja a nyugdíjjogosultságok pontrendszer alapján történő újraszámítását, az inflációval és a bérekkel való automatikus indexálást, a nők és férfiak nyugdíjkorhatárának kiegyenlítését (2035-re 65 év) és a várható élettartammal való közvetlen összefüggés megteremtését.

korábban írtuk

Meghaladja a 3100 lejt az állami nyugdíjrendszerben nyújtott havi juttatás

Idén októberben 4 692 612 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 198-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2775 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból.

A nyugdíjkiadások és a hozzájárulások alakulása

2022-ben az állami nyugdíjakra – beleértve a különleges nyugdíjakat is – fordított bruttó kiadások a hazai össztermék (GDP) körülbelül 8,5 százalékát tették ki. A pénzügyminisztérium által 2024-ben közzétett, a népesség elöregedéséről szóló jelentés előrejelzései szerint ez az arány 2046-ban 10,6 százalékos csúcsra emelkedik. Ezt követően, a 2023-as reformok és a népességcsökkenés hatására, a kiadások várhatóan fokozatosan csökkenni fognak, és 2070-ben a GDP 7,6 százalékát fogják kitenni.

A kiadások és a járulékok közötti különbség jelentős strukturális hiányt eredményezett, amely 2022-ben a GDP 2,5 százalékát tette ki, de az arány 2047-re 5,4 százalékra mélyül, majd – a reformok és a nyugdíjasok számának csökkenése következtében – 2070-ben a GDP 2,4 százalékára csökken, így visszatér a jelenlegi szintre – vetíti előre a BBTE-s közgazdászok elemzése.

Kevesebb befizető, több nyugdíjas

Köztudott, hogy a járulékalapú nyugdíjrendszer fenntarthatósága közvetlenül függ a befizetők és a kedvezményezettek arányától. Az Eurostat adatai szerint 2022-ben Romániában körülbelül 5 millió nyugdíjas volt az állami rendszerben és 7,7 millió aktív munkavállaló (az Eurostat módszertana magában foglalja az önfoglalkoztatókat és az informális szektorban dolgozókat is, az adatgyűjtés pedig háztartások mintáján alapul). Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a foglalkoztatottak száma körülbelül 5,3 millió (az INS módszertana adminisztratív adatokon alapul, és csak a fizetéssel rendelkezőket veszi számításba, az önfoglalkoztatókat, a mezőgazdasági tevékenységet folytatókat vagy a „feketén” dolgozókat pedig nem).

A pénzügyminisztériumnak a népesség öregedéséről szóló jelentésében szereplő előrejelzések alapján 2070-re az alkalmazottak száma az Eurostat módszertana szerint 5,6 millióra, az INS módszertana szerint pedig 4,2 millióra csökken – ez a kivándorlás és a munkaképes népesség csökkenésének eredménye. Eközben a nyugdíjasok száma – a nyugdíjkorhatár emelése miatt – 3,96 millióra csökkenhet. A RoEM közgazdászai szerint azonban

Így a nyugdíjrendszer függőségi rátája (SDR, System Dependency Ratio), amelyet a nyugdíjasok és a foglalkoztatottak számának arányaként számolnak, a 2022-ben regisztrált 65 százalékról 2050-re 86 százalékra emelkedik, majd 2070-re enyhén, 71 százalékra csökken – mutat rá az elemzés. Amely szerint ugyanakkor az időskori függőségi arány (OADR) – a 65 év feletti népesség aránya a 20–64 év közötti népességhez viszonyítva – a 2022-ben mért 33 százalékról 2050-re 55 százalékra emelkedik, és 2070-ig szinte változatlan marad.

Ebben az esetben a rendszer becsült függőségi aránya 2030-ban 95%, 2070-ben pedig 97% lesz. Technikailag ez azt jelenti, hogy egy hozzájárulást fizető munkavállalónak el kell tartania egy nyugdíjast. Más szavakkal, az egyre kisebb munkaképes népességnek egyre több nyugdíjast kell eltartania – ez egy strukturális egyensúlyhiány, amelyet a népesség elöregedése, a csökkenő születési arányok és az EU-csatlakozás utáni tömeges munkaerő-kivándorlás táplál” – magyarázza Rácz Béla Gergely.

A nyugdíjrendszer finanszírozásának kihívásai

A RoEM közgazdászai listázták egyúttal a nyugdíjrendszer finanszírozásának jelenlegi fő kihívásait is, amelyek szerintük a következők:

• kedvezőtlen demográfiai helyzet, a munkaerőpiac és a korlátozott járulékfizetés,
• az állami nyugdíjrendszer szerkezete és a különleges nyugdíjak,
• valamint a magánnyugdíjrendszer.

A kedvezőtlen demográfiai helyzet megfogalmazásuk szerint a népesség gyors elöregedésére és a nagymértékű munkaerő-migrációra utal: a 65 év felettiek aránya a becslések szerint a 2022-es 33 százalékról 2050-re körülbelül 55 százalékra, 2070-re pedig 56 százalékra fog emelkedni. Az Eurostat és az OECD statisztikái szerint a munkaképes lakosság körülbelül 20 százaléka külföldön dolgozik, ami csökkenti a járulékfizetők számát.

A Friedrich Ebert Stiftung Alapítvány 2024-ben végzett tanulmánya szerint a romániai fiatalok fele fontolgatja, hogy hosszabb időre emigráljon egy másik országba. Ehhez jön még a további jelentős nyomás, amelyet az 1967 és 1969 között született mintegy 2 millió román állampolgár jelent, akik az abortusz tilalmáról szóló rendelet kihirdetését követő baby boom idején születtek, és 2030 után vonulnak nyugdíjba, ami jelentősen megnöveli a rendszer terheit” – fejtette ki Szász Levente, a BBTE rektorhelyettes, a kutatási projekt koordinátora.

Az informális, vagyis feketemunka tekintetében az adócsalás továbbra is magas, és a lakosság jelentős része nem járul hozzá a nyugdíjrendszerhez. Ezenkívül magas a szakemberek migrációja: az orvosok, mérnökök és más szakemberek távozása csökkenti az átlagbéralapot és implicit módon a nyugdíjalap bevételeit is. Bár a különleges nyugdíjak tekintetében a 2023-as reform számos kiváltságot megszüntetett, bizonyos kategóriák (katonák, bírák, ügyészek, köztisztviselők) továbbra is korán vonulnak nyugdíjba és magas nyugdíjat kapnak. A kapcsolódó kiadások 2022-ben a GDP 1,2 százalékát tették ki, a 2023-as reform pedig fokozatos csökkenést ír elő, a terv 2070-re a GDP 0,4 százalékára visszaszorítani az erre a célra fordított összeget.

A magánnyugdíjak – a II. és III. pillér – tekintetében a 2008-ban bevezetett II. pillérbe való hozzájárulás tavaly a bruttó fizetés 4,75 százalékát tette ki, és az elkövetkező években eléri az 5 százalékot. Több mint 8 millió román állampolgár fizet hozzájárulást a hét magánnyugdíjalap valamelyikébe, amelyek együttesen 166,2 milliárd lejt kezelnek.

A hatóságok közben az OECD-hez való csatlakozás követelményeinek megfelelően változtatásokat készítenek elő a készpénzfelvétel korlátozására és a rendszeres kifizetések bevezetésére.

A hozzájárulások továbbra is túl alacsonyak ahhoz, hogy teljes mértékben kompenzálják az állami nyugdíjakat. A III. pillér (opcionális) szerényebb – 680 000 hozzájáruló és 865 millió eurónyi aktívák –, és 2070-re a GDP 0,04 százalékának megfelelő növekedéssel számolnak. Bár adókedvezmények vannak, a hatás továbbra is korlátozott. A jelenlegi nyugdíjasok számára továbbra is az állami nyugdíj a fő jövedelemforrás” – mutatott rá Bukur Tamás, a RoEM vendégkutatója.

Mit hozhat a jövő?

„Hogy mennyi ideig fogunk dolgozni és mennyi ideig fogunk nyugdíjasként élni, egyre fontosabb kérdéssé válik mindenki számára. A demográfiai öregedésről szóló jelentés szerint a szakmai karrier meghosszabbodik, de a nyugdíjas élet is hosszabb lesz. Így az átlagos karrierhossz a 2022-es 35,4 évről 2070-re 39 évre nő a 2023-as nyugdíjreform eredményeként, amely fokozatosan emeli a nők nyugdíjkorhatárát 65 évre 2035-ig, egyenlővé téve azt a férfiakéval” – fogalmaz az elemzés. Amely szerint az új törvény bónuszokat is kínál azoknak, akik a teljes járulékfizetési időszakon túl is aktívak maradnak.

Még aggasztóbb, hogy az állami nyugdíj helyettesítési rátája – az első nyugdíj és az utolsó fizetés aránya – ugyanebben az időszakban 36 százalékról mindössze 24 százalékra csökken. Más szóval, a jelentés szerint 2070-ben egy nyugdíjas átlagosan csak az utolsó fizetésének negyedét kitevő állami nyugdíjat fog kapni. Ez a csökkenés a járulékalapú elv szigorú alkalmazásának és a régi törvény bizonyos előnyeinek megszüntetésének eredménye” – magyarázta Bukur Tamás.

Az elemzés egyúttal emlékeztet: jelenleg a 65 év feletti román állampolgárok több mint 16 százaléka szegénység vagy társadalmi kirekesztés veszélyének van kitéve – ez az OECD statisztikái szerint az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban. A helyettesítési ráták csökkenése tovább súlyosbíthatja ezt a problémát, még akkor is, ha a legutóbbi reformok kedvezőbb indexálást hoztak a kisnyugdíjak esetében – fogalmazták meg a RoEM kutatói.

korábban írtuk

Szépen gyarapodtak a magánnyugdíjalapok; van, akinek több mint 50 000 leje gyűlt már össze

A nyugdíjendszer második pilléréhez tartozó hét romániai magánnyugdíjalap 2024 végén összesen 150,85 milliárd lejt (30,3 milliárd eurót) kezelt, 19 százalékkal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban.

A fenntarthatóság nem alakul ki magától

1. A foglalkoztatási ráta növelése – vagyis egy inkluzívabb munkaerőpiac, amely ösztönzi az idősebbek munkavállalását, csökkentheti a rendszerre nehezedő nyomást. Ehhez elengedhetetlen a munkáltatók ösztönzése és az idősebb munkavállalók átképzésének elősegítése.
2. Az informális munkavégzés elleni küzdelem szigorúbb ellenőrzések, digitalizálás és az alacsony bérek alacsonyabb adóztatása révén, ami csökkentheti az adócsalást, és így szélesítheti a járulékalapot.
3. A különleges nyugdíjak reformja azok megszüntetésével vagy járulékalapú rendszerré alakításával, ami javítaná a társadalmi méltányosságot, és erőforrásokat takarítana meg.
4. Pénzügyi oktatás: a hosszú távú megtakarítások kultúrája növelné az érdeklődést a magánnyugdíjak iránt, ami kiegészítené a nyugdíjkorhatár elérése utáni jövedelmet.
5. Az adminisztráció racionalizálása a folyamatok digitalizálásával, a bürokrácia csökkentésével és rendszeres ellenőrzések végrehajtásával, ami csökkentheti a költségeket és megelőzheti az adminisztratív hibákat.

„Az elkövetkező években és évtizedekben az állami nyugdíjrendszer egyre nagyobb nyomás alá kerül, ami a hiány jelentős növekedéséhez vezet. Pontosabban, az állami nyugdíjalap hiányának GDP-hez viszonyított aránya 2047-re várhatóan megduplázódik.

– összegez a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán létrejött Romanian Economic Monitor legfrissebb elemzése.