A bírák és ügyészek nyugdíjreformjának „végállomását” mindig az alkotmánybíróság jelenti. Képünk illusztráció
Fotó: Románia Alkotmánybírósága/Facebook
A különleges nyugdíjak, illetve a privilégiumok megszüntetésére tett kormányzati próbálkozások uralják néhány hete a közbeszédet. Szinte már tapintható a romániai társadalomban az ebből fakadó feszültség, a hatalmi ágak konfliktusa, a bírák és ügyészek nyugdíjkedvezményeinek csökkentésére kidolgozott törvénykezdeményezések a négypárti kormánykoalíció szakítópróbájának számítanak. Közel harminc éve nyögi Románia a különleges nyugdíjak terhét, amiknek a jogossága nemcsak morálisan kérdőjelezhető meg, hanem anyagilag is nagy érvágást jelent a közös kasszának: tavaly például 440 millió eurónyi lejt fizetett ki az állam több mint 11 ezer kedvezményezettnek. Ma már a kiváltságok „szülőatyja”, Valeriu Stoica egykori igazságügyi miniszter is elismeri: hiba volt előjogokat adni bizonyos „szakmai köröknek”. Összeállításunkban a speciális nyugdíjak kronológiáját foglaljuk össze.
2025. november 14., 19:152025. november 14., 19:15
2025. november 14., 19:492025. november 14., 19:49
A különleges nyugdíjakat 1997-ben vezették be, és ma már szinte érinthetetlen privilégiumoknak tűnnek. Egymást követő kormányok próbálták – hol komolyabban, hol inkább csak színlelve – megszüntetni a kiváltságokat, de mindig ugyanazzal az eredménnyel: az igazságügyi rendszer ellenállásába ütköztek.
Az előjogok egyik „szülőatyja”, Valeriu Stoica volt igazságügyi miniszter ma már elismeri, hogy megbánta ezek bevezetését. 28 évvel a speciális nyugdíjak bevezetése után a mostani, Ilie Bolojan vezette kormány – Nicușor Dan államfővel – együttműködve próbálja véghez vinni a reformot, ám minden eddigi kísérlet a hatalmi ágak közti konfliktushoz vezetett.
Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.
A Digi24.ro portál a közelmúltban kronológiai sorrendben foglalta össze a különleges nyugdíjak történetét, ebből szemlézünk az alábbiakban.
A kezdet 1997-re nyúlik vissza, amikor a kereszténydemokrata párti (PNȚCD) Victor Ciorbea vezette a kormányt, az igazságügyi miniszter pedig a nemzeti liberális (PNL) Valeriu Stoica volt. A 92/1992-es törvény módosításával – amely az igazságszolgáltatás szervezéséről szólt – olyan privilégiumokat biztosítottak a bíráknak, amelyekből ma is részesülnek. Az indoklás szerint az igazságügyi rendszer „kritikus állapotban” volt, és a bíráknak különleges szociális garanciákra volt szükségük, hogy megvédjék őket a külső befolyásoktól.
Az akkor bevezetett juttatás volt a szolgálati nyugdíj (különleges nyugdíj), amelyet a 142/1997-es törvény megalkotásával hoztak létre, s amely módosította és kiegészítette a 92/1992-es törvényt Ez egyéb juttatásokat is biztosított a bírák számára:
Valeriu Stoica ma már elismeri, hogy megbánta az akkori törvényjavaslatot, mert az eredeti szándék – egy független igazságügyi rendszert célzó intézkedés – végül visszaélésekhez vezetett.
Valeriu Stoica volt igazságügyi miniszter
Fotó: stoica-asociatii.ro
Később más kategóriák is „különlegessé” váltak:
Míg az 1997-es törvény szerint a nyugdíjat a nettó jövedelem 80 százaléka alapján számolták ki, 2004-ben Adrian Năstase akkori kormányfő újabb „ajándékkal lepte meg” a bírákat:
beleértve a pótlékokat is.
Az első komoly kísérlet a különleges nyugdíjak eltörlésére Romániában Emil Boc demokrata liberális párti (PD-L) kormányzása alatt történt, a 2009–2010-es gazdasági válság idején. A reform célja az volt, hogy a legtöbb kategóriában megszüntessék a speciális nyugdíjakat (beleértve a volt törvényhozókat, diplomatákat, igazságügyi segédszemélyzetet), és áttérjenek a járulékalapú rendszerre: minden nyugdíjat az állami társadalombiztosítási hozzájárulások alapján kellett volna újraszámolni.
mivel „az igazságszolgáltatás függetlensége magában foglalja a bírák pénzügyi biztonságát is, amelyhez társadalmi garancia, például a szolgálati nyugdíj szükséges” – állt a 2010-es döntés indoklásába. Boc kormánya módosította a javaslatot, mentesítette a bírákat a privilégiumok megszüntetése alól, így zöld utat kapott a törvény.
2015–2016-ban Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) kormánya visszavezette a Boc által eltörölt különleges nyugdíjakat a katonák, rendőrök és különleges státuszú közszolgák (223/2015-ös törvény), a törvényhozók (357/2015-ös törvény) és a diplomaták (216/2015-ös törvény) esetében.
A katonáknak is jár a különleges nyugdíj
Fotó: Román védelmi minisztérium/Facebook
„Ezek nem különleges nyugdíjak, csak a múlt hibáit korrigálják, és ez szükséges volt. Már javítottunk a katonák nyugdíjain is. (...) Mostantól világos rendszer lesz, amelyet minden NATO- és EU-tagország alkalmaz, és amely kiszámíthatóságot biztosít azoknak, akik katonai szolgálatot teljesítenek” – mondta akkor Victor Ponta miniszterelnök.
Az évek során több törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentben ezeknek a privilégiumoknak a megszüntetésére. A legfontosabbak:
2020. január
A PNL törvényjavaslatot terjesztett elő, amely a képviselőket és szenátorokat, bírákat és ügyészeket, bírósági és ügyészségi segédszemélyzetet, különleges státuszú közszolgákat, parlamenti közszolgákat, a diplomáciai és konzuli testület tagjait, az alkotmánybíróság tagjait, valamint a polgári légiközlekedésben dolgozó hivatásos légi személyzetet érintette. A katonák és rendőrök nem szerepeltek benne. A PSD segítségével átment a törvényhozáson. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) akkor populizmussal vádolta a PSD-t és a PNL-t, és figyelmeztetett, hogy a törvény el fog bukni. Az ombudsman és a legfelsőbb bíróság megtámadta a törvényt az alkotmánybíróságon, amely helyt adott a keresetnek, mondván, hogy „az eljárás és a tartalom is alkotmányellenes volt”.
A bírák és ügyészek foggal-körömmel védik privilégiumaikat, ha kell utcára is vonulnak. Archív felvétel
Fotó: Rostás Szabolcs
A taláros testület megállapította, hogy „a kifogásolt törvény mélyen heterogén jellegű, különböző szakmai státuszokat és közjogi méltóságokat kezel együtt a különleges nyugdíjak megszüntetésének állítólagos céljából, anélkül, hogy figyelembe venné az egyes szabályozási területek sajátos formáját és tartalmát”.
2020. június
A PSD, PNL és USR megállapodtak egy módosításban, amely progresszív adózást vezetett be a bizonyos küszöbértékeket meghaladó nyugdíjakra:
Az ombudsman és a legfelsőbb bíróság ezt a módosítást is az alkotmánybíróságra vitte, s bár az ítélethozatalt hat hónapra elhalasztották, végül – a parlamenti választások után – a talárosok úgy döntöttek, hogy a bírák különleges nyugdíjainak drasztikus adóztatása alaptörvénybe ütköző, mivel sérti a „megszerzett jogokat” és az igazságszolgáltatás függetlenségét.
2021. február
Mivel a javaslatok mindig a bírák ellenállásába ütköztek, a pártok elkezdték kizárólag a parlamenti különleges nyugdíjak megszüntetésére irányuló törvénykezést. Az USR-PLUS és a PNL javaslatait félretették, a PSD szövege került a plenáris ülésre. Átvették az USR-PLUS néhány módosítását, például azt, amely azonnali megszüntetést írt elő a már folyósított különleges nyugdíjakra. Klaus Iohannis akkor hivatalban lévő elnök kihirdette a törvényt, de több mint 70 volt képviselő és szenátor alkotmányossági kifogást emelt. Az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy visszakaphatják a különleges nyugdíjaikat, mivel a törvényt túl gyorsan, egyetlen nap alatt szavazták meg.
A kormány nem a törvényes eljárásrend szerint kérte ki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményét a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó tervezetről – érvelt az alkotmánybíróság.
2023 – egy törvény, amely mintha eleve bukásra lett volna ítélve
Románia veszélybe került, hogy elveszíti az uniós forrásokat, mivel a különleges nyugdíjak reformja szerepelt az Országos Helyreállítási és Reziliencia-építési Tervben (PNRR), és a teljesítési határidő már lejárt. A PSD–PNL–RMDSZ kormánykoalíció egy formális javaslatban állapodott meg, amely megtartotta a magas bírói nyugdíjakat, de bevezetett egy 10–20 százalékos progresszív adózást a nem járulékalapú részre (kezdetben 30 százalékot javasoltak). A Világbank (IMF) bírálta a reformot mint elégtelent és hatástalant. A tényleges fiskális hatás rendkívül alacsony volt, a privilégiumok csökkentése nélkül. Az elnök végül kihirdette a törvényt, de az alkotmánybíróság ezt is elutasította, mivel egy, az adótörvénykönyvre vonatkozó cikk alkotmányellenes volt.
2025 – Bolojan reformja
Most Ilie Bolojan miniszterelnökön a sor, hogy megpróbálja véghezvinni a reformot, Nicușor Dan elnökkel együtt, aki már kampányában kijelentette, hogy az igazságszolgáltatás prioritást jelent. A kormány törvénytervezete – amelyért felelősséget vállalt a parlament előtt, de végül elbukta az alkotmányossági normakontrollt – a következő javaslatokat tartalmazta:
A reform célja a PNRR keretében vállalt kötelezettségek teljesítése, különösen az uniós források (230 millió euró) megőrzése – közölte a kormány –, Románia ugyanis továbbra is ki van téve annak a veszélynek, hogy elveszít ezt az összeget, ha novemberig nem szünteti meg a privilégiumokat.
A bírák és ügyészek átlagos nyugdíja közel 5000 euró, míg Romániában az átlagos nyugdíj 550-600 euró – mutatott rá Ilie Bolojan miniszterelnök, ezzel illusztrálva, miért szükséges az igazságszolgáltatási nyugdíjrendszer reformja.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) élesen bírálta a tervezetet, „jogellenesnek” és „az alkotmányos elveket sértőnek” nevezve azt,
A CSM szerint a reform sérti a jogbiztonságot és a jogos elvárásokat. A bírák szerint a kormány „színleli” az egyeztetést, és a reform valójában a függetlenségüket veszélyezteti.
Így állunk tehát 28 évvel a különleges nyugdíjak bevezetése után: a kormány és az elnök az elmúlt napokban tárgyalásokat folytatott az igazságügyi rendszer szereplőivel a nyugdíjreformról, de tervezet sorsa bizonytalan, mivel a bírói testület és az alkotmánybíróság ellenállása továbbra is erős. Viszont a kormány nyomás alatt áll: novemberben el kell fogadni a változtatásokat, különben Románia eleshet a PNRR-hez kapcsolódó uniós támogatástól.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácson múlik, hogy Románia teljesíti-e a november 28-ai határidőig a PNRR bírói és ügyészi nyugdíjakkal kapcsolatos mérföldkövét és megkapja-e az ehhez rendelt 230 millió eurót – jelentette ki Dragoș Pîslaru.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben a román légierő jogosan büszkélkedik azzal, hogy sikerült lelőni két, az ország légterébe behatoló harci drónt, az is tény, hogy ár-érték arányban határozottan nem „megérős” egy ilyen bevetés.
Szombat reggel újabb drónt lőttek le a Tulcea megyei Szentgyörgy településtől tíz kilométerre – jelentette be Nicușor Dan a Facebookon. Az incidens kevesebb mint 24 órával azután történt, hogy Buzău megyében is megsemmisítettek egy drónt.
Jövő héten folytatódnak a parlamenti pártok közötti egyeztetések a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről, és ha a korábbi kormánykoalíciót alkotó négy pártnak sikerül kompromisszumra jutnia, újabb rendkívüli parlamenti ülésszakot hívhatnak össze.
Komoly digitális biztonsági kockázatokat rejthet a kávézókban, repülőtereken vagy szállodákban elérhető ingyenes wifi használata – figyelmeztetett pénteken az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Több mint százezer lejes bírságot rótt ki Irineu Darău gazdaságért, digitalizációért, vállalkozásokért és idegenforgalomért felelős ügyvivő miniszterre az Állami Cégek Teljesítményének Felügyeletével és Értékelésével Foglalkozó Ügynökség (AMEPIP).
A román légierő egyik F-16-os vadászgépe lelőtt egy drónt az ország légterében – jelentette be pénteken Nicușor Dan államfő.
Vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt őrizetbe vette pénteken az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Mihai Rafiut, a bukaresti, valamint Tiberiu Alexandru Pîrvut, a plopeni-i fegyvergyár igazgatóját, illetve utóbbi üzem kereskedelmi igazgatóját.
Újabb hajó rongálódott meg a Fekete-tengeren a román felségvizek közelében péntekre virradóra, a gyanú szerint katonai eszköz okozta robbanás történhetett.
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy jövő héten újraindulhat az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) kibertámadás miatt leállt tevékenysége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!