Kiskapuk országa: Románia harca az adócsalás ellen

Románia a korábbi években az áfa közel 40 százalékát nem tudta behajtani, ami abszolút rekordnak számít az uniós országok szintjén. Noha ez az arány napjainkra némileg javult, az adóbehajtás szempontjából továbbra is európai sereghajtók vagyunk – tavaly már a bolgárok is megelőztek.

Mivel minden mindennel összefügg, érdemes megvizsgálni az Európai Ügyészség (EPPO) 2024-es, Romániára vonatkozó jelentését, amely az EU költségvetésének érdekeit érintő pénzügyi bűncselekmények kapcsán 380 aktív nyomozásról számol be, amiben Románia szintén kiemelkedik az uniós országok közül. Mondhatnánk persze, hogy ez összefügg azzal a ténnyel is, hogy a 2021 júniusában Románia volt főügyésze és az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) volt vezetője, Laura Codruța Kövesi irányításával megalakult Európai Ügyészség számára az itteni „terepgyakorlat” volt a legkézenfekvőbb, de a fent ismertetett adatok ismeretében könnyebb elképzelni, hogy

Nem kell azonban rendőrnek, ügyésznek vagy nyomozónak lennünk ahhoz, hogy hétköznapi életünkben is megtapasztaljuk: nemzeti sport az adócsalás. Kisvállalkozótól nagyvállalkozókig rengetegen keresik a kiskapukat, hogy ne számlázzanak, és ne adjanak nyugtát az elvégzett szolgáltatásokért. Hozzászoktunk az „így olcsóbb” szlogenhez, hiszen látszólag kedvezőbb számla nélkül kifizetni egy szolgáltatást, mint „megadózva”. A „mindenki jól jár” hamis retorikája ugyanakkor mindannyiunk életében negatívan jelenik meg: a nagyszülők által kapott kevesebb nyugdíjban, a rossz egészségügyi ellátásban, azaz a gyengén teljesítő állami intézményrendszer formájában.

Napjaink új rendőrségi hulláma pedig éppen azt mutatja, hogy ahol a hatóság emberei megpiszkálják a felszínt, halomra dőlnek ki a csontvázak a szekrényből. A vagyonával és személyes szabadságával játszik, aki a korábbi években „bevált” adócsalásos módszereket élteti tovább. Naponta hallani például olyan vállalkozókról, akik részmunkaidős szerződéssel vagy minimálbéren fizetik alkalmazottaikat, és hogy a munkavállaló ne hagyja faképnél őket, a különbözetet zsebből, feketén fedezik.

mivel egyre jobban ment az üzlet, bankkártyájára is fogadta a szolgáltatások ellenértékét, és ezek a sűrű átutalások eljutottak a pénzügyi igazgatósághoz. Az ügy kivizsgálással és a pénzügyi ellenőrök által önkényesen meghatározott, hatalmas adóhátralék behajtásával végződött. Együttműködésének tudható be, hogy nem lett bűnügyi eljárás és végül börtön sem, de a hatalmas büntetés így is a sokszorosa annak, amit tisztességes adófizető polgárként adóbevallás formájában kifizethetett volna az államnak.

Rendőrségi és ügyészségi hírekkel is foglalkozó újságíróként egyre több ilyen történettel találkozom nap mint nap, ami a romániai bűnüldöző szervek háza táján tapasztalható irányváltást mutatja. Egy olyan országban, ahol évente mintegy kétszázezer gépkocsivezetői jogosítványt von be a rendőrség gyorshajtás, szabálytalan előzés, ittas vezetés és más súlyos kihágások miatt,

Ezért alakult ki az a hozzáállás, hogy ha a felső tízezer lop, akkor mindenkinek szabad. Ha a gyanús körülmények között meggazdagodott elitet nem számoltatják el arról, hogy vagyonuk és adózott jövedelmük között milyen az összefüggés, akkor ez úgymond felhatalmazza a kisembert is arra, hogy ne éljen szabálykövető életet.

Románia előtt egyetlen út áll: a költségvetési kiadások megregulázása szorosan összefügg az adóbehajtás hatékonyságának növelésével és az adócsalás drasztikus visszaszorításával. Ha ez a három tényező kéz a kézben halad, van remény arra, hogy tíz év múlva is lesz működőképes nyugdíjrendszer, a mainál jobb egészségügyi ellátás, és hogy az emberek rádöbbennek: a szabálykövető magatartásnak nincs alternatívája.