
A román állam restaurálná a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat, és megnyitná a látogatók előtt – közölte hétfőn Dacian Cioloş kormányfő Gyulafehérváron azután, hogy a helyi önkormányzati vezetőkkel találkozott.
2016. március 21., 19:242016. március 21., 19:24
Az MTI beszámolója szerint a miniszterelnök elmondta: a megbeszélésen a könyvtár helyzete is szóba került, és az ingatlan jogi helyzetének tisztázása után kezdődhet el az épület rehabilitálása. A létesítmény jelentőségét méltatva kiemelte, a Batthyáneum nemcsak romániai, hanem európai érték. Ennek közelében egyéb kulturális, alkotói terek is kialakíthatóak, és ennek érdekében európai uniós forrásokat is igénybe vesznek.
A Batthyány Ignác püspök által a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyott, de 1947-ben államosított könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok háromnegyed részét. A könyvtárat visszakérte a román államtól a gyulafehérvári római katolikus érsekség, de kérelmét tavaly szeptemberben visszautasította a restitúciós bizottság.
A hatósági döntést az egyház a közigazgatási bíróságon támadta meg, a per még folyamatban van. Az állam arra hivatkozva utasította el a kérést, hogy a visszaigénylő nem azonos a telekkönyvben szereplő egykori tulajdonossal. A könyvtárat és a csillagvizsgálót az érsekség kérte vissza, a telekkönyvben viszont tulajdonosként a Csillagda szerepel. Ugyanis általános gyakorlat volt egykor, hogy az egyház valamely belső egységét tüntették fel tulajdonosként. Ma is az érsekség tulajdonában van a Csillagda nevű szőlős, ennek a bevételeiből fedezték a könyvtár és a csillagvizsgáló fenntartási költségeit.
A román államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében, amelyről 1998-ban egy kormányhatározat rendelkezett, és amelyet a bíróság 2003-ban arra hivatkozva érvénytelenített, hogy a püspök Erdélyre és az egyházára hagyta az értékes könyvtárat, Erdély pedig jelenleg Románia része. A római katolikus egyház többször is tiltakozott román és nemzetközi fórumokon a könyvtár visszaszolgáltatásának halogatása, majd elutasítása miatt, eredménytelenül.
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.
Törvénytelen munkálatokat tártak fel a hatóságok egy Hargita megyei természetvédelmi területen, az ügyben feljelentést tettek.
Huszonnégy óráig érvényes, egylejes napijegy bevezetését javasolja Călin Bibarț aradi polgármester a helyi tömegközlekedési vállalat járatain. Ez válasz az üzemanyagárak drágulására, illetve a közösségi közlekedés használatának ösztönzése.
A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.
Előzetes letartóztatásba helyezte az Aradi Bíróság azt a 19 éves Bákó megyei illetőségű fiatalembert, aki miután balesetet okozott, és vérvételre a kórházba kísérték, rátámadt a rendőrre és megpróbálta elvenni a szolgálati fegyverét.
A Maros megyei környezetőrség 45 ezer lejre bírságolta meg Marosludas polgármesteri hivatalát, miután március 24-én tűz ütött ki egy illegális hulladéklerakóban, amelyet 72 órás beavatkozás után sikerült eloltani.
Kilenc új Wizz Air-járat indul március 29. és 31. között Marosvásárhelyről – közölte hétfőn a Transilvania Nemzetközi Repülőteret működtető Maros megyei önkormányzat.
szóljon hozzá!