
A román állam restaurálná a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat, és megnyitná a látogatók előtt – közölte hétfőn Dacian Cioloş kormányfő Gyulafehérváron azután, hogy a helyi önkormányzati vezetőkkel találkozott.
2016. március 21., 19:242016. március 21., 19:24
Az MTI beszámolója szerint a miniszterelnök elmondta: a megbeszélésen a könyvtár helyzete is szóba került, és az ingatlan jogi helyzetének tisztázása után kezdődhet el az épület rehabilitálása. A létesítmény jelentőségét méltatva kiemelte, a Batthyáneum nemcsak romániai, hanem európai érték. Ennek közelében egyéb kulturális, alkotói terek is kialakíthatóak, és ennek érdekében európai uniós forrásokat is igénybe vesznek.
A Batthyány Ignác püspök által a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyott, de 1947-ben államosított könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok háromnegyed részét. A könyvtárat visszakérte a román államtól a gyulafehérvári római katolikus érsekség, de kérelmét tavaly szeptemberben visszautasította a restitúciós bizottság.
A hatósági döntést az egyház a közigazgatási bíróságon támadta meg, a per még folyamatban van. Az állam arra hivatkozva utasította el a kérést, hogy a visszaigénylő nem azonos a telekkönyvben szereplő egykori tulajdonossal. A könyvtárat és a csillagvizsgálót az érsekség kérte vissza, a telekkönyvben viszont tulajdonosként a Csillagda szerepel. Ugyanis általános gyakorlat volt egykor, hogy az egyház valamely belső egységét tüntették fel tulajdonosként. Ma is az érsekség tulajdonában van a Csillagda nevű szőlős, ennek a bevételeiből fedezték a könyvtár és a csillagvizsgáló fenntartási költségeit.
A román államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében, amelyről 1998-ban egy kormányhatározat rendelkezett, és amelyet a bíróság 2003-ban arra hivatkozva érvénytelenített, hogy a püspök Erdélyre és az egyházára hagyta az értékes könyvtárat, Erdély pedig jelenleg Románia része. A római katolikus egyház többször is tiltakozott román és nemzetközi fórumokon a könyvtár visszaszolgáltatásának halogatása, majd elutasítása miatt, eredménytelenül.
Az úgynevezett székely AI-stratégia kidolgozásában, megvalósításában is segédkezik prof. dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Egy modern villamos motorvonat mindössze 81 perc alatt tette meg az Ópiski és Segesvár közötti 169 kilométeres vasúti távot – három megállással együtt.
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.
Törvénytelen munkálatokat tártak fel a hatóságok egy Hargita megyei természetvédelmi területen, az ügyben feljelentést tettek.
Huszonnégy óráig érvényes, egylejes napijegy bevezetését javasolja Călin Bibarț aradi polgármester a helyi tömegközlekedési vállalat járatain. Ez válasz az üzemanyagárak drágulására, illetve a közösségi közlekedés használatának ösztönzése.
A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.
Előzetes letartóztatásba helyezte az Aradi Bíróság azt a 19 éves Bákó megyei illetőségű fiatalembert, aki miután balesetet okozott, és vérvételre a kórházba kísérték, rátámadt a rendőrre és megpróbálta elvenni a szolgálati fegyverét.
szóljon hozzá!