2007. június 05., 00:002007. június 05., 00:00
A görcsöt okozó hideg víz, az alattomos örvények mellett fokozódó veszélyt jelent az egyre romló vízminőség is. A vizek öntisztító képessége ugyanis képtelen lépést tartani a művi szennyezés iramával, az emberi beavatkozás pedig nem szorítkozik többre figyelmeztető jelzések kibocsátásánál.
A dologban egyelőre több a kár, mint a haszon. Egy vízfelület szennyezettségének ugyanis már-már a tiszai vészhez közelítő fokot kell elérnie, hogy akár kényszerítő eszközök alkalmazásával is, de mindenképpen távol tartsák a fürdőzőket a fenyegető haboktól. A csak átlagosan vagy azt alig meghaladó mértékben veszélyes vizek esetében a környezetvédelmi hatóságok legfeljebb a „fürdésre nem javasolt” minősítésig merészkednek el. A dolognak a sajtó által kölcsönzött nyilvánossága aztán rövid ideig pánikreakciót vált ki a lakosságban, amelyet aztán elsodor a következő rémhír, s ha egy-egy megbetegedés újra visszahozza az aktualitásba, a többség már úgy reagál rá, mint a faluközösség a folyton farkast kiáltó történetbeli juhász igazi vészjelzésére.
A még mindig akutnak számító finanszírozási korlátok nem teszik lehetővé a közösségi rendőrségek, a környezetvédelmi felügyelők állományának a kívánalmak szintjére való emelését. Márpedig a hatósági figyelmeztetések rangjának megteremtéséhez, végső soron az önmagunkkal szembeni felelősségérzet kialakításához egyelőre elengedhetetlennek tűnik a figyelmeztetéssel párhuzamosan alkalmazott hatósági megszorítás. Mert ha a tragédiák meg is rázzák rövid időre a közvéleményt, a szennyezett vizek által terjesztett kór alattomosságára senki sem figyel. Legfeljebb akkor, amikor a szenvedő forró nyarak emlékei között kutatja betegsége eredetét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Látogatottsági adatok