A csábítás viszont nagy. Akik most kerülnek önkormányzati pozíciókba, minden bizonnyal eredményesebben képviselhetik közösségüket, mint elõdeik. Nemcsak a lendületesen növekvõ gazdaság juttat több pénzt az önkormányzatoknak, megnyílik elõttük az Európai Unió kasszája is. Akik az elkövetkezõ négy évben vállalkozásokat hoznak településükre, megyéjükbe, vagy sikerrel pályáznak nagy összegû uniós támogatásokra, akár több ciklusra is bebiztosíthatják pozíciójukat.
E megnövekedett tét pedig esetenként kioldja a versenyzõk erkölcsi fékjeit. Van, akit megvakít a pozíciószerzés elérhetõ közelsége, eltakarja szeme elõl a távlati célokat. Márpedig nagy bajt gerjeszthet a késõbbiekben a választási farkasvakság. Általában sem tanácsos olyant tenni a politikai ellenféllel, amit egy-egy jelölt magának sem kíván, de most ennél is többrõl van szó. Arról, hogy a most egymással szemben álló magyar politikai erõknek õszig meg kell egyezniük a parlamenti választások ügyében. Különben az erdélyi magyar közösség érdekei ellen politizálnak. És ha mély sebeket ejtenek most egymáson, ha azt az érzést keltik, hogy a másik fél nem tárgyalóképes, nem méltó a megegyezésre, rontják annak az esélyét, hogy késõbb megegyezés szülessék.
Érdemes odafigyelni az amerikai demokrata párti elnökjelöltek, Barack Obama és Hillary Clinton csatájára. Õk egyre fegyelmezettebbek az idõ haladtával. Egyre jobban figyelnek arra, hogy az igazi nagy megmérettetés a kettejük csatája után következik. A republikánus párti jelölttel vívandó politikai küzdelemben pedig azokat is maguk mögé kell állítaniuk, akik ma a pártjukon belüli ellenjelölt mögött állnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Látogatottsági adatok