Elvi alapon aligha lehet kifogásolni az állásfoglalás megállapításait.
Azt azonban csak nagyon kevesen gondolják a földkerekség elemzői közül, hogy a dél-oszétiai fegyveres konfliktus az oszét nép önrendelkezése körül forog. Az oszétokat magukat szinte ki is felejtik a beszámolókból. Nem véletlenül. Talán akkor lennének ők a főszereplők, ha az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia is forrongna az önrendelkezési lázban. Ott azonban csend van. Nem azért, mert az orosz hatalom jobban odafigyel a közösségek identitásmegőrző törekvéseire.
Nem az orosz tolerancia és a grúz intolerancia versengése ez. A történet inkább a nagyhatalmi törekvésekről szól. Dél-Oszétia hátán voltaképpen Oroszország üzenget a világnak, a grúziai narancsos forradalommal hatalomra juttatott Szaakasvili grúz elnökön keresztül pedig Amerika és a nyugati világ próbál pozíciót szerezni az energiatartalékok elérése szempontjából fontos helyen fekvő Grúziában.
És ha ez így van, a székelyek számára sem tűnhet mintának az oszét nép önrendelkezési törekvése. Sajnálhatják is, de ugyanakkor örvendhetnek is annak, hogy a székelység önrendelkezéséhez nem tapadnak nagyhatalmi érdekek. Ezek ugyanis csak arra jók, hogy kiemeljék a területet a homályból, e kiemeléssel azonban el is távolítják azoktól – a népek önrendelkezésére vonatkozó – elvektől, amelyekre az SZNT dokumentuma hivatkozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Látogatottsági adatok