Tény, ha bevezetik az újválasztási rendszert, a pártlisták helyéta pártok által támogatott vagy függetlenkéntinduló egyéni jelöltek veszik át, akikegymással küzdenek majd meg a választókerületnekfenntartott képviselői vagy szenátori mandátumért.Az ilyenfajta verseny kétségkívül akommunikálni jól tudó, népszerűpolitikusoknak kedvez. A közvetlenül, személyszerint választott politikusok pedig aligha tehetik meg, hogyfigyelmen kívül hagyják a választóikakaratát. A rendszer azonban könnyen oda vezethet, hogycsak a Székelyföldről és a tömbmagyarvidékekről jutnak be magyar politikusok a törvényhozásba.Már Kolozsvárnak vagy Kolozs megyének is alighalehet magyar képviselője. Nehéz ugyanis úgykialakítani egy-egy kolozsvári választókerületet,hogy ott a magyarok legyenek többségben. Ráadásula kerületek kiszabásánál aligha találhatromán szövetségesekre az RMDSZ. Valamenynyi románpártnak ugyanis olyan szabásminta alkalmazásaáll érdekében, mely minél többkerületben kisebbségben lévő magyarságoteredményez.
Az egyéni választókerületekrendszere a Székelyföldön is megtörheti azRMDSZ uralmát. A rendszer ugyanis elvben ugyanakkora esélytbiztosít egy-egy népszerű független jelöltnek,mint a szövetség jelöltjeinek. Bárkiképviselje hát az erdélyi magyarságotBrüsszelben: a közösségen belül végeaz egypártrendszernek, és erős parlamenti képviseletkialakítása is aligha lesz már lehetséges.
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.