Az új választási törvény – amelynek értelmében minden képviselői és szenátori mandátum sorsa egyéni választókerületben dől el – ugyanis magában rejti azt a kellemetlen lehetőséget, hogy a rendszerváltás és az azt követő másfél évtized ikonikus figurája alulmarad a választási párharcban. Ez pedig olyan presztízsveszteséget jelentene, hogy nem mer kockáztatni – még akkor sem, ha a Szociáldemokrata Párt olyan választókerületben indítaná, amelyben az eddigi eredmények alapján kilencvenkilenc százalékig garantált lenne a győzelme. Mert az ördög soha nem alszik, és még az is megtörténhet, hogy az egy százalék jön be.
Szintén nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a veterán politikusnak esze ágában sincs teljesen kivonulni a politikai életből. Továbbra is szürke eminenciásként irányítja pártját – hiszen bebizonyosodott: az Iliescu kiszorításával bizonyítani kívánt reformer arculat, a párt európai típusú szociáldemokrata alakulattá való átalakítását célzó geoanai irányvonal csúfos kudarcot vallott. A négy évvel ezelőtti választások után mélypontra zuhant a párt támogatottsága, amit csak azt követően nyert vissza, hogy Iliescu ismét porondra lépett, és mozgósította a rendszerváltás előtti jólét illúziójában tengődő rétegeket.
Mert ne feledjük: Iliescu a ’89 előtti struktúrák „megszüntetve megtartásával” mentette át saját és elvtársai hatalmát, „feketeöves” kommunistából lett a nacionálkommunista retorikát alkalmazó FSN és az ország első embere, majd a szociáldemokrata oldal doyenje. Akinek az egykor általa irányított, ma szociáldemokratának nevezett párt ma ismét a lábai előtt hever.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Látogatottsági adatok