Ha valaki azt hitte volna, hogy egy köteg hagyma, vagy néhány paradicsom nem több egyszerű zöldségnél, amit az ember jóízűen elfogyaszt, némi füstölt szalonna és trappista sajt társaságában, akkor nagyon téved.
2013. október 10., 18:042013. október 10., 18:04
Az ártatlan külső alattomos belsőt takar, amely akár az egységes román nemzetállamot is képes lehet alapjaiban megingatni. Mindez abban az esetben következhet be, ha magyar felirattal látják el őket, ezért is megnyugtató a fent nevezett egységes román nemzetállamiság szempontjából, hogy a marosvásárhelyi rendőri hatóságok időben lecsaptak arra a magyar jogvédő aktivistára, aki alattomos módon úgy akarta megingatni az ország kizárólagos román mivoltát, hogy a termékek magyar elnevezését is tartalmazó árcédulákat osztogatott az árusoknak.
A szemfüles rendőrök illegális szórólap-osztogatásért bírságolták meg az aktivistát, ami kimondottan a jóindulatukat és toleranciájukat tükrözi, hiszen akár népirtásra való bujtogatásért is elmeszelhették volna, aminek ugyanúgy nincs köze az általa kivitelezett akcióhoz, mint az illegális szórólapozásnak, viszont sokkal kellemetlenebb retorziókat von maga után.
Az egy szem, nőnemű aktivistával szembeni bátor rendőri fellépés ugyan pillanatnyilag elhárította a Románia egységes nemzetállamiságára vonatkozó zöldségveszélyt, de ennyi még nem elegendő ahhoz, hogy az alkotmány egységes és oszthatatlan nemzetállamiságot rögzítő, szent és sérthetetlen első cikkelyét hosszú távon megvédje.
Ahhoz radikálisabb lépések kellenek. Mármost ha a magyar nyelv használata egy címkén zavaró, akkor ugyebár – mivel a kettős mérce alkalmazása csúnya dolog – a magyaron kívül minden más nyelvet el kell tüntetni minden termékről. Törvényileg kellene tehát kötelezni minden gyártót és forgalmazót, hogy szüntessék be azt a gyakorlatot, miszerint a termékek csomagolásán több nyelven is feltűntetik a tudnivalókat. Az a sok idegen szöveg csak összezavarja az embert, és így a nyomdafestékkel is spórolni lehet.
Persze ezzel sem tesznek még meg mindent a káros többnyelvűség ellen. Itt van például az Európai Unió, amely annyira elvetemült, hogy mindegyik tagállam hivatalos nyelvét az EU hivatalos nyelveként ismeri el és használja. Ez ellen mindenképpen föl kell lépni, és ha nem hajlandóak változtatni, az Unióból való kilépés lehetőségét is fontolóra kell venni. Elvégre holmi európai értékek nem veszélyeztethetik a nagyszerű román nemzetállamiságot. Még akkor sem, ha az csupán fikció.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
Ötszázhetven évvel ezelőtt, 1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári diadal után három héttel pestis áldozata lett Hunyadi János hadvezér.
Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.
Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.
Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.
Hogy Romániában gyanúsan tekintenek a kettős állampolgárokra, nem újdonság, azt már megszokták az erdélyi magyarok. De enyhén szólva meglepő, hogy Magyarországon is indulatokat gerjeszt a kettős állampolgárság kérdése.
A közép-európai ember kényelmi illúziójának végét jelzi mindaz, ami most az életadó, elnyűhetetlennek hitt kék szalagunkkal, a Dunával történik. És abból kifolyólag velünk, mindannyiunkkal.
Miközben eddig jóformán csak passzív szemlélőként kísérte az ország légterét megsértő orosz drónokat, hirtelen igencsak hiperaktív lett a román légierő.
Történelmi fordulóponthoz érkezett a hírfogyasztás. A kérdés már nem csak az, hogy hol olvassuk a híreket, hanem akarunk-e még egyáltalán szembenézni velük.
szóljon hozzá!