Vita. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint van még esély arra, hogy időben elfogadják a közalkalmazotti bértörvényt
Fotó: Orbán Orsolya
Nem szabad rossz közalkalmazotti bértörvényt elfogadni, még akkor sem, ha ezzel az ország elveszít 770 millió eurónyi uniós támogatást – reagált Kelemen Hunor, az ügyvivő kormányban részt vevő RMDSZ elnöke Nicușor Dan elnök szerda esti bejelentésére, miszerint a korábbi kormánykoalíció pártjai nem tudtak megállapodni a jogszabályról, így az uniós források elvesznek.
2026. augusztus 27., 08:372026. augusztus 27., 08:37
„Rossz törvénytervezetet még kapkodva sem szabad elfogadni. Akkor sem, ha szorít a határidő, és akkor sem, ha a késlekedésnek komoly ára van. Különösen úgy nem, hogy ez a határidő valójában nem most keletkezett: az új bértörvényt a PNRR eredeti vállalása szerint már 2023-ban, a PNL–PSD-kormány idején el kellett volna fogadni” – szögezte le Kelemen.
Emlékeztetett: a szerdai egyeztetéseken a pártoknak ismét nem sikerült megállapodniuk az új bértörvényről.
Az RMDSZ kezdettől ugyanazt az alapelvet képviseli: az új bértörvény miatt senkinek nem csökkenhet a jelenlegi jövedelme. A kiugróan magas bérek további emelésével lehet várni, az alacsonyabb béreket erősebben kell korrigálni, az igazságtalanságokat pedig ki kell egyenlíteni. De egy új, igazságosabb rendszer nem indulhat azzal, hogy veszteseket teremt.
A mostani tervezet ezt a feltételt nem teljesíti.
Nem csak mi látjuk így: az elmúlt napokban az oktatási, valamint az egészségügyi és szociális ágazat vezetői, valamint reprezentatív szakszervezetei is elutasították a tervezet legutóbbi változatát” – hangsúlyozta Kelemen.
Az RMDSZ elnöke arra is rámutatott, hogy
„Egy olyan törvényről beszélünk, amely hosszú évekre meghatározhatja százezrek jövedelmét és egész szakmák jövőjét. Ilyen döntést nem lehet néhány nap alatt, a határidő nyomása alatt felelősen meghozni” – mutatott rá.
A volt kormánykoalíció pártjainak nem sikerült politikai és társadalmi konszenzusra jutniuk a közalkalmazotti bértörvényről, és ezzel közösen vállalták a kapcsolódó 770 millió euró helyreállítási forrás elvesztését – jelentette ki szerda este Nicușor Dan.
Kifejtette: az augusztus végi határidő elmulasztásának természetesen ára van: Románia mintegy 770 millió euró PNRR-forrást kockáztat.
„Ez komoly veszteség az országnak, de hosszú távon ennél is nagyobb veszteséget okozhatott volna, ha csak azért, hogy kipipáljunk egy határidőt, elfogadunk egy rossz törvénytervezetet, amely évekre igazságtalanul határozza meg a közszférában dolgozók jövedelmét, illetve olyan helyzetet idéz elő, amelyben veszítenek.
Ezért a munkát folytatni kell. Még ebben az évben a parlament elé kell kerülnie egy jobb változatnak, de ezt valódi párbeszédnek kell megelőznie az érintett ágazatokkal és a munkavállalók képviselőivel. És abból kell kiindulnunk, amiben a pártok a nyár folyamán már megállapodtak.
Az RMDSZ továbbra is érdekelt egy új bértörvény elfogadásában. Olyan törvényt fogunk támogatni, amely rendezi a közszférán belüli igazságtalanságokat, kiszámíthatóbbá és vonzóbbá teszi ezeket a pályákat, és egyetlen közalkalmazott jelenlegi jövedelmét sem csökkenti” – szögezte le a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében Kelemen Hunor.
Eközben a korábbi koalíció két legnagyobb pártjának elnökei egymást okolták a kudarcért.
Sorin Grindeanu, a korábbi kormányból kilépett, majd azt május 5-én a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatásával bizalmatlansági indítvány útján megbuktató Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint a kormánynak nem sikerült „jó és méltányos” törvénytervezetet kidolgoznia.
„Bolojan úr azt mondja, hogy az ország érdeke minden más vitánál előbbre való. Ebben egyetértünk. De
– szögezte le szerdán Sorin Grindeanu Ilie Boloja ügyvivő miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kapcsán.
Grindeanu állítása szerint a kormánynak kötelessége volt olyan törvényt kidolgozni, amely méltányos és a társadalom által elfogadott.
„Ezért a PNRR nem használható érvként arra, hogy a parlamenttől BÁRMILYEN törvény megszavazását követeljék, függetlenül attól, hogy hogyan készült és milyen hatással jár. A kormánynak egy nagyon egyszerű kötelessége volt: olyan törvényt alkotni, amely jó, méltányos és a társadalom által elfogadott. Erre képtelen volt, és most megpróbálja saját alkalmatlanságát kizárólag mások hibájává tenni” – fogalmazott a szociáldemokrata politikus.
Ráadásul szerinte a tervezet az Európai Bizottságon belül is elégedetlenséget váltott ki.
Sorin Grindeanu azzal vádolta Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy nem folytatott elegendő párbeszédet a reformok által érintettekkel, és kijelentette, hogy az intézkedések terhét a lakosságra hárítják.
„A magyarázatok változnak. A számlát a románok fizetik” – mutatott rá a PSD elnöke.
Hozzátette, hogy nem vitatja a reform szükségességét, és hogy Romániának szüksége van az európai pénzekre és a PNRR-ben szereplő mérföldkövek teljesítésére, de azt kifejtette: olyan bértörvényre van szükség, amely orvosolja az egyenlőtlenségeket.
Válaszul Bolojan populizmussal, gyávasággal és a felelősség elől való meneküléssel vádolta a PSD-t.
Az ügyvivő miniszterelnök határozottan elutasította a szociáldemokraták vádjait, miszerint a tervezetet titokban tartották volna, illetve nyilvános konzultációk nélkül készült volna el.
Titkosak voltak a tervezetek? Igen, az a tervezet, amelyen Manole úr dolgozott, és amelyet távozásakor a fiókban hagytak” – folytatta Bolojan.
Kifejtette, hogy számos tárgyalási forduló zajlott a pártok és a szakszervezetek képviselőivel, és három munkaváltozatot továbbítottak az Európai Bizottság technikai csapatának.
Elmondása szerint csak az utolsó tervezetet minősítették a brüsszeli szakértők a PNRR-mérföldkőnek megfelelőnek.
Arra a kérdésre, hogy miért nem terjesztette be a PNL önállóan a jogszabályt a törvényhozó testület elé, Ilie Bolojan kiemelte, hogy biztos politikai támogatás nélkül komoly veszély állt fenn a pénzügyi korlátok átlépésére.
„Politikai megállapodás hiányában fennállt annak a kockázata, hogy a tervezetet úgy módosítják, hogy a bérkeretet a román költségvetés által elviselhető mértéknél magasabbra emelik. Egy ilyen kockázatot nem lehetett vállalni” – zárta szavait a miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Amennyiben nem sikerül szilárd és átlátható kormányzati többséget kialakítani, akkor egy hibrid vagy egy szakértői kormány létrehozása jelenthet megoldást – jelentette ki hétfőn este Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök.
A Realitatea Plus és a România TV kapta a félretájékoztatás és a hiteles tájékoztatás szabályainak megsértése miatt 2024-ben és 2025-ben kiszabott bírságok 70 százalékát – állítja a Declic civil szervezet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) feltételekkel hajlandó támogatni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, ezek egyike, hogy a kormányt egy felvállalt, stabil politikai többség alkossa – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Bár a parlamenti bizalmi szavazást csak csütörtökön tartják, a hétfői nap is sorsdöntő lehet Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök számára.
Románia további forrásokhoz juthat az európai uniós védelmi fejlesztéseket célzó SAFE-program keretében, miután körülbelül 20 milliárd euró szabadul majd fel a többi tagállam által benyújtott finanszírozási kérelmek csökkenése következtében.
A bukaresti csendőrség 124 közigazgatási bírságot szabott ki, összesen 101 000 lej értékben szeptember 29. és október 9. között, a Călin Georgescu támogatói által a központi fogdánál és a DIICOT székhelyénél szervezett tüntetések nyomán.
Újabb részleteket hozott vasárnap nyilvánosságra Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (ANM) felfedezett közpénzköltésről.
A kormányprogram egyik legfőbb célkitűzése az alacsony összegű nyugdíjak emelése lesz – közölte Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök.
A jelek szerint senkit nem vonnak majd felelősségre a 2018. augusztus 10-i bukaresti csendőrattak elrendelői közül, mivel a szombati nap a bűncselekmények elévülési határideje.
Pánikkeltő céllal terjesztett dezinformációs kampánynak minősítette a védelmi minisztérium pénteken annak az állítólagos „behívóparancsnak” a terjesztését, amely azt sugallja, hogy a hadsereg katonai szolgálatra rendelt volna be egy Ilfov megyei fiatalt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!