2012. január 20., 10:302012. január 20., 10:30
Többször is megérdemelték volna, hogy megbukjanak – ennek ellenére az ellenzék egyszer sem rendelkezett elég erővel ahhoz, hogy kihasználja a viszszaéléseket vagy botlásokat. Mi több, amikor a válság hullámai összecsaptak a kormány fölött, és a megszorítások miatt Băsescu népszerűsége is elolvadt, inkább a jól bevált magyarellenességhez és demagógiához folyamodtak, miután gazdasági megoldások kidolgozására nem futotta erejükből. Jelenlegi népszerűségük ellenére hitelességük ugyanúgy megcsappanhat, mint a kormányoldalé – a liberális Ludovic Orban elkergetése az Egyetem térről figyelmeztető jel. Ezért minél hamarabb szeretnék kikényszeríteni a kormány bukását.
Célja elérése érdekében a román balliberális oldal a magyarországihoz hasonló módszerhez folyamodott. Ha demokratikus eszközökkel képtelen megszerezni a hatalmat, akkor a külföldi, európai uniós „elvtársakhoz” fordul, és inkább lejáratja saját hazáját, csak hogy minél hamarabb helyzetbe kerüljön. És akárcsak Magyarország esetében, összeállt az „internacionálé,” és biztosítja a „vörös segélyt.” Az európai szocialisták és liberálisok – láthatóan valós helyzetismeret nélkül – az itteni ellenzék retorikáját szajkózva ostorozzák a kormányt, sőt a liberális vezér odáig ment, hogy előre hozott választásokat követel.
Olyan ez, mint az EP-ben a szoci, a liberális és a zöld párti politikusok akciója, akik képtelen blődségekkel vádolták a magyar kormányt a sajtószabadság megszüntetésétől addigmenően, hogy az országban a zsidóknak már rettegniük kell. Belpolitikai ügyekbe avatkoznak be – miközben ez a beavatkozás szelektív.
Hiszen pártalapon történik: a szocialista pártcsaládhoz tartozó szlovák Fico által hozott kirekesztő állampolgársági törvényről hallgatnak, és afölött is elsiklanak, hogy itteni üdvöskéik az utóbbi időben egyre gyakrabban alkalmaztak durva magyarellenes retorikát. Bár lehet, hogy ha a balliberális oldalról jön, akkor szerintük ez is belefér a demokrácia, az objektivitás, az egyenlőség és az alapvető emberi jogok eszméjébe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok