2011. augusztus 16., 09:062011. augusztus 16., 09:06
Romániában a balliberális ellenzék eszeveszett kampányba fogott a külügyminisztériumnak a levélben történő szavazásról szóló törvénytervezete ellen, amely külföldön élő román állampolgárok milliói számára tenné lehetővé, hogy részt vegyenek anyaországuk parlamenti megmérettetésén. Persze nem véletlen az Emil Boc kormányfő vezette demokrata-liberálisok ez irányú szándéka, hiszen Traian Băsescu államfő többek között annak köszönheti 2009-es újrázását, hogy a külföldi románok masszívan rá szavaztak, ugyanakkor a diaszpóra szíve közismerten inkább a jobboldalhoz húz. Nos, tudja ezt a román baloldal is. Viszont ahelyett, hogy kézzel fogható intézkedésekkel próbálnák támogatni, magukhoz „édesgetni” a román diaszpórát, Victor Pontáék tisztán politikai megfontolásból üzentek hadat a levélben szavazás gyakorlatának: inkább essenek el ettől a könnyítéstől a külföldi románok, mintsem hogy az ő politikai ellenfelükre voksoljanak. Ugyanilyen megfontolások alapján utasítják el az állampolgárságot szerzett külhoni magyarok szavazati jogát a magyarországi ellenzéki pártok és erdélyi magyar politikusok is, akiknek a berzenkedéséből sajnos mindannyiszor kitűnik az is, hogy korlátolt értelmi képességű, könnyen befolyásolható tömegnek nézik a határon túli magyarokat.
Miközben semmi nem akadályozta meg a magyarországi baloldalt abban, hogy támogassa az identitásuk, kultúrájuk megőrzésére törekvő külhoniakat, sőt állampolgárságot is adjon nekik, most az MSZP és – az e téren tiszta lappal induló – LMP is attól tartva ellenzi a szavazati jog kiterjesztését, hogy az bebetonozná a Fidesz hatalmát. Holott nem lenne könnyebb valódi nemzetpolitikát folytatni, és akkor nem kellene tartani a határon túliak fetisizált jobboldaliságától? Miközben Markó Béla volt RMDSZ-elnök ellenzi a szavazati jog megadását, a szövetség jelenlegi vezetősége belátta: nagy hiba szembemenni ennek a demokratikus jognak a kiterjesztésével, és támogatja az Orbán-kormány elképzelését. Hiszen annyira mégse nézzük már balgának az erdélyi magyarokat, hogy ne tudnának különbséget tenni az anyaországi, illetve a romániai választásokon való részvétel fontossága között.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.