VEZÉRCIKK – A szokatlanul hűvös tavasz után immár a hőmérők tanúsága szerint is itt van az igazi nyár. A nyár pedig alapvetően a pihenés, a feltöltődés évszaka, csak az újságírók haragszanak olykor az uborkaszezonnak csúfolt hónapokra, hiszen az újságot ilyenkor is meg kell tölteni – de ez legyen a mi gondunk.
2016. július 04., 00:072016. július 04., 00:07
2016. július 04., 11:152016. július 04., 11:15
A nyár ugyanakkor más becenevekkel is illethető, aszerint, hogy az ember miképpen szereti, illetve szeretné eltölteni a szabadságát, mi az, ami számára az igazi vakációt, a feltöltődést jelenti. Nevezhetjük strandszezonnak, turistaidénynek vagy akár fesztiválidőszaknak is, hiszen sok fiatal és örökifjú el sem tudná képzelni ezt az évszakot anélkül, hogy az iskolától/munkahelytől és a vele járó gondoktól megszabadulva, sátorral, hátizsákkal felszerelkezve el ne menne a számtalan zenei, művészeti fesztivál egyikére, élőben meghallgatni kedvenc zenekarait, találkozni a más városokban élő ismerősökkel, új barátságokat kötni, és felfokozott hangulatban tölteni el az illető néhány napot.
A választék pedig egyre bővebb, és szerencsére az utóbbi időszakban Erdély és a Partium is elkezdett felzárkózni ilyen téren a máshol megszokott programdömpinghez. Régebben az erdélyi fiatal – ha belföldön akart szórakozni – nyáron a bálványosi szabadegyetem és a Félsziget Fesztivál között választhatott, és bár az utóbbi megszűnt, mostanra jó néhány másik rendezvény is helyet kért magának a régió kulturális térképén.
A Kolozsvári Magyar Napok sikerén felbuzdulva más városokban is „felébredt\" a magyar civil szféra, mára már a nagyváradi Szent László Napok, illetve a Vásárhelyi Forgatag is jócskán benne van a köztudatban, az emberek szeretik, látogatják a programjaikat, mondhatni házhoz jár a fesztivál a három említett város lakóihoz. A hétvégén pedig éppen a legújabb magyar fesztivál, a torockói Double Rise zajlott, amely számos érdeklődőt vonzott a festői, Fehér megyei településre.
Két okból is jó, hogy immár vannak fesztiváljaink: egyrészt a régió magyar lakossága a zászlók és kétnyelvű táblák körüli viták dacára is érezheti általuk, hogy itthon van. Másrészt a helyi magyar zenekaroknak, művészeknek biztosítanak egyre több fellépési lehetőséget, akik így maguk is érzik: Erdélyben is csak világszínvonalon érdemes csinálni, amit csinálnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!