VEZÉRCIKK – A német társadalomnak van elég ereje ahhoz, hogy továbbra is úgy éljen, ahogy akar: szabadon, együtt, nyitottan – nyilatkozta Angela Merkel, miután tucatnyian meghaltak és mintegy félszázan megsebesültek abban a kamionos gázolási merényletben, amelyet egy berlini karácsonyi vásárban követtek el.
2016. december 20., 19:002016. december 20., 19:00
2016. december 20., 19:012016. december 20., 19:01
A német kancellár bizton állította, hogy az ügy minden részletét feltárják, és a felelősöket a törvény teljes szigorával megbüntetik. Majd hozzátette: „nem akarunk a gonosztól való félelem bénultságában élni”.
Merkel az újabb felfoghatatlan tragédia után sem enged abból a világhatalmi hiszekegyből, miszerint a Nyugat elvei kikezdhetetlenek, ennélfogva az ezeket képviselő erők nem hibázhatnak, nem hátrálhatnak meg. Azaz szörnyű dolog történt, de nem kell kétségbe esni: az élvezeti demokráciában pukkadásig felhizlalt polgárok fogyasszanak csak tovább, ezután is éljen mindenki úgy, ahogy eddig, mert nekik szabad, hiszen ők a legszabadabbak, és ezt igenis minden eszközzel megvédik és fenntartják.
Eközben egy „párhuzamos” világban az Úr eljövetelét várják: a hívők elcsendesedve, magukba fordulva tartanak önvizsgálatot. Nagyon nehéz kizárni a rohanó világ csábító fantomképeit, zaját, de az emberiség nem véletlenül szabott magának időt cselekedetei átgondolására, a megtisztulásra. Esendőségünket ugyanis soha nem tudtuk véglegesen legyőzni, és nincs az a világi hatalom vagy tudomány, amely gyógyírként felérne a bűnbánatból merítkező lelkierővel. Ez azonban egy hosszadalmas folyamat, amely nem tobzódó szabadságot, hanem visszahúzódást és magányt, nem nyitást, hanem zárást feltételez. És ami a legfontosabb: éppen az a cél, hogy az adventi időszak után ne ott folytassuk, ahol abbahagytuk. Mert ha őszintén szembenéztünk magunkkal, és belső tisztaszobánk készen áll befogadni a valódi csodát, más, jobb emberekké válunk.
Egy párhuzamos világban azonban dübörög a gazdaság, nő a GDP, és ártatlan embereket mészárolnak le, de kitartás, továbbra is szabadon azt csinálhatunk, amit akarunk, nem fogunk a gonosztól való félelem bénultságában élni, nem hátrálunk meg, soha nem fogjuk beismerni, mekkora vészt szabadítottunk magunkra, és eszünkbe ne jusson elgondolkodni azon, vajon miért bűnhődünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!