VEZÉRCIKK – „Égbekiáltó” hiányosságot talált egy kézdivásárhelyi pályázatban a közép-romániai fejlesztési régió európai uniós pénzeket kezelő intézménye: a kantai minorita rendház felújítását célzó igénylést azért utasították vissza, mert az iratcsomóból hiányzott a római katolikus egyház alapító okirata.
2017. január 25., 23:012017. január 25., 23:01
A céhes város önkormányzata hosszú évek óta próbálja előteremteni az anyagi fedezetet Kézdivásárhely egyik legnevesebb, ám pusztulófélben lévő műemlék épületének megmentésére. A 18–19. században kialakított épületegyüttes a római katolikus egyház tulajdona, de a helyi önkormányzat is kivenné részét a városképen fájdalmas sebként éktelenkedő rendház felújításából. A helyreállítási tervek már bő két éve elkészültek, ám a több millió eurós beruházást anyagi források hiányában eddig nem sikerült elkezdeni.
Mivel kormánytámogatásra nem számíthat az önkormányzat, európai uniós segítséget venne igénybe – ha lehetne. Csakhogy a minorita rendházat érintő pályázatukat elutasították, mégpedig igen „eredeti” formai okokra hivatkozva. Bokor Tibor polgármester érthetően rosszindulatúnak nevezte a római katolikus egyház alapító okiratát hiányoló magyarázatot, és azon morfondírozott, hogy vajon a pápáig kell-e elmenni azért, hogy teljes pályázati iratcsomót nyújthassanak be.
Köztudott, hogy a magyar történelmi egyházak számtalanszor szembesültek hasonló akadékoskodásokkal, és ezekből tanulva rengeteg világi előíráshoz alkalmazkodtak, hogy csökkenteni próbálják a támadófelületet. A nálunk őshonos bürokrácia útjai kiismerhetetlenek, de a kézdivásárhelyi eset még ennek ismeretében is hallatlan. Miközben országos, sőt nemzetközi érdek az épített örökség megóvása, egy sajátos romániai közigazgatási kreálmány, a hat megyét felölelő (a székelyföldi tömbmagyarságot magába olvasztó) közép-romániai fejlesztési régió szakavatott ügynöksége tragikomikusan elrugaszkodott módon tesz keresztbe a kézdi kezdeményezésnek. A fellebbezés megtárgyalása után már azon sem csodálkoznánk, ha a gyulafehérvári székhelyű állami intézmény a Jézus Krisztus menedzseri végzettségét igazoló okiratot is hiányolná a pályázati anyagból.
Viccet félretéve: ha a pályázók nem hibáztak, és valóban agyament rosszindulat miatt dobták vissza a kantai minorita rendház felújítását célzó igénylést, akkor bizony újabb tétellel bővül a román intézmények magyarellenes intézkedéseinek feketelistája. Mert mással nehezen magyarázható, miért sajnálná az állam az Európai Unió pénzét az egyik városa jelképének számító épület megmentésére. Amelyet ráadásul a tervezett rendeltetés szerint Böjte Csaba, a Székelyföld, Erdély, Románia árva gyermekei vehetnének birtokba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!