JEGYZET – Negyven év híján ezer év óta zajlik ez a groteszk naptári játék: a nyugati és keleti keresztény egyházak közti szentesített időeltolódás.
2016. március 29., 19:292016. március 29., 19:29
2016. március 31., 14:192016. március 31., 14:19
Jó, tudom, a nyugatiak már rég a Gergely-naptárt használják, a keletiek még a Julianus-féle számításnál tartanak, ami nem is volna olyan gond, utóvégre a kínaiak már több ezer esztendővel száguldanak előttünk – papíron, mert a jelen mindenkinek mindenhol ugyanaz, számozzák bárhogy is.
A keresztény időzítés groteszkségét nem is az adja, amin mi gyerekként olyan jól mulattunk, hogy a hajdanvolt Szovjetunió első lépését megadó októberi forradalomra a november 7-ei felvonulás és munkaszünet emlékeztetett, hanem, hogy azóta is évente halljuk emlegetni a magyar és román húsvétot, illetve újabban a románok részéről a „mi” és a „katolikus” húsvét közti időeltolódást. Nem tudom, mikor sikerült a karácsonyt egységesíteni, és a húsvéttal mi a gond, hogy semmiképpen sem sikerül? A másik nagy érthetetlenség, hogy bizonyos években miért esik mégis ugyanakkorra?
Ezt már nem lehet az eltérő naptárhasználat rovására írni, sokkal inkább a számítási módszerekére. Nem tudom, mit vesznek alapul, és mihez viszonyítják, de egészen biztos, hogy kacifántosabb, mint a mi tavaszi nap-éj egyenlőség utáni teleholdadataink. És van még egy bajom: az ortodoxok a helyi többség jogán elvárnák, hogy mi tartsuk számon és tiszteletben a majdnem mindenik napra eső többé vagy kevésbé tiltó, piros betűs, egy- vagy kétkeresztes szentjeiket, de ők nem akarják tudomásul venni, hogy nem csupán a katolikusok, de a különböző protestáns és neoprotestáns vallásúak sem ortodoxok. Ferenc pápa és Kirill őfelkentsége ezen az egész sor félrebeszélésen szeretnének változtatni – ha a híveik is úgy akarják.
Kettejük találkozója már megtörtént, de idén még a lehető legnagyobb eltolódások egyike volt: számunkra március 27-ére virradóan, az ortodoxoknak pedig majd csak május 1-jének hajnalán támad fel Krisztus Urunk. Pedig épp most nincs már idő az apró kis részleteken vitázni, mert kereszténységet, legyen az nyugati típusú katolikus, református, lutheránus, unitárius, vagy ortodoxnak is mondott görögkeleti, az iszlám hullámnak nem volna nagy erőfeszítés egy harapásra lenyelnie. Különösen, ha a két külön húsvétról hallják, hogy a legnagyobb közös ünnep.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!