2009. július 31., 12:012009. július 31., 12:01
Az érdekes tényre a vár történetét dióhéjban bemutató teremben derül fény. Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi János mellett ugyebár többek között II. Rákóczi György neve is köthető a várhoz, hisz 1660-ban az ő hadai foglalták vissza egy bravúros éjszakai rohammal a mindig lázongó szászoktól. Ennek apropóján látható ott a fejedelem képe. Legalábbis a tárlat berendezői szerint, akik – úgy tűnik – a történelmi ismeretek terén komoly kihívásokkal küszködnek, ami egy pályaudvari bálarakodó vagy egy közértbeli szalámiszeletelő esetében nem is lenne akkora baj, egy történelmi múzeum, illetve emlékhely munkatársa kapcsán viszont már fölvet néhány kérdést.
A két Rákóczi közötti hasonlóság ugyanis természetesen nem ekkora: a törcsvári múzeum falára egyszerűen II. Rákóczi Ferenc Mányoki Ádám festette közismert arcképe került fel a nagyapa, II. Rákóczi György neve fölé. Persze lehet, hogy csupán e sorok szerzőjében tombol a rosszindulat, hiszen micsoda dolog az már, hogy egy gyönyörű középkori vár kapcsán valaki a 13–14., esetleg 17. századi események pontos megjelenítésére kíváncsi, amikor ott van a kitűnő huszadik század is.
Törcsvár például kilencven százalékban az 1900-as évekről szól, legalábbis annak 1920 és 1944 közötti szakaszáról, amikor is a trianoni diktátumot követően a várat birtokló brassói szászok egy nagy ívű köpönyegfordítással visszavették Zita magyar királynétól, és Mária román királynénak adományozták. Így aztán a falakon a romantikus lelkületű uralkodónő fekete-fehér fényképei láthatók.
Amúgy mindez teljesen mellékes, a japán meg a spanyol turistáknak tökmindegy, hogy a magyar fejedelem neve fölött Hulk Hogan vagy a Pókember képe díszeleg, hiszen ők amúgy is Drakula nyomait akarják látni. Úgyhogy nem is érdemes mérgelődni a tapló román alkalmazottak műveletlensége miatt, vagy azért, mert a románok kisajátítják a magyar történelmi és kulturális örökséget – hiszen a magyar és román történelemre egyaránt rátelepedett a vérszívó. A franciául beszélő, de arcvonásai alapján indokínai származású turistalány számára a magyar fejedelem már ugyanúgy Drakula leszármazottja, mint a román jegyszedő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok