Pászkány Árpád szüntelenül azt vallotta, számára a futball szenvedély, nem üzlet – eközben klubjára, a Kolozsvári CFR-re ma inkább a szenvedés a jellemző.
2014. március 25., 20:582014. március 25., 20:58
Erdély egyik legközkedveltebb magyar üzletembere nálunk nem sikeres ingatlanbefektetései révén szerzett országos hírnevet magának, hanem azzal a futballprojekttel, amelyet a semmiből indított 2001-ben Kolozsváron.
Az akkor a harmadosztályban tengődő CFR 11 év múlva olyan magaslatokba jutott, amely már messze nem egy véletlen fellángolásról szólt, hanem egy nemzetközi hírnévvel rendelkező topcsapat sokak által irigyelt önmegvalósításáról. A Kolozsvári Vasutas 2012-ben a világsztárokkal teletűzdelt Manchester United idegenbeli legyőzésével zárta Bajnokok Ligája-szereplését – a romániai BL-rekordot jelentő 10 pont csak nagy pechhel nem ért továbbjutást Európa legjobb 16 csapata közé.
Az azt megelőzően három román bajnoki címet is begyűjtő CFR sikertörténete mögött – hiába is tagadja – Pászkány kifinomult, a nyugati világban edződött üzleti érzéke áll. Hajlandó volt több mint 100 millió eurót befektetni a bukaresti „Miticák\" által uralt sötét, átláthatatlan futballvilág kellős közepén, önerőből stadiont épített, és nem félt úttörő lenni az ígéretes külföldi játékosok tucatjainak idecsalogatásával. Mindezt azért, mert okosan felmérte: a sikeres nemzetközi szereplés, a hírnevet szerző játékosok eladása sokszoros áron bőven visszahozhatja a befektetett pénzt.
Ma azonban a CFR közelebb áll a kieséshez, mint az európai kupaszerepléshez. A büszke Fellegvár hétfőn azt is megérte, hogy a nagy városi rivális, a jóval nehezebb helyzetben lévő U évtizedek után győzelmet ünnepelhessen. A vasutascsapat megalázott szurkolói joggal mérgelődnek, ám lassan bennük is tudatosulnia kell, hogy a fenntartó számára már valóban nem üzlet a CFR, ennek pedig egyenes következménye a zuhanás.
Pászkány többször jelezte, egyedül nem tud előrébb lépni – ahol pedig nem lát fejlődési lehetőséget, onnan minden bizonnyal továbbáll. Legutóbb erdélyi tévécsatornáin adott túl, s közben a dubaji üzleti lehetőségekről beszél. Szenvedélyesen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!