VEZÉRCIKK – Meglehetősen indulatos és elrugaszkodott reakciók láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a romániai bíróság betiltotta a csíkszentsimoni sörgyár két és fél éve piacra dobott termékének palackozását.
2017. január 29., 21:142017. január 29., 21:14
A felháborodás bizonyos fokig érthető, hiszen az Igazi Csíki Sör rövid idő alatt közismert márkanévvé, Erdély-szerte, sőt Magyarországon is kedvelt termékké, amolyan siculikummá nőtte ki magát. Megkérdőjelezhető a Heineken multinacionális társaság által kezdeményezett márkanévvitában született jogerős ítélet megalapozottsága is, hiszen köztudott, hogy az európai márkahivatal már megállapította, miszerint az Igazi Csíki Sör és a holland multi terméke, a Ciuc Premium között sem megjelenésében, sem kiejtésileg, sem tartalmilag nem áll fenn hasonlóság. Vagyis hogy a két termék nem ugyanaz.
A marosvásárhelyi táblabíróság mégis úgy ítélte meg, hogy az egyik termék román elnevezésének jogi védelme kiterjed a másik köznyelvben használt magyar megnevezésére is, ami persze nem áll meg a lábán. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni viszont, hogy a csíkszentsimoni sörmanufaktúra tulajdonosa a márkanév kiválasztásakor eleve a piacon már korábban meglévő sörmárkát, vagyis a konkurenciát tekintette viszonyulási alapnak, ami még akkor sem bizonyult szerencsés lépésnek, hogy az Igazi Csíki mindenekelőtt a multival támadt konfliktus okán kedveltette meg magát hamar a fogyasztóközönséggel.
Az előzmények ismeretében erős kifejezés politikai döntésként, a Székelyföld elleni támadásként beállítani a bíróság ítéletét. Joggal és okkal lehet szidni a román államot a kisebbségekkel kapcsolatos homogenizációs politikája miatt, ám erős túlzás magyarellenes összefogást, a Székelyfölddel és az ottani autonómiatörekvésekkel szembeni hatalmi fellépést láttatni két kereskedelmi társaság vitájában hozott verdikt mögött. Gondoljunk csak bele, mennyire veszi komolyan Bukarest az erdélyi magyarok jogköveteléseit azok után, hogy egyik nap a marosvásárhelyi katolikus gimnázium létrehozása ügyében indított ügyészségi eljárás, a másik nap pedig az Igazi Csíki Sör előállításának betiltása ellen vonulnak utcára, és mindkét esetben a román hatóságokat kárhoztatják. (Lásd a Jobbiknak a szegedi román konzulátus előtt rendezett megmozdulását.)
Nagyon fontos az erdélyi, székelyföldi magyar vállalkozások megerősödése, saját terméktárunk gazdagítása és védelme, éppen ezért reméljük, a székelyföldi manufaktúra tulajdonosa megoldást, esetleg új nevet talál legismertebb terméke forgalmazásához. Ám nem mindig szerencsés keverni az üzletet a (nemzet)politikával. Még akkor sem, ha tudjuk, melyik is az igazi.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
szóljon hozzá!