Háromfelé ágazó útkereszteződésben állva tanakodnak, számítgatnak erdélyi magyar politikusaink a 2014-es európai parlamenti választások előtt.
2013. október 22., 19:352013. október 22., 19:35
A mesebeli vándorlegények, bár egy faluból indultak szerencsét próbálni, lassan egymás nyelvét is alig értik, és úgy tűnik, a messzi Burkusföldre ezúttal külön utakon akarnak eljutni.
Pedig a három ösvény közül az egyik van olyan széles, hogy együtt elférjenek rajta. Ez lenne a legbiztonságosabb irány: a 2009-es EP-választásokkor Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba elérte célját. Azóta azonban megmakacsolták magukat a legények. Az RMDSZ egyértelműen kimondta: nem akar koalíciót kötni az EMNP-vel, kizárva ezzel, hogy a közösen megméretkező magyar érdekképviselet simán megkapja a bejutáshoz szükséges öt százalékot a romániai EP-választásokon. A 2009-es közös (akkor még RMDSZ-es) listát vezető, Burkusföldön alelnöki tisztségig jutó Tőkés László a Néppárt világra jötte után már nem bújhat RMDSZ-ködmönbe, így gyakorlatilag két út közül választhat.
Az egyiken függetlenként próbálkozhat – ez 2007-ben bejött, hiszen akkor a tulipános láda is behappolta az öt százalékot. Jövőre azonban aligha lenne nyerő húzás, ugyanis nagyon nem valószínű, hogy az erdélyi magyar szavazók még ki tudnak préselni magukból három százalékot Tőkésnek, ötöt pedig az RMDSZ-nek: legalább egyikük biztosan, de könnyen előfordulhat, hogy mindkettejük elbukik, nem feledve, hogy a belpolitikai adok-kapok miatt a román részvétel várhatóan magas lesz.
A harmadik út az lehet, hogy a Néppárt fővédnöke Magyarországon – tegyük fel, hogy a Fidesz-lista egyik biztos befutó helyén indul el. Ez a legvadregényesebb, de nem a legveszélyesebb irány. Bár Tőkést egyesek árulással vádolhatnák (hátat fordít az itthoni választók túlnyomó többségének), azzal védekezhetne, hogy így bebiztosítja az erdélyi magyar képviseletet az EP-ben. Ráadásul „kivonulásával” sok bizonytalant az RMDSZ-lista felé irányítana, a szövetséget is segítve az öt százalék elérésében.
Most vándorlegényeink állnak választás előtt. Aztán hogy kinek hány hamuban sült pogácsát adunk, azt májusban mi döntjük el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!